Krétai bezoárkecske

Krétai bezoárkecske
Bak és nősténye
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae) Nemzetség: Caprini Nem: Kőszáli kecskék (Capra) Faj: C. aegagrus Alfaj: C. a. creticus
Tudományos név
Capra aegagrus creticus (Schinz, 1838)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú médiaállományokat és Krétai bezoárkecske témájú kategóriát.

A krétai bezoárkecske vagy kri-kri (Capra aegagrus creticus vagy Capra aegagrus cretica) a házi kecske (Capra aegagrus hircus) visszavadult változata, amely egykor a keleti Mediterráneum több szigetén is előfordult, de ma már csak Krétán, valamint három hozzá közeli apró szigeten (Dou, Thodorou és Agii Pantes) honos.

A molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a krétai bezoárkecske ie. 7500-8000 körül vált el az akkor nemrég háziasított házi kecskétől, feltehetőleg a minósziak vagy elődeik vitték be Krétára, ahol elvadult és új „alfajt” alkotott. Tudományos jelentőségét is az adja többek között, hogy a kecske háziasításának egy ma is megfigyelhető, korai szakaszát reprezentálja. Elterjedési területe régen több égei-tengeri szigetre is kiterjedt, de az 1960-as évekre már csak Kréta nehezen megközelíthető, hegyvidéki délnyugati részén maradt kb. 200 példánya. A második világháború idején a német megszállás ellen harcoló, hegyekbe húzódott ellenállóknak a fő húsforrását képezték. 1962-ben az alfajt védelem alá helyezték és megmentésére hozták létre a Szamáriai-szurdok Nemzeti Parkot; mára a létszámuk 2000 fölé emelkedett.

A bezoárkecske több ókori falfestményen is megjelenik, egyes történészek szerint külön kultusza is kialakult. Mára, mint Krétára jellemző endemikus állat, a sziget egyik jelképévé vált.

A krétai bezoárkecske marmagassága körülbelül 80 cm, testhossza 1,2-1,6 m, testtömege 15-40 kg közötti. Szőrzete világosbarna, homloka sötétbarna, gerincén és lábain ugyanilyen színű sáv húzódik. Szarvai a bak esetében viszonylag nagyok, hátrafelé ívelőek. Többnyire óvatos, visszahúzódó életmódot folytat, de a nagy turistaforgalmú Szamáriai-szurdokban néhány példánya hozzászokott az ember közelségéhez.

• Bar-Gal, G. K. et al. (2002): Genetic evidence for the origin of the agrimi goat (Capra aegagrus cretica). Journal of Zoology 256:369-377. DOI:10.1017/S0952836902000407
• Manceau, V. et al. (1999): Systematics of the genus Capra inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 13:504-510

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кри-кри című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kri-kri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Bezoárkecske a Szamáriai-szurdokban (YouTube)