Giganotosaurus

Giganotosaurus
	Evolúciós időszak: késő kréta, 99,6–97 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	A Giganotosaurus rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia vagy Sauropsida);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Hüllőmedencéjűek (Saurischia);
Alrend:	Theropoda;
Család:	Carcharodontosauridae;
Alcsalád:	Giganotosaurinae;
Nem:	Giganotosaurus; Coria & Salgado, 1995
Fajok
	G. carolinii Coria & Salgado, 1995 (típus);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Giganotosaurus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Giganotosaurus témájú médiaállományokat és Giganotosaurus témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Gigantosaurus.

A Giganotosaurus (jelentése 'óriás déli gyík', az ógörög γίγας / gigasz 'óriás', νότος / notosz 'déli szél' és -σαύρος / -szaürosz 'gyík' jelentésű szavak összetételéből)^[1] egy carcharodontosaurida dinoszaurusz nem, amely a késő kréta kor cenomani korszakában, mintegy 99,6–97 millió évvel ezelőtt élt.^[2] Ez az egyik legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, a Tyrannosaurus, a Carcharodontosaurus és a Spinosaurus méretét megközelítő vagy valamivel meghaladó állat volt. Fosszilis maradványait Argentínában fedezték fel.

Felfedezés és fajok

A Giganotosaurus caroliniit egy amatőr fosszíliavadász, Ruben Carolini fedezte fel, aki 1993-ban Patagóniában (Argentína déli részén) talált rá a maradványokra, a jelenleg Candeleros-formáció néven ismert területen.^[3] A felfedezést Rodolfo Coria és Leonardo Salgado hozta nyilvánosságra 1995-ben, a Nature című folyóiratban.^[4]

A típuspéldány (MUCPv-Ch1) csontváza körülbelül 70%-ban teljes, és a részét képezi a koponya, a csípő, a két combcsont, valamint a csigolyák többsége. A becslés szerint nagyjából 12–13 méter hosszú lehetett.^[3]^[4]^[5]^[6]^[7] Egy második, jóval töredékesebb példányt (a MUCPv-95 jelzésű leletet) is felfedeztek. Csak az állkapcsa bal oldalának egy része került elő, ami 6,5–8%-kal nagyobb, mint a holotípus megfelelő része. Ez a legnagyobb Giganotosaurus példány, a becslés alapján 13,2 méter hosszú lehetett.^[2]^[8]^[9]^[10] A Giganotosaurus tömegét különböző szerzők 4,2–13,8 tonnára becsülték.^[3]^[4]^[5]^[7]^[9]^[11] A Giganotosaurus talán a leghosszabb fejű theropoda, amely ismertté vált, a holotípus koponyáját 1,53–1,80, a második példányét pedig 1,64–1,95 méter hosszúra becsülték.^[3]^[4]^[7]^[8]^[12] A Giganotosaurus hossza majdnem egy méterrel múlja felül a Tyrannosaurus rexét (melynek maximális becsült hossza 12,4 méter).^[2]

Ősbiológia

A G. carolinii valamivel meghaladta a T. rex méretét, de az agya csak körülbelül feleakkora volt, mint a tyrannosauridáké.^[13] A Tyrannosaurus fogai hosszabbak és szélesebbek voltak, de a méret terén nagyobb változatosságot értek el. A Giganotosaurus fogai amellett, hogy rövidebbek, keskenyebbek és kevésbé változatosak voltak, jobban alkalmazkodtak a hús darabolásához.^[14] Az állat nagy és keskeny koponyával rendelkezett. Agya jól fejlett szagérzékelő területe arra utal, hogy jó szaglása lehetett.

A Giganotosaurus maradványok közelében talált titanosaurus-féle fosszíliák ahhoz a feltételezéshez vezettek, ami szerint ezek a húsevők óriás növényevőket ejtettek el. A rokonságába tartozó, és csoportosan felfedezett carcharodontosauridák fosszíliái azt jelezhetik, hogy ezek az állatok, köztük a Giganotosaurus is, csapatban vadásztak.

Blanco és Mazzetta (2001-es) becslése alapján a Giganotosaurus futás közben képes lehetett elérni a 14 m/s-os (50 km/h-s) sebességet.^[15]

Osztályozás

A Giganotosaurus és a rokonságába tartozó Tyrannotitan, Mapusaurus és Carcharodontosaurus a Carcharodontosauridae carnosaurus család tagjai. Coria és Currie 2006-ban, több carcharodontosaurida dinoszaurusz felfedezését és leírását követően, amikor a rokoni kapcsolatok feltárása könnyebbé vált, egy külön alcsaládot hoztak létre a Giganotosaurus és a Mapusaurus számára Giganotosaurinae néven.^[6]

Popkulturális hatás

A Giganotosaurus eredeti fosszíliáját az argentin Neuquenben levő Carmen Funes Múzeumban helyezték el, de a másolatai sok helyen megtalálhatók, például a Sydney-i Ausztrál Múzeumban is. Annak ellenére, hogy nem túl régen fedezték fel, a Giganotosaurus neve már bekerült a popkultúrába. Megtalálható a Dino Crisis 2 című számítógépes játékban, melyben a méretét felnagyították, 7 méter magas és 20 méter hosszú állatként jelent meg, miközben a valódi csípőmagassága körülbelül 3,9 méter, a hossza pedig 13,2 méter lehetett. A játékban képes felemelni és eldobni egy Tyrannosaurust. A Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking With Dinosaurs) című dokumentumfilm sorozat az Óriások földje (Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003) című különkiadásában szereplő Giganotosaurus látható, ahogy magányosan, illetve falkában vadászik az Argentinosaurusra. Feltűnik a Dinosaurs: Giants of Patagonia című filmben is, melyben dr. Rodolfo Coria bemutatja a legnagyobb argentin lelőhelyeket. Gojulas Giga néven szerepel a Dinotópia 2., A világ alattunk (The World Beneath) című részében. Az Őslények kalandorai (Primeval) 3. évadában a Giganotosaurus, nagy mérete és tömege ellenére gyorsan futó, óriási távolságok megtételére képes állatként látható, amely egy jumbo jet utasszállító gépre támad, valamint megöli az angol biológust, Nigel Marvent. 2022-ben szerepelt a Jurassic World: Világuralom című filmben.

Jegyzetek

↑ Liddell & Scott. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford University Press, Oxford, UK (1980). ISBN 0-19-910207-4
↑ ^a ^b ^c Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.
↑ ^a ^b ^c ^d Coria, R.A., and Currie, P.J. (2002). „"Braincase of Giganotosaurus carolinii (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (4), 802–811. o.
↑ ^a ^b ^c ^d Coria, RA, Salgado L (1995). „A new giant carnivorous dinosaur from the Cretaceous of Patagonia”. Nature 377, 225–226. o.
↑ ^a ^b Seebacher, F. (2001). „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (1), 51–60. o.
↑ ^a ^b Coria, RA, Currie PJ. (2006). „A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina” (PDF). Geodiversitas 28 (1), 71–118. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
↑ ^a ^b ^c François Therrien, Donald M. Henderson (2007). „My theropod is bigger than yours…or not: estimating body size from skull length in theropods”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 108–115. o. DOI:[108:MTIBTY2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
↑ ^a ^b Calvo, J.O., Coria, R.A. (1998). „New specimen of Giganotosaurus carolinii (Coria & Salgado, 1995), supports it as the as the largest theropod ever found” (PDF). Gaia 15, 117–122. o. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
↑ ^a ^b Hartman, Scott: Mass estimates: North vs South redux. Scott Hartman's Skeletal Drawing.com, 2013 (Hozzáférés: 2013. augusztus 24.)
↑ Canale JI,, Novas FE, Salgado L, Coria RA. (2014). „Cranial ontogenetic variation in Mapusaurus rosae (Dinosauria: Theropoda) and the probable role of heterocrony in carcharodontosaurid evolution.”. Palaeontol Z. DOI:10.1007/s12542-014-0251-3.
↑ Mazzetta, Gerardo V. (2004). „Giants and Bizarres: Body Size of Some Southern South American Cretaceous Dinosaurs” (PDF). Historical Biology 16 (2–4), 71–83. o. DOI:10.1080/08912960410001715132. (Hozzáférés: 2008. január 8.)
↑ Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain p. 142
↑ Hecht, Jeff (1998). „Contenders for the crown”. Earth 7 (1), 16–17. o.
↑ Giganotosaurus By Sean Henahan, Access Excellence. [2007. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
↑ Blanco, R. Ernesto; Mazzetta, Gerardo V. (2001). „A new approach to evaluate the cursorial ability of the giant theropod Giganotosaurus carolinii”. Acta Palaeontologica Polonica 46 (2), 193–202. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Giganotosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

DinoData – Giganotosaurus carolini. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
Taylor, Mike: What were the longest/heaviest predatory dinosaurs?. The Dinosaur FAQ, 2002. augusztus 27. (Hozzáférés: 2009. július 1.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Liddell & Scott. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford University Press, Oxford, UK (1980). ISBN 0-19-910207-4

[Holtz2008-2] Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.

[coria&currie2002-3] Coria, R.A., and Currie, P.J. (2002). „"Braincase of Giganotosaurus carolinii (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (4), 802–811. o.

[Coria1995-4] Coria, RA, Salgado L (1995). „A new giant carnivorous dinosaur from the Cretaceous of Patagonia”. Nature 377, 225–226. o.

[seebacher2001-5] Seebacher, F. (2001). „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (1), 51–60. o.

[coria2006-6] Coria, RA, Currie PJ. (2006). „A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina” (PDF). Geodiversitas 28 (1), 71–118. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)

[TH07-7] François Therrien, Donald M. Henderson (2007). „My theropod is bigger than yours…or not: estimating body size from skull length in theropods”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 108–115. o. DOI:[108:MTIBTY2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)

[calvo&coria1998-8] Calvo, J.O., Coria, R.A. (1998). „New specimen of Giganotosaurus carolinii (Coria & Salgado, 1995), supports it as the as the largest theropod ever found” (PDF). Gaia 15, 117–122. o. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 1.)

[HartmanMassEstimate-9] Hartman, Scott: Mass estimates: North vs South redux. Scott Hartman's Skeletal Drawing.com, 2013 (Hozzáférés: 2013. augusztus 24.)

[10] Canale JI,, Novas FE, Salgado L, Coria RA. (2014). „Cranial ontogenetic variation in Mapusaurus rosae (Dinosauria: Theropoda) and the probable role of heterocrony in carcharodontosaurid evolution.”. Palaeontol Z. DOI:10.1007/s12542-014-0251-3.

[mazzettaetal2004-11] Mazzetta, Gerardo V. (2004). „Giants and Bizarres: Body Size of Some Southern South American Cretaceous Dinosaurs” (PDF). Historical Biology 16 (2–4), 71–83. o. DOI:10.1080/08912960410001715132. (Hozzáférés: 2008. január 8.)

[12] Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain p. 142

[hecht-13] Hecht, Jeff (1998). „Contenders for the crown”. Earth 7 (1), 16–17. o.

[14] Giganotosaurus By Sean Henahan, Access Excellence. [2007. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 1.)

[blanco-mazzetta-15] Blanco, R. Ernesto; Mazzetta, Gerardo V. (2001). „A new approach to evaluate the cursorial ability of the giant theropod Giganotosaurus carolinii”. Acta Palaeontologica Polonica 46 (2), 193–202. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)

[1]