Jekelfalva

	Jekelfalva (Jaklovce)
	; Jekelfalva zászlaja
	; Jekelfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	falu
Első írásos említés	1282
Polgármester	Matúš Fedor
Irányítószám	055 61
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
	Népesség
Teljes népesség	1843 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	109 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	325 m
Terület	17,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 28″, k. h. 20° 59′ 40″48.874444°N 20.994444°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 28″, k. h. 20° 59′ 40″48.874444°N 20.994444°E
	Jekelfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jekelfalva (szlovákul: Jaklovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 5 km-re északkeletre, a Gölnic-patak partján fekszik, az 546-os és 547-es utak kereszteződésénél. Eperjestől 23 km-re délnyugatra, Kassától 26 km-re északnyugatra, a Gölnic-patak Hernádba torkollásánál található.

Nevének eredete

A falu egykori birtokosáról, Jekel gölnici comesről kapta a nevét, aki 1282-ben kapta a királytól az akkor még lakatlan erdőt.

Története

1292-ben említik először. 1328-ból egy birtokmegosztás vonatkozik rá.^[2] 1344-ben „villa Jekel” néven említik. 1409-ben Jekelfalvai Fyas Lőrinc özvegye, mint felperes és fia Jankow, mint alperes szerepel, amikor is határbejárást végeztek.^[3] 1414-ben és 1415-ben szintén Lőrinc fiai János és Miklós, mint alperesek szerepelnek, amikor is Jekelfalvai Mátyás fia Péter feleségének, Annának járó birtokait voltak kötelesek megadni.^[4] Hasonló ügyben szerepelnek 1417-ben,^[5] és zálogosításban 1418-ban.^[6] 1423-ban az említett testvérek új adományt nyertek Jekelfalvára és Szentmargitára.^[7] 1460-tól a Szapolyaiak birtoka, később a Thurzóké. A 16. században evangélikus szász lakosait kitelepítették és katolikus szlovákokkal telepítették be. 1636-tól a Csáky család tulajdonában találjuk.

1773-ban Jekelfalva, Jeckelsdorf, Jaklowcze; 1786-ban Jeklsdorf, Jekelfalwa, Jaklowce nevei használatosak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEKELFALVA. Jaklovcze. Jekelsdorf. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Gölnitz vize mellett, javai középszerűek.”^[8]

1808-ban Jekelfalva, Jekelsdorf, Jaklowce neveken említik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jékelfalva, (Jaklowce) tót falu, Szepes vmegyében, Gölniczhez északra egy órányira: 982 kath. lak. Kat. paroch. templom. Több olvasztóház és hámora a Gölnicz vizénél. Vasbányák. Vendégfogadó. Első birtokosa ezen falunak, melly 1284-ben állott össze, bizonyos Hekkul nevü vala Gölniczbányából, ősatyja a Jékelfalusy nemzetségnek, melly most is birja. Ut. p. Lőcse.”^[9]

1863, 1907–1913-ban Jekelfalva, 1873–1877 között Jékelfalu, 1882–1902 között Jekelfalu, 1920-ban Jakľovce, 1927-ben pedig Jaklovce néven szerepelt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1958 lakosából 1921 szlovák volt.

2011-ben 1885 lakosából 1721 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1889. augusztus 15-én Andrasovszky József botanikus.

Nevezetességei

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban.
A Szent János kápolna a 18. században épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Almási Tibor 2001: Anjou–kori Oklevéltár XII - 1328. Budapest–Szeged, 156-157 No. 300.)
↑ Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Második rész (1407–1410). Budapest, 222-223 No. 6677, 265-266 No. 6964, 405 No. 7857.
↑ Mályusz Elemér-Borsa Iván 1994: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414). Budapest, 513 No. 2241; Uők 1997: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416). Budapest, 75 No. 76.
↑ Mályusz Elemér-Borsa Iván 1999: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18). Budapest, 106 No. 184.
↑ Mályusz Elemér-Borsa Iván 1999 i. m. 429 No. 1602.
↑ C. Tóth Norbert 2007: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423). Budapest, 263 No. 609.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalva témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Almási Tibor 2001: Anjou–kori Oklevéltár XII - 1328. Budapest–Szeged, 156-157 No. 300.)

[3] Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Második rész (1407–1410). Budapest, 222-223 No. 6677, 265-266 No. 6964, 405 No. 7857.

[4] Mályusz Elemér-Borsa Iván 1994: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414). Budapest, 513 No. 2241; Uők 1997: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416). Budapest, 75 No. 76.

[5] Mályusz Elemér-Borsa Iván 1999: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18). Budapest, 106 No. 184.

[6] Mályusz Elemér-Borsa Iván 1999 i. m. 429 No. 1602.

[7] C. Tóth Norbert 2007: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423). Budapest, 263 No. 609.

[8] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[9] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

Sablon:Gölnicbányai járás m v sz A Gölnicbányai járás települései
Gölnicbánya (Gelnica)
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)