Kelety Gusztáv

Kelety Gusztáv (Keleti Gusztáv Frigyes)
Született	Klette Gusztáv 1834. december 13.[1][2][3] Pozsony[4]
Elhunyt	1902. szeptember 2. (67 évesen)[1][2][3] Budapest[5]
Állampolgársága	osztrák osztrák–magyar magyar[3]
Szülei	Klette Károly
Foglalkozása	műkritikus festőművész művész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (29/1-1-50)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelety Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komjátszegi Kelety Gusztáv Frigyes (másként Keleti, született Klette) (Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektora.

Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője.

Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a drezdai nemesi származású Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette Károly, József nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta. 1901. január 1-jén, I. Ferenc József magyar király^[6] a „komjátszegi” nemesi előnevet adományozta számára, ekkor a vezetéknevét Keletyre változtatta, így halálakor hivatalosan „komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.

Édesapja Klette Károly von Klettenburg (1793–1874) drezdai születésű festőművész, bátyja Keleti Károly (1833–1892) statisztikus, fia Kelety Gábor festő, édesanyja Beyer Johanna volt.^[7] Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészetpolitikai pályafutását is.

Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a szakma alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.

1867-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.

1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni”). Öt küldte el tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor Franciaországban, Belgiumban és Németországban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, amelyeket Keleti közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy Magyarországon egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására. Javaslatát mind báró Eötvös József, mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Keleti igazgatóságával a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda. 1880. november 14-én indult el hét tanulóval. Az Intézetnek nem volt önálló épülete, három évig az Országos Képzőművészeti Társulat, majd a Zeneakadémia épületében kapott helyet. 1896 és 1901 között a Képzőművészeti Főiskola rektora volt.

1874 és 1894 között ő volt a Képzőművészeti Társaság igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Az 1860-as közepe felé Keleti elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Ő figyelt fel elsőként Nagy István tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte Csontváry Kosztka Tivadar is. Munkácsy Mihályról és Szinyei Merse Pálról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.

Kelety Gusztáv megbetegedett tüdőbajban, s hosszú betegeskedés után halt meg (volt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is).

• Bernrien park
• Besnyő környéke
• Csillagvölgy
• Csónakázók
• Eötvös Loránd ifjú korában
• Falusi jelenet/Erdő
• Falu vége
• Farkasok
• Hegyvidéki táj
• Kétkerekű gordé
• Kilátás a Normafától
• A Normafa
• Osztrák táj
• Őserdő szarvasokkal
• Ösvény az erdő szélén
• Parkrészlet
• Romos vár naplementekor
• Róka
• A száműzött parkja
• Vár a tó fölötti dombon
• Tanulmány A száműzött parkjához (papír, ceruza 300 mm x 433 mm, 1866-1870, MNG)
• Tájkép templommal
• Tátrai táj vízeséssel
• Terebesi kúria
• Visegrád lavírozott tusképe
• Vízparti táj, Zsombékos
• Zrínyi a költő halála^[8]
• Orbán Balázs: Székelyföld leírása című, 1869-ben megjelent könyvéhez fametszeteket készített.

• Művészeti dolgozatok (1910), A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban 1870

• Temetői kép: a síremlék Strobl Alajos alkotása

• Artportal

• Pozsony