Ugrás a tartalomhoz

Demsus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demsus (Densuș)
Demsus falu látképe északról
Demsus falu látképe északról
Demsus címere
Demsus címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségDemsus
Rangközségközpont
Irányítószám337205
SIRUTA-kód89357
Népesség
Népesség349 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség2,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4–600 m
Terület136,12 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 49″, k. h. 22° 47′ 27″45.580215°N 22.790964°E
Demsus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Demsus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Demsus (románul Densuș, németül Demsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Hátszegtől 12 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel.

A 1620. században ortodox (majd görögkatolikus) és református gyülekezete is volt, amelyek közösen használták középkori templomát. 1701-ben a környék református nemesei demsusi székhellyel szervezték újra egyházukat. 1808-ban járási székhely volt.[1]

1910-ben Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Legnagyobb birtokainak tulajdonosai Simén Béla (bérelte Dušan Milošević), Mara László, br. Lónyay Menyhért és Margit és a község voltak. Híres gyümölcstermesztő falu volt, almát exportra is termelt.[2] Az 1930-as években a kobakalma (cucurbetos), úri (domnești), júliusi csíkos (dungate de iulie), júliusi piros (roșii de iulie), szürke (suri), bánáti (bănățesc) és reinette rose fajtákat termesztették.[3]

Népessége

[szerkesztés]
  • 1850-ben 1254 lakosából 1065 volt román, 145 cigány és 36 magyar nemzetiségű; 1206 görögkatolikus, 24 római katolikus, 15 református vallású.
  • 1900-ban 823 lakosából 754 volt román, 64 magyar és 5 német anyanyelvű; 761 görögkatolikus, 26 református, 21 római katolikus, 9 unitárius és 5 zsidó vallású.
  • 2002-ben 392 román nemzetiségű lakosából 353 volt ortodox, 26 pünkösdista, 7 baptista és 6 adventista vallású.
Középkori templom

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  2. Ovid Densusianu: Graiul din Țara Hațegului. Opere, 1, București, 1968, 408.
  3. Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146–7. o.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]