Ugrás a tartalomhoz

Biom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A biom vagy bioformáció klimatikusan és földrajzilag meghatározott, ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösségek (növények, állatok, talajlakó élőlények) együttese. A biomokat különböző tényezők definiálhatják, mint a növényszerkezet (fák, cserjék vagy fűfélék), levéltípusok (lomb- vagy tűlevelűek), a növények közti távolság (erdő, fás puszta, szavanna), vagy a klíma. Az ökozónáktól eltérően a biomokat nem genetikai, taxonómiai vagy történeti hasonlóságok alapján határozzák meg. A biomokat gyakran az ökológiai szukcesszió és a klímával dinamikus egyensúlyt tartó ún. klimax vegetáció azonosítja. Nevüket általában a jellemző klimatikus viszony és a vegetációtípus alapján kapják, például trópusi monszunerdő vagy sarki tundra; az említett szempontok alapján egy biomnak tekinthetők például a mérsékelt övi lomberdők, annak ellenére, hogy mind Észak-Amerikában, mind Európában megtaláljuk őket, eltérő fajkészlettel.

A biomok gyakran helyi neveket kapnak. Például a mérsékelt égövi füves puszta biomját helyileg sztyeppnek (Közép-Ázsia), prérinek (Észak-Amerika) vagy pampának (Dél-Amerika) is nevezhetik.

Az ökorégiókat biomokra és ökozónákra is felosztják.

A biomok jellemzői

[szerkesztés]

Biodiverzitás

[szerkesztés]

Az egyes biomok biodiverzitási jellemzői, különösen a fauna és a szubdomináns növények sokfélesége, élettelen tényezőkön és a domináns növényzet biomassza-termelékenységén múlik. Jellemzően a fajdiverzitás azokban a szárazföldi biomokban magasabb, ahol több a hozzáférhető nedvesség, magasabb az elsődleges termelés mennyisége és a hőmérséklet.[1]

A biodiverzitás általában nő a sarkoktól az Egyenlítő felé haladva és nő a nedvesség-ellátottság növekedésével.

A biomok természetföldrajzi osztályozása

[szerkesztés]

A biomok osztályozásának legelterjedtebb rendszerei a földrajzi szélesség (vagy hőmérséklet) és a nedvesség-ellátottság szerinti felbontáson alapulnak.

Szárazföldi biomok

[szerkesztés]
A 14 szárazföldi biom a WWF szerint[2]
  11. Tundra
  14. Mangrove
   Szikla és jég

Éghajlati meghatározottság

[szerkesztés]

A klíma fontos tényező a szárazföldi biomok eloszlásában. A lényegesebb éghajlati faktorok a következők:

  • földrajzi szélesség: arktikus, boreális, mérsékelt, szubtrópusi, trópusi;
  • nedvesség-ellátottság (humiditás): nedves (humid), félnedves (szemihumid), félszáraz (szemiarid), száraz (arid);
    • évszakos változékonyság: a csapadék éves eloszlása lehet egyenletes, vagy váltakozhat évszakok szerint;
    • száraz nyár, nedves tél: a föld legtöbb területén a legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik; a mediterrán éghajlatú régiókban a téli hónapokban esik a legtöbb;
  • tengerszint feletti magasság: a magasság növekedése az élőhelytípusokban hasonló változást idéz elő, mint a földrajzi szélesség növekedése.

Édesvízi biomok

[szerkesztés]

Az édesvízi biomok a WWF szerint:[2]

  • Nagy folyam
  • Nagyfolyami felső folyás
  • Nagyfolyami delta
  • Kis folyó
  • Nagy tó
  • Kis tó
  • Félsivatagi tó

Tengeri biomok

[szerkesztés]

A tengeri biomok a WWF szerint:[2]

Antropogén biomok

[szerkesztés]

Egyéb biomok

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pidwirny, Michael.szerk.: Sidney Draggan: Biomes, Encyclopedia of Earth. Washington, D.C.: Environmental Information Coalition, National Council for Science and the Environment (2006. október 16.). Hozzáférés ideje: 2006. november 16. 
  2. a b c WWF list of ecoregions
  3. a b Archivált másolat. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Biome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.