Ugrás a tartalomhoz

Donja Stupnica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donja Stupnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállásfalu
Irányítószám44437
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség59 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′, k. h. 16° 17′45.133333°N 16.283333°EKoordináták: é. sz. 45° 08′, k. h. 16° 17′45.133333°N 16.283333°E
SablonWikidataSegítség

Donja Stupnica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 40, közúton 78 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység déli lejtőin, a Stupnica-patak alsó folyásánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

Stupnica földje 1287-ben a Babonić család birtoka volt, akik 1346-ig birtokolták. A közeli Pedalj várának uradalmához tartozott. 1347-től cserével a Zrínyi család birtoka volt. A 16. században a térség településeivel együtt megszállta a török. Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Stupnica benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. Stupnicának 1857-ben 356, 1910-ben 549 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 87 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
356 375 378 479 495 524 549 558 248 248 229 186 165 155 60 87

(1857 és 1931 között Stupnica néven Gornja Stupnica lakosságával együtt.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]