Hollád

Hollád
Római katolikus harangtorony
Hollád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Kabai Gergely (független)[1]
Irányítószám	8731
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	243 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 29″, k. h. 17° 18′ 27″46.6414, 17.30748055555646.641400°N 17.307481°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 29″, k. h. 17° 18′ 27″46.6414, 17.30748055555646.641400°N 17.307481°E
Hollád Pozíció Somogy vármegye térképén
Hollád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollád község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Balatonberénytől délre, Tikos és Marcali közt fekvő település. Közigazgatási területén, belterülete északi részén áthalad a 7-es főút, illetve határának északi csücskén az M7-es autópálya is, főutcája viszont csak önkormányzati útnak minősül. Területének nyugati határszélén húzódik a Szenyértől idáig vezető 6803-as út legészakibb, illetve folytatásaként Balatonszentgyörgy felé induló a 7501-es út legdélebbi szakasza is.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Hollád nevét először a 1496-ban Holládtikos néven említette egy oklevél, Szenyér várának tartozékai között, de van olyan elképzelés is, amely szerint a Tihanyi alapítólevélben szereplő Huluoodi is Holláddal lehet azonos.^[4] 1536-ban az adólajstrom Hollád és Tikos helységeket külön-külön sorolta fel, az 1583 évi adólajstrom szerint Hollád még Szenyér várához tartozott, 1573-1574 között az adólajstrom szerint már csak 3, 1580-ban pedig 4 házból állt. 1598-1599-ben az esztergomi káptalan volt a földesura, majd kevéssel ezután teljesen elpusztult. Az 1715 évi összeírás feljegyzése szerint 1715 előtt három évvel települt. 1726-ban Festetics Kristóf birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét az esztergomi káptalan birtokai között szerepelt.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott. 1910-ben 747 lakosából 745 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 13 izraelita volt.

Az 1932-ben épült iskolát később templommá alakították.^[5]

• 1990-1994: Kungli János (független)^[6]
• 1994-1998: Nagy Tibor (FKgP)^[7]
• 1998-2002: Nagy Tibor (FKgP)^[8]
• 2002-2006: Mózes Marianna (független)^[9]
• 2006-2010: Mózes Marianna (független)^[10]
• 2010-2014: Mózes Marianna (független)^[11]
• 2014-2019: Mózes Marianna (független)^[12]
• 2019–2024: Kabai Gergely (független)^[13]
• 2024– : Kabai Gergely (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 18,6% cigánynak, 2,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 2,5%, felekezet nélküli 5,1% (21,5% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 76,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 8,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,4% ortodox, 3,3% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).^[15]

• Szent Donát-kápolna (1785)^[16]
• 19. században épített harangtorony
• Bari-hegyi népi présház és pince

• 
  A Szent Donát-kápolna
• 
  Régi kőkereszt a szőlőhegyen

• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség, Somogy vármegye

• Hollád honlapja