Lukács Hugó
| Lukács Hugó | |
| Született | 1874. április 9. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1939. április 23. (65 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | lőtt seb |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lukács Hugó, 1891-ig Lőwinger[2] (Budapest, 1874. április 9.[3] – Párizs, 1939. április 4.)[4] orvos, ideggyógyász.
Életpályája
[szerkesztés]Lőwinger Zsigmond (1830–1909)[5] vaskereskedő és Falbenheim Jozefa fia. Az 1900-as évek elején egy ideig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ideg- és elmekórtani klinikáján tanársegéd,[6] a Bolyai Kör elnöke.[7] Barátjának mondhatta Fejér Lipótot, Somló Bódogot és Ady Endrét, akinek orvosa is volt.[8]
A baloldali, radikális szellemű értelmiség köréhez tartozott. Személyében „önálló, széles nyelvi-, irodalmi és művészettörténeti ismeretekkel fegyverzett ítéletű, fejlett ízlésű, agilis, irodalmi és művészeti jelenségek és mozgalmak iránt eleven érdeklődéssel viseltető szellem nyilatkozott meg”[9]
A MIÉNK 1909-es kolozsvári kiállítását szervezi, az egyetlen érdemleges kritika, a művek elemzésére is kitérő írás az ő tollából látott napvilágot.[10]
1909 augusztusában feladta klinikai állását, s a kolozsvári Munkásbiztosító Intézet főorvosi tisztségét vállalta el, erre még az év első felében választották meg.
Dr. Lukács Hugó az első világháború idején a kolozsvári katonai kórház parancsnokaként művészeket igyekezett a frontok poklától megmenteni.[11]
Az oroszországi frontról visszatérve a Szovjetunióval szimpatizáló tudósítást jelentet meg az Új Világ folyóiratban.[12]
A Tanácsköztársaság bukása után feleségével, Bernáth Ilma (1891–1961)[13] festőművésszel Bécsen keresztül Párizsba emigrált. Felesége 1933-ban a Szovjetunióba költözött. Lukács Hugó 1939-ben önkezével vetett véget életének.[14]
Ady Endre barátja és orvosa
[szerkesztés]Ady Endre nagyra becsülte, rokonlelkűnek tekintette Lukács Hugót. Hozzá írott verse:
|
Lukács Hugónak: Nem illedelmes a mi életünk, De így indultunk, tehát így megyünk. Buta másokként élni nem tudunk, Tehát: hozzájuk nem hasonlitunk. Békét magunknak s másnak nem hagyunk, Tehát: sebzettek mindig mi vagyunk. Jogunk van hinni rangot, istenit, Tehát: rajtunk már zuhany se segít. Nagy önszerelmű, balga istenek, Tehát: meghalunk, mint kóbor ebek. |
|
| – Ady Endre, 1909. Kolozsvár | ||
Ady neki „küldi” a Könyörgés egy kacagásért című versét is. [15]
A kolozsvári klinikán 1909. június második felétől augusztus elejéig Dr.Lukács Hugó kezelése alatt állott.[16] Mivel Ady intenzív életfogyasztása és a klinika katonás fegyelme nem voltak összeegyeztethetők Lukács saját ügyeletesi szobáját bocsátotta Ady rendelkezésére.[17]
Ady távozása után éppen ez a kivételezés váltotta ki azt a konfliktust a klinika igazgatójával, dr. Lechner Károllyal, aminek következtében, 1909 augusztusában feladta klinikai állását.
Dr. Lukács Hugó Ady halála után az Esztendő című lap felkérésére okosan és tapintatosan nyilatkozik a költő betegségéről és haláláról: nem a betegség került előtérbe, hanem Ady egyénisége.[18]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Clara Kenner: Der zerrissene Himmel (német nyelven). Vandenhoeck & Ruprecht, 2007
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25469/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 9. oldal 15. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 484/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ „Lukács Hugó Párisban főbe lőtte magát”, Keleti Ujság, 1939. április 16., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ „Lőwinger Zsigmond gyászjelentése”, Pesti Hírlap, 1909. november 9., 19. oldal (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ A kolozsvári egyetem 1907-es és 1908-as évkönyvében: Hugó Lukács med. univ. doct. professori psychiatriae assistens II.
- ↑ Engel Károly: A kolozsvári Bolyai Kör tevékenysége. Korunk, 1967. XXVI évf. 12. 1718–1722.
- ↑ Ady Endre Lédának írt levelében: Nemesebb embert még nem ismertem. Szép, hatalmas legény, muzsikál, gyönyörű képei vannak, szeret minden művészetet, az összes Ady-verseket könyv nélkül tudja. Idegorvosnak és pszichiáternek pedig híres az orvosok között, bár még csak harmincnégy éves. Ady Endre: Válogatott levelek. Bp., 1956. 271. levél
- ↑ Dr. Deák Albert jellemzése (idézi Engel Károly)
- ↑ Lukács Hugó: Új magyar festők tárlata. Újság, 1909. június 4. XI évf. 124. 3.
- ↑ Murádin Jenő (2006). a végeken – A MIÉNK kolozsvári kiállítása 1909-ben, Április 2006 (magyar nyelven), Kolozsvár (Erdély, Románia, Közép-Európa): Korunk folyóirat. Meglátogatva: 2008. január 1.
- ↑ Új Világ 1919. évi 2-es szám, Szellemi élet a szovjet világban: „A kommunista termelés szigorú szervezetébe a szellemi munkásnak is be kell illeszkednie. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy a proletariátus nem értékeli a szellemi munkát… Az orvosok egyelőre még szabadon gyakorolhatják tevékenységüket. Minthogy a pénz még forgalomban van, tiszteletdíj ellenében gyógyítanak. De közel van már az idő, amikor a gyógyítás is közszolgálat lesz… A proletariátus az az anyag, amelyből formálódik és belőle származik az erő is, amelyet a szép és a jó, az emberséges és üdvös határai közé csakis a művész és a tudós tud szorítani.”
- ↑ Lukács Hugóné halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 616/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ [1]
- ↑
Könyörgés egy kacagásért
Lukács Hugónak küldöm.
Arcod haragos fellegekből
Ismerős nekem, Isten,
Villámok hozták el szememig
S fürdettem gyakran könnyeimben.
Nem láttam még sugaras arcod,
Melyet, hajh, sokan látnak,
Hol vagy, hol vagy és miért kerülsz,
Szent Istene a kacagásnak?
Éhezem, Uram, a jókedvet,
Szomjazom nevetésed,
Ilyen hálás, pojácás híved
Soha tán nem is volna Néked.
Egy gyönyörű, nagy kacagásban
Harsogjon föl a multam,
Lássam egyszer vidám arcodat
Kacagó, szent sirásba fultan.
– Ady Endre - ↑ Ady Endre családfájának és sorsának értékelése (II., befejezo rész), 2000. augusztus (magyar nyelven), Kortárs On-Line
- ↑ Ady Endre: Kezelőorvosom ideális ember és doktor. Ady-imádó. Egy félcsöppnyi. alkoholt sem iszom. Cigarettázni félannyit se, mint máskor. Fürdőket kapok, tornázom, korán fekszem. Nappal a doktor válogatott, kedves társaságot gyűjt. Szóval meggyógyulhatnék, de az alvás még mindig nehezen megy.
- ↑
A betegségnek, amely fiatalon a sírba döntötte, lehetne közkeletű nevet adni. De a diagnózis ebben az esetben még kevesebbet mondana, mint az úgynevezett klinikai esetekben. Mert a betegség lényege és lefolyása is egyéni minden esetben és az Ady Endre egyénisége annyira összetett és annyira kiváltságos, hogy betegségének előzményei és alakulása nem osztályozható az iskola tanításai szerint. Nem igaz, hogy paralytikus volt és nem igaz, hogy az alkohol ölte meg. Szívének főütőere beteg volt tudtom szerint már tíz éve… Délceg ember volt Ady. Hatalmas széles vállakon, magas és vastag nyakon, arányosan kis fej. A koponya méreteiben és formájában tökéletesen arányos. Hátraívelt, magas homlok. Szabályos arc erősen fejlett arccsonttal. Az arc nagyon sokáig volt ránctalan. A fogai korán romlottak el. Ady arcának lebilincselő szépségét nagyban fokozták különös szemei. Elődomborodó kékellő szemgolyókon tágult fekete pupillák körül sötétbarna íriszek. Szemei feltűnő mozgékonyak, nyugtalanok. Rövidlátó volt, ez okozta a szemek előreállását és nem valami idegbaj. Teste is arányos volt, és bár sportot nem űzött, atlétaszerűen karcsú és izmos. Alsó végtagjai aránytalanul vékonyak voltak, lábai kissé nagyok és nem formásak. A kezei szépek voltak. Lelket kifejező, lágy, jó kezek.
Ady Endre nem volt terhelt. Azaz, hogy elmebeteg, ideges, nyavalyás nem volt – tudtunkkal – soha senki a családjában. Alkoholista sem, bár borivó ember volt minden őse. Ő maga is bírta a bort. Ha egyszer-másszor legyűrte a bor, a legrövidebb idő alatt nyerte vissza józanságát. És bár sokat és folyton ivott, a szervezetét nem betegítette meg. Nem tapasztaltam nála soha májzavarokat. Az étvágya nem volt nagy soha, keveset evett, lassan tempózva. Mint Molière-t a vígjátékaiból, úgy Ady Endrét a verseiből újra lehet konstruálni. Amilyen nehéz volt életében megérteni, elképzelni, merre, hogyan nő a lelke, olyan világos és nagyvonalú lelki fejlődésének szivárványos íve műveiben. Amit életében sokszor ismételtem magamnak, ha lelkét akartam megítélni, azt most le kell szegezni. A fajtájának múlt és mai életét mi nem ismertük. Ő a mieinket is ismerte és tudta értékelni. A magyarság symboluma volt Ady, aki őt megérti, az megérzi a magyarság lelkét. Ady nagy lelki tulajdonságai között nekem legjobban imponált okossága. Megértő és értékelő biztos ítéletű okossága. Jós volt, nemcsak szálló lelkének érzékenysége, de világosan látó és meglátó okossága folytán is. És amikor lelke elborult, ez és csak ez borult el. Az utolsó hetekben már nem volt okos. Még érzékeny, még sokszor megértő, sőt ötletes is volt – csak okos nem volt már, csak ítélete nem volt semmiről. Csak féltékeny, csak siránkozó, csak gyermekes…
- Dr. Lukács Hugó, Esztendő, 1919
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információ
[szerkesztés]- A korlátozott beszámithatóságról folyt vita. Dr. Lukács Hugó előadása 1903. márczius 7-én. Bp, 1903. Online
.svg){kind=small}