Marosi Barna
| Marosi Barna | |
| Született | 1931. szeptember 29. Marosvásárhely |
| Elhunyt | 2015. december 21. (84 évesen) Marosvásárhely |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Marosi Ildikó (1932–2020) (h. 1953–2015) |
| Gyermekei | 1. Marosi Péter (1959–) 2. Marosi Krisztina (1962–) |
| Szülei | Molter Károly |
| Foglalkozása | író, újságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marosi Barna (Marosvásárhely, 1931. szeptember 29. – Marosvásárhely, 2015. december 21.) erdélyi magyar író, újságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).
Életútja
[szerkesztés]Középiskolát szülővárosa Református Kollégiumában végzett (1950), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémia szakos diplomát (1954). Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte (1954–58), de a magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere. A Securitaténak Moldovan néven írt jelentéseket, többek között Székely Jánosról.[1] 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen él és alkot, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.[2]
Munkássága
[szerkesztés]Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló közölte 1951-ben. Mint riporter a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatja be közvetlen emberi sorsok képében a gyakorlatban szerzett szakmai beavatottsággal. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán c. riportkönyvet (1957), Beke Györggyel és Kenéz Ferenccel együtt mutatja be Vajdahunyad történelmi keretbe foglalt acélművét (Csőposta, 1974) s közösen szerepel Bekével és Cseke Péterrel az Emberarcok című riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, melyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády Györgynek, Marosvásárhely polgármesterségének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja s útirajz- vagy riportválogatásainak munkatársa, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait.
Családja
[szerkesztés]Szülei Molter Károly (1890–1981)[3] író, kritikus, irodalomtörténész és Marosi Zsófia voltak. Testvére Marosi Péter (1920–1998) kritikus, szerkesztő, színházigazgató és Marosi Pál (1925–1989) hidrogeológus. 1953-ban házasságot kötött Farkas Ildikóval (Marosi Ildikó). Két gyermekük született; Marosi Péter (1959) és Marosi Krisztina (1962).
Kötetei
[szerkesztés]- Dános Miklós–Marosi Barna: Két hét a Dunán. Útinapló; Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1957
- Kapu utca 10. Kisregény; Irodalmi, Bukarest, 1965 (2. kiad. 1969)
- Csőposta. Beke György, Kenéz Ferenc, Marosi Barna riportkönyve Vajdahunyadról; Kriterion, Bukarest, 1973
- Megbolygatott világ. Riportok; Kriterion, Bukarest, 1974
- Emberarcok. Beke György, Cseke Péter, Marosi Barna riportkönyve; Kriterion, Bukarest, 1976
- Sujtólégben – rezesbandával. Zsilvölgyi riport; Kriterion, Bukarest, 1979
- Fehér Könyv. Az 1990. március 19. és 20-i események Marosvásárhelyen. Marosi Barna helyszíni leírása, rádió- és sajtódokumentumok, fényképek az RMDSZ Maros Megyei Bizottság szerkesztésében (1991)
- Bernády György városa; előszó Sütő András; Mentor, Marosvásárhely, 1993
- Életmentő virrasztás. Kerek István emlékkönyv; vál. Marosi Barna, Szepessy László, szerk. Kuti Márta]; Mentor, Marosvásárhely 2002
Cikkeiből
[szerkesztés]- Február 10, Marosvásárhely. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. február 13.
- Megalakult Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. május 1.
- Már mindenki belénk törölheti a lábát? Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. július 26. (A romániai magyar kisebbség magyarországi bírálata ellen lép fel, köztük az 1980-as években Magyarországba emigrált Molnár János költő, író, református lelkész bírálata ellen is).
- Az Ellenpontok ürügyén? Szabadság (Kolozsvár), 1991. augusztus 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet. (Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozik).
- Erdélyi aknamezők. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. január 12. (A romániai magyar kisebbségen belüli politikai ellentétek és azok káros hatása).
- Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. március 31.
- Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. május 25.
- A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. június 8.
- Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. augusztus 11.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lássunk tisztán – Székely Jánosról (magyar nyelven). ES.hu. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián: A Magyar Művészeti Akadémia 2005-ben felvételt nyert erdélyi magyar tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor karnagy, zenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. Szabadság (Kolozsvár), 2005. április 11.)
- ↑ Édesapja gyászjelentése. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Marosi Barna lásd 384-385. p. ISBN 973 97980 0 4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Gyászjelentés, Népújság, 2015. december 22. Online hozzáférés
További információk
[szerkesztés]- Baróti Pál: Vádirat az áldozat ellen. Utunk, 1966/2.
- Szávai Géza: Csőposta. Igaz Szó, 1975/4.
- Herédi Gusztáv: "Hármas kistükör." Korunk, 1975/1-2.
- Ódor László: A riporter hűsége. Élet és Irodalom, Budapest, 1975/15.
- Szőcs István: Sújtólégben rezesbandával. Előre 1980. máj. 23.
- Horváth Sz. István: Új valóságirodalom felé? Utunk 1980/26.
- Beke György: "Mindig önmagunkban kell megtalálni a belső egyensúlyt." Beszélgetés Marosi Barnával. A Hét, 1981/39.
- Lokodi Imre: Bernády-kultusz könyvgálával. Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. október 30. (Marosi Barna: Bernády György városa című, Sütő András előszavával bevezetett, könyve második kiadásának bemutatója, szervező a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány.)
- Életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
- Kortárs magyar írók
- Marosi Barna Udvardy Frigyes adatbankjában, 1990-2006
.svg){kind=small}