Ugrás a tartalomhoz

Brabham BT59

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brabham BT59
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóBrabham
ElőzőBrabham BT58
KövetkezőBrabham BT60Y
Műszaki adatok
VázszerkezetSzénszálas és kevlár kompozit monocoque
Első felfüggesztésNyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés
Hátsó felfüggesztésNyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés
MotorJudd EV 3,5L V8 szívómotor (1990)
Yamaha 3,5L V12 szívómotor (1991)
VáltóBrabham 6 sebességes manuális
ÜzemanyagElf
GumikPirelli
Versenyeredmények
Csapat(ok)Motor Racing Development
Pilóták7. AUS David Brabham
7. GBR Martin Brundle
8. ITA Stefano Modena
8. GBR Mark Blundell
Első versenySan Marino 1990-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj
Utolsó versenyBrazília 1991-es Formula–1 brazil nagydíj
Futott versenyek18
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

A Brabham BT59 egy Formula–1-es versenyautó, melyet Sergio Rinland és Hans Fouche tervezett a Brabham csapatnak az 1990-es Formula–1 világbajnokságra, illetve az 1991-es bajnokság első két futamára. Pilótái 1990-ben David Brabham és Stefano Modena voltak, 1991-ben pedig Martin Brundle és Mark Blundell.

Története

[szerkesztés]

Az előző évi, viszonylag jónak mondható szereplést követően nagy reményekkel vágtak neki az idénynek. A csapat pilótái az alapító Sir Jack Brabham legfiatalabb fia, David Brabham és Stefano Modena voltak. Motor és gumi terén nem volt változás: a Judd V8-as motorjait használták és Pirelli abroncsokat.[1]

A csapat hanyatlása azonban folyamatos volt. Már az 1989-es idény második felében egyre rosszabbul teljesítettek, és ez csak folytatódott. A pénzhiány miatt nem voltak érdemi fejlesztések, a Judd motor nem volt versenyképes, és a Pirelli gumik is rosszak voltak. Az autó dizájnja szép volt, jellegzetes, hegyes orral, a klasszikus sötétkék-fehér színekkel, de már főszponzorok nélkül. A legjobb eredményük egy Kanadában elért hetedik hely volt. David Brabham abszolút csalódás volt, a futamok felére kvalifikálni sem tudta magát, és amikor igen, akkor is csak egyszer ért célba.

1991-re a csapat megszabadult a Judd-motoroktól, és helyettük a Yamaha motorját használták. De mivel az idény első két futamán még a régi autóval indultak, ezért azt alakították át az új motorhoz (Brabham BT59Y). A Yamahával kötött megállapodást nagyon komolyan vette a csapat, és már 1990-ben rengeteget teszteltek egy átalakított autóval, hogy minden rendben legyen.[1]

Eredmények

[szerkesztés]
Év Csapat Kasztni Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1990 Motor Racing Developments BT59 Judd V8 P USA BRA SMR MON CAN MEX FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 2* 9.
David Brabham NK KI NK KI 15 NK KI NK KI NK KI NK KI KI
Stefano Modena KI KI 7 11 13 9 KI KI 17 KI KI KI KI 12
1991 Motor Racing Developments BT59Y Yamaha V12 P USA BRA SMR MON CAN MEX FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 3 9.
Martin Brundle 11 12
Mark Blundell KI KI

* Valamennyi pontot a BT58-assal szereztek.

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Legendák a lejtőn – Brabham (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2022. június 7. (Hozzáférés: 2024. október 8.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brabham BT59 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.