Bükkmogyorósd

Bükkmogyorósd
Falurészlet Akácos úti házakkal
Bükkmogyorósd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	község
Polgármester	Pataki Csaba (független)[1]
Irányítószám	3648
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	115 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	12,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,9 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Upponyi-hegység[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 47″, k. h. 20° 21′ 21″48.1297, 20.35578888888948.129700°N 20.355789°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 47″, k. h. 20° 21′ 21″48.1297, 20.35578888888948.129700°N 20.355789°E
Bükkmogyorósd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bükkmogyorósd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkmogyorósd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bükkmogyorósd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Miskolctól közúton 60 kilométerre nyugatra, Ózdtól 15 kilométerre délre, a Bükk-vidéken fekszik, az Egert Ózddal összekötő főútvonal mentén, Szilvásváradtól 5 kilométer távolságra. Dombos, völgyekkel tagolt a területe. A két legközelebbi település Csernely és Lénárddaróc, egyaránt 3-3 kilométerre.

Csak közúton érhető el, Szilvásvárad vagy Csernely érintésével, a 2508-as úton.

Környéke már a kőkorszakban is lakott volt, ezt bizonyítja a Hosszúbércen feltárt kőkorszaki telep.

Mogyorosd néven egy 1292-es oklevélben említik először. Ezt a nevet találjuk egy 1411-es iratban is.

1552-ben a török nagy pusztítást végzett a faluban, sokan elmenekültek, s csak pusztaként tartották számon. A törökök kiűzése után újra benépesült. A reformáció nem tudott teret hódítani, lakói római katolikusok voltak. A település 1904 óta viseli a Bükkmogyorósd nevet. Napjainkra jelentősen átépült, csak néhány régebbi téglatornácos lakóház maradt.

1910-ben 321 lakosából 320 magyar volt. Ebből 287 római katolikus, 13 református, 11 evangélikus volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Ózdi járásához tartozott.

Nevének Bükk előtagja a Bükk hegységet jelenti, a Mogyorósd utótag pedig a tatárjárás utáni első birtokos családjának neve volt.

• 1990–1994: Tóth Árpád (független)^[4]
• 1994–1998: Tóth Árpád (független)^[5]
• 1998–2002: Tóth Árpád (független)^[6]
• 2002–2006: Tóth Árpád (független)^[7]
• 2006–2010: Tóth Árpád (független)^[8]
• 2010–2014: Pataki Csaba (független)^[9]
• 2014–2019: Pataki Csaba László (független)^[10]
• 2019–2024: Pataki Csaba (független)^[11]
• 2024– : Pataki Csaba (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 9,4%, felekezeten kívüli 8,6% (13,3% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,8% cigánynak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 4,1% református, 0,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 14,6% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).^[14]

• Római katolikus templom. 1939-ben épült közadakozásból. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve.
• Az Úszói-sztúpa, amely a községtől nyugatra található, az Úszó-patak forrásának közelében. A sztúpát 1987. augusztus 16-án avatták fel.^[15]

• Györffy György: Borsodvármegye

• Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)

• Bükkmogyorósd