Bisztray Ádám
Bisztray Ádám | |
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
Született | Bisztray-Balku Ádám 1935. november 5. Bukarest |
Elhunyt | 1998. december 26. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Dr. Hargitai Mária (1964-1998) |
Foglalkozása | költő, író, könyvtáros, agrármérnök |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (18-1-633)[1][2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bisztray Ádám (eredeti neve: Bisztray-Balku Ádám) (Bukarest, 1935. november 5. – Budapest, 1998. december 26.[3]) romániai magyar költő, író, könyvtáros, agrármérnök.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Bisztray-Balku Sándor (1905–1983) aranydiplomás gépészmérnök[4][5] és Bokor Klára voltak. 1940-ben költözött át Magyarországra. 1954-ben érettségizett. 1955–1956 között orvosi műszerésznek tanult. 1956–1960 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1960–1964 között az apaji Kiskunsági Állami Gazdaság agrármérnöke, valamint a Komárom Megyei Könyvtár mezőgazdasági referense volt. 1961–1964 között az ELTE BTK könyvtár szakán tanult. 1964–1971 között az Agroinform főkönyvtárosa volt. 1970–1973 között a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hallgatója volt. 1971–1982 között az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa és könyvtárvezetője, 1982-től szerkesztője volt. 1984-től a Berzsenyi Társaság tagja volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található.[3]
Magánélete
[szerkesztés]1964-ben házasságot kötött Dr. Hargitai Máriával. Három gyermekük született: Ákos (1966), Zoltán (1968) és Emese (1973).
Művei
[szerkesztés]- Erdőntúli táj (versek, 1972)
- Elfelejtett tél, farkasokkal (elbeszélés, 1974)
- Csillagpázsit. Fecskék a Nosztori-völgyben (emlékezések és karcolatok, 1976)
- Nikodémusz (kisregény, 1979)
- Más lett a béke (versek, 1981)
- Tornác a Duna felett (regény, 1982)
- Varga Hajdú István rajzai (előszó, szerkesztette, 1983)
- Kerítetlen világ madara (versek, 1984)
- Malomjáték (regény, 1984)
- Tavaszra nyíló ablak (válogatott versek, 1984)
- Ex libris és vers. Diskay Lenke kisgrafikái (szerkesztette Téglás Jánossal, 1986)
- Márciustól Aranyvasárnapig (regény, 1987)
- Ragály és oltalom (versek, 1988)
- A Nap házában (versek, 1992)
- Vakító sirályok (versek, 1995)
- A rózsakert leves (novellák, 1998)
- Ameddig lélegzet; Felsőmagyarország–Szépírás BT., Miskolc–Szolnok, 2002
Díjai
[szerkesztés]- József Attila-díj (1993)
- Salvatore Quasimodo-emlékdíj (1997)
- Pro Literatura díj (1998)
- Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1998)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Gyászjelentése. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
- ↑ Édesapja gyászjelentése. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Források
[szerkesztés]- Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-9051-195