Ugrás a tartalomhoz

Körmendi járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körmendi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeVas vármegye
Járási székhelyKörmend
Települések száma46
városok2
Népesség
Teljes népesség25 269 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület614,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Körmendi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Körmendi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Körmendi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Körmend. Területe 614,53 km², népessége 26 865 fő, népsűrűsége pedig 44 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Körmend és Őriszentpéter) és 44 község tartozott hozzá.

A Körmendi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Körmend volt. Elnevezése a trianoni békeszerződést követő közigazgatási rendezéstől (1920) az 1950-es járásrendezésig Körmend–németújvári járás volt.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Körmend járásszékhely város Körmend Körmendi
11 694
52,79
Őriszentpéter város Őriszentpéter Őriszentpéteri
1 189
33,56
Bajánsenye község Őriszentpéter Őriszentpéteri
493
21,85
Csákánydoroszló község Körmend Körmendi
1 780
26,61
Daraboshegy község Nádasd Körmendi
93
4,59
Döbörhegy község Molnaszecsőd Körmendi
134
11,75
Döröske község Molnaszecsőd Körmendi
84
4,4
Egyházashollós község Egyházasrádóc Körmendi
546
19,04
Egyházasrádóc község Egyházasrádóc Körmendi
1 315
24,79
Felsőjánosfa község Őriszentpéter Őriszentpéteri
187
3,06
Felsőmarác község Ivánc Őriszentpéteri
233
17,44
Halastó község Molnaszecsőd Körmendi
87
5,65
Halogy község Nádasd Körmendi
265
7,05
Harasztifalu község Vasalja Körmendi
152
7,89
Hegyháthodász község Nádasd Körmendi
160
8,08
Hegyhátsál község Nádasd Körmendi
156
4,58
Hegyhátszentjakab község Őriszentpéter Őriszentpéteri
264
9,47
Hegyhátszentmárton község Ivánc Őriszentpéteri
65
12,74
Ispánk község Őriszentpéter Őriszentpéteri
104
6,92
Ivánc község Ivánc Őriszentpéteri
694
17,14
Katafa község Nádasd Körmendi
359
4,81
Kemestaródfa község Vasalja Körmendi
210
6,35
Kercaszomor község Őriszentpéter Őriszentpéteri
203
12,87
Kerkáskápolna község Őriszentpéter Őriszentpéteri
83
9,2
Kisrákos község Ivánc Őriszentpéteri
203
11,06
Magyarnádalja község Vasalja Körmendi
216
3,85
Magyarszecsőd község Molnaszecsőd Körmendi
440
11,26
Magyarszombatfa község Őriszentpéter Őriszentpéteri
262
15,94
Molnaszecsőd község Molnaszecsőd Körmendi
419
11,69
Nádasd község Nádasd Körmendi
1 332
35,6
Nagykölked község Vasalja Körmendi
155
9,78
Nagymizdó község Molnaszecsőd Körmendi
114
6,76
Nagyrákos község Őriszentpéter Őriszentpéteri
260
16,11
Nemesrempehollós község Egyházasrádóc Körmendi
303
12,05
Őrimagyarósd község Őriszentpéter Őriszentpéteri
224
12,29
Pankasz község Ivánc Őriszentpéteri
460
9,27
Pinkamindszent község Vasalja Körmendi
164
11,01
Rádóckölked község Vasalja Körmendi
270
18,95
Szaknyér község Ivánc Őriszentpéteri
49
2,93
Szalafő község Őriszentpéter Őriszentpéteri
198
27,37
Szarvaskend község Molnaszecsőd Körmendi
208
10,34
Szatta község Őriszentpéter Őriszentpéteri
75
6,01
Szőce község Nádasd Őriszentpéteri
320
18,71
Vasalja község Vasalja Körmendi
311
11,24
Velemér község Őriszentpéter Őriszentpéteri
77
9,55
Viszák község Ivánc Őriszentpéteri
255
10,13

Története

[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés, illetve a határ kiigazításáról szóló 1922-es osztrák-magyar megállapodás nyomán Ausztriához került Lovászad, Karácsfa, Németbükkös, Nagysároslak és Pinkakertes, melyek ma a Németújvári járáshoz tartoznak. Mivel ugyanekkor a Németújvári járás egyetlen község (Nemesmedves) kivételével Ausztriához került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Körmend–németújvári járás néven.

Ez az elnevezés az 1950-es járásrendezésig volt érvényben, amikor ismét a székhelyéről nevezték el, ettől kezdve tehát megszűnéséig Körmendi járás volt a neve.

Területe a trianont követő összevonás után két alkalommal változott jelentősen. 1969. július 1-jén a megszűnő Vasvári járás néhány községét, valamint a szintén megszűnő Szentgotthárdi járás teljes területét csatolták ide. 1978. december 31-én pedig a járás székhelye, Körmend városi rangot kapott, ezzel kivált a járás területéből.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Körmendi is. Ekkor községei közül Szentgotthárd városi rangot kapott, a többi pedig a Körmendi és a Szentgotthárdi városkörnyéket alkotta a továbbiakban (mely utóbbi a korábbi Szentgotthárdi járásnál jóval kisebb területű lett) , illetve a korábban a Vasvári járástól idecsatolt három község a Vasvári nagyközségkörnyékhez került.

Történeti adatai

[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés előtt keletről a Vasvári járás, délkeletről Zala vármegye, nyugatról a Szentgotthárdi és a Németújvári járás, északról a szombathelyi járás határolta. Trianon után nyugaton a Németújvári járás helyét Ausztria vette át, mivel pedig 1969-ben bekebelezte a Szentgotthárdi járást, ezért ettől kezdve délnyugaton Jugoszláviával is szomszédos lett.

Legfontosabb folyója a Rába.

Területe az 1910 körül mintegy 522 km², népessége 35 ezer fő volt.

Közvetlenül megszűnése előtt, 1983-ban területe mintegy 855 km², népessége 37 ezer fő volt.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)