Balassa Emil

Balassa Emil
1930 körül
Született	Berger Emil 1888. szeptember 11. Budapest
Elhunyt	1944. október 23. (56 évesen)[1] 1948. május 10. (59 évesen)[2][3] 1948. május 19. (59 évesen)[4] Ercsi
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zirner Lívia (h. 1922–1926) Illés Piroska (h. 1930–1944)
Foglalkozása	újságíró színműíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (A parcella 1. sor 2. sír)
Sablon • Wikidata • Segítség

Balassa Emil, 1919-ig Berger^[5] (Budapest, 1888. szeptember 11.^[6] – Ercsi, 1944. október 23.) újságíró, író, színműíró.

Berger Lajos (Lázár) könyvelő és Hirsch Regina gyermekeként született. A József Műegyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Újságírói pályáját az Egyetértés című napilapnál kezdte, majd a Magyar Hírlap és 1910-től a Világ munkatársa lett. 1920-ban a Színházi Világ felelős szerkesztőjeként működött. Az 1920–30-as években több budapesti kabaré dramaturgja és művészeti igazgatója volt. 1944 végén a nyilasok elhurcolták.

Kabarétréfákat, egyfelvonásosokat, operettlibrettókat és dalokat írt. Kabarétréfáit és -jeleneteit Nagy Endre népszerűsítette.

1948 szeptemberében helyezték végső nyugalomra a Kozma utcai izraelita temető mártírparcellájában.^[7] A temetésen beszédet mondott Sós Endre és Boross Elemér.^[8]

Első házastársa Zirner Lívia (Zalai Lili néven színésznő) volt, akit 1922. február 5-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül, majd 1926-ban elvált tőle.^[9] Második felesége Illés Piroska (1892–1961) volt, Illés József újságíró, kiadóhivatali igazgató lánya, akivel 1930. január 2-án kötött házasságot.^[10]

• A magyar kabaré tízéves antológiája. Összeállította Emőd Tamással. (Budapest, 1918)
• A francia Riviera. Útikönyv. (Lloyd útikönyvek. Budapest, 1928)
• Svájc. Útikönyv. (Lloyd útikönyvek. Budapest, 1928)

• A csókbakter. Operett 3 felvonásban. Hardt és Schwartz nyomán. (bemutató: Revü Színház, 1919. október 18.)
• Szilveszter. Operett 3 felvonásban. Urai Dezsővel, Marton Géza zenéjére. (bemutató: Revü Színház, 1920. december 20.)
• A szerelem királya. Operett 3 felvonásban. Paul Lincke zenéjére. (bemutató: Revü Színház, 1920. október 16.)
• Angyalka. Operett 3 felvonásban. Fordította Kardos Andorral, Robert Stolz zenéjére. (bemutató: Scala Színház, 1922. június 24.)
• A feleség csókja. Zenés játék 3 felvonásban. Szántó Mihály zenéjére. (bemutató: Várszínház, 1923. március 31.)
• Te nem ismered Verát! Vígjáték 3 felvonásban. Mihály Istvánnal. (bemutató: Fővárosi Művész Színház, 1929. december 21.)
• Éjféli tánc. Operett, Chorin G. zenéjével. (év nélkül)

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 94. o.  
• Névpont