Ann Patchett
Ann Patchett | |
Kennedy Center Honors, 2023 | |
Született | 1963. december 2. (61 éves) Los Angeles, Kalifornia, USA |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ann Patchett témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ann Patchett (Los Angeles, 1963. december 2. vagy 1963. november 2. –) amerikai regényíró. Ugyanebben az évben megkapta a 2002-es PEN/Faulkner-díjat és az Orange Prize for Fiction-díjat Bel Canto című regényéért.[3][4] További regényei közé tartozik The Patron Saint of Liars (Hazugok védőszentje, 1992),[5] Taft (1994),[6] The Magician's Assistant (A varázsló segédje, 1997), Run (2007),[7] State of Wonder (2011), Commonwealth (2016), The Dutch House (2019) és Tom Lake (2023).[8] A Dutch House a 2020-as szépirodalmi Pulitzer-díj döntőse volt.[9]
Életrajza
[szerkesztés]Ann Patchett 1963. december 2-án született a kaliforniai Los Angelesben, Frank Patchett (Los Angeles-i rendőrkapitány, aki letartóztatta Charles Mansont és Sirhan Sirhant[10]) és Jeanne Ray (ápolónő, aki később regényíró lett) gyermekeként.[11] Két lánya közül ő a fiatalabb. Édesanyja és apja elváltak, amikor még fiatal volt. Anyja újra férjhez ment, és amikor Patchett hatéves volt, a család a Tennessee állambeli Nashville-be költözött.[12]
Patchett a St. Bernard Akadémiára, a Tennessee állambeli Nashville-ben található, az Irgalmas nővérek által fenntartott katolikus magániskolába járt.[5][6] Az érettségi után a Sarah Lawrence College-ba járt.[6][13]
A főiskola után az Iowai Egyetem Iowa Writers' Workshopjában vett részt, ahol Lucy Grealy memoáríróval és költővel élt együtt. Szobatársi kapcsolatukról és életre szóló barátságukról 2004-ben megjelent Truth & Beauty (Igazság és szépség) című memoárja szól.
A húszas évei elején Patchett férjhez ment; a házasság azonban csak körülbelül egy évig tartott.[14]
A húszas évei végén ösztöndíjat nyert a Massachusetts állambeli Provincetown-i Fine Arts Work Centerbe;[5] itt töltött ideje alatt írta meg első regényét, The Patron Saint of Liars címmel, amely 1992-ben jelent meg.[5][11]
2010-ben Karen Hayes-szel közösen alapított egy könyvesboltot, a Parnassus Books-t a Tennessee állambeli Nashville-ben, amely 2011 novemberében nyílt meg.[15] 2016-ban a Parnassus Books bővült, és egy könyvmobillal bővítette a nashville-i könyvesbolt hatókörét.[16]
A Tennessee állambeli Nashville-ben él férjével, Karl VanDevenderrel.[17] Patchettnek ez a második házassága.[18]
Írásai
[szerkesztés]Patchett első publikált írása a The Paris Review-ban jelent meg, még azelőtt, hogy elvégezte volna a Sarah Lawrence College-ot.[11]
Kilenc évig a Seventeen magazinnál dolgozott,[5] ahol elsősorban nem fikciós írásokat írt, és a magazin minden öt cikkéből egyet közölt. A magazinnal való kapcsolatának azután vetett véget, hogy vitába keveredett az egyik szerkesztővel, és azt kiáltotta: "Soha többé nem nyitok be a maga ajtaján!".[5]
Patchett számos publikációt írt, többek között a The New Yorker, a The New York Times Magazine , a The Washington Post, az O, The Oprah Magazine , az ELLE, a GQ, a Gourmet és a Vogue számára.[13]
1992-ben Patchett kiadta a The Patron Saint of Liars című művét.[6] A regényből 1998-ban televíziós film[19] készült azonos címmel.[20] Második regénye, a Taft 1994-ben elnyerte a Janet Heidiger Kafka-díjat.[6] Harmadik regénye, a The Magician's Assistant 1997-ben jelent meg.[21] 2001-ben negyedik regénye, a Bel Canto jelentette az áttörést: a National Book Critics Circle Award döntőse lett,[22] és elnyerte a PEN Faulkner-díjat.[3]
Lucy Grealy írónő barátjával való kapcsolatukról egy visszaemlékezést írt Truth & Beauty: A Friendship címmel. Regénye, a Run,[7] 2007 októberében jelent meg. A 2008 áprilisában megjelent What now? egy esszé, amely a 2006-ban az alma materében tartott beszédén alapul.
Patchett a The Best American Short Stories című antológiasorozat 2006-os kötetének szerkesztője.[23] 2011-ben kiadta a State of Wonder című regényt, amely az Amazonas dzsungelében játszódik, és bekerült az Orange-díjra.[4][24] 2016-ban publikálta Commonwealth című regényét, amely széles körű kritikai elismerést váltott ki. Patchett a könyvet "önéletrajzi első regényének" nevezte, és kifejtette: "Az a csodálatos abban, hogy ezt a könyvet 52 évesen adtam ki, hogy tudom, hogy [már] képes vagyok mély képzeletből dolgozni".[25]
2019-ben kiadta első gyermekkönyvét, a Lambslide-ot[26] és a The Dutch House című regényét,[27] amely a 2020-as szépirodalmi Pulitzer-díj döntőse.[28]
2021 novemberében kiadta a These Precious Days című esszégyűjteményt, amelyet a This Is the Story of a Happy Marriage folytatásaként ír le. A These Precious Days széleskörű elismerést kapott, a Book Marks értékelésgyűjtő ügynöksége 25 értékelés alapján „rave”-nek minősítette.[29] 2023-ban Ann Patchett kiadta a Tom Lake című regényét, amely a The New York Times bestsellerlistáján szerepelt.[30]
Munkáit több mint 30 nyelvre fordították le.[31]
Díjak és kitüntetések
[szerkesztés]Meghatározott művekért
[szerkesztés]- Nashville Banner Tennessee Writer of the Year Award, 1994.[32]
- Janet Heidinger Kafka Prize (Taft), 1994.[6]
- National Book Critics Circle Award finalist (Bel Canto), 2001.[22]
- PEN/Faulkner Award (Bel Canto), 2002.[3]
- Orange Prize (Bel Canto), 2002.[4][33]
- BookSense Book of the Year (Bel Canto), 2003.[34]
- Wellcome Trust Book Prize shortlist (State of Wonder), 2011.[35]
Korpuszhoz
[szerkesztés]- Guggenheim Fellowship, 1995 (mid-career).[36]
- 2012-ben Patchettet a Time 100-as listán a világ egyik legbefolyásosabb emberének ismerte el a Time magazin.[37]
- Peggy V. Helmerich Distinguished Author Award (body of work), 2014.[38]
- 2014 Kenyon Review Award for Literary Achievement[39]
- American Academy of Arts and Letters, 2017[40]
- Carl Sandburg Literary Award from Chicago Public Library Foundation, 2024[41][42]
Megjelent munkái
[szerkesztés]Regények
[szerkesztés]- Patchett, Ann. The Patron Saint of Liars. Boston, MA: Houghton Mifflin (1992). ISBN 039561306X. OCLC 24796726
- Patchett, Ann. Taft. Boston, MA: Houghton Mifflin (1994). ISBN 9780395694619 Reprinted in the following year, see Taft. New York, NY: Random House (1995). ISBN 0804113882
- Patchett, Ann. The Magician's Assistant. New York: Harcourt Brace (1997). ISBN 9780151002634. OCLC 36225079
- Patchett, Ann. Bel Canto. New York: HarperCollins (2001). ISBN 9780060188733. OCLC 45466121
- Patchett, Ann. Run. New York: HarperLuxe (2007). ISBN 9780061363931. OCLC 173640797
- Patchett, Ann. State of Wonder. New York: Harper (2011). ISBN 978-0062049803. OCLC 649701863
- Patchett, Ann. Commonwealth. New York, NY: Harper (2016). ISBN 9780062491794. OCLC 932576291
- Patchett, Ann. The Dutch House. New York, NY: Harper (2019). ISBN 9780062963673
- Patchett, Ann. Tom Lake. New York, NY: Harper (2023). ISBN 9780063327528
Nonfiction
[szerkesztés]- Patchett, Ann. Truth & Beauty: A Friendship. New York: Harper Collins (2004). ISBN 0060572140. OCLC 53932670
- Patchett, Ann. What Now?. New York: Harper (2008). ISBN 9780061340659. OCLC 179806486
- Patchett, Ann. The Getaway Car: A Practical Memoir About Writing and Life. Byliner, Incorporated (2011). ISBN 9781614520665[43]
- Patchett, Ann. This is the Story of a Happy Marriage. New York, NY: Harper (2013). ISBN 9780062236678. OCLC 857776359
- Patchett, Ann. These Precious Days: Essays. New York: HarperCollins (2021). ISBN 978-0-06-309278-5
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Életszonáta (Bel Canto) – Kelly, Budapest, 2009 · ISBN 9789639943148 · Fordította: Illés Róbert
- Mostoha nyár (Commonwealth) – Kossuth, Budapest, 2017 · ISBN 9789630990660 · Fordította: Dudik Annamária Éva
- Útvesztők (State of Wonder) – Kossuth, Budapest, 2017 · ISBN 9789630988049 · Fordította: Németh Dorottya
- Tom Lake (Tom Lake) – XXI. Század, Budapest, 2024 · ISBN 9789635684854 · Fordította: Csonka Ágnes (Kult könyvek sorozat)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://rochester.edu/college/wst/SBAI/recipients.html, 2016. február 18.
- ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ a b c PEN/Faulkner Staff: Past Winners & Finalists: 2002—Ann Patchett, Bel Canto'. penfaulkner.org , 2002 [2013. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ a b c Mark Brown (2012. április 17.). „Orange Prize 2012 Shortlist Puts Ann Patchett in Running for Second Victory”. The Guardian. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ a b c d e f Exclusive to Powell's, Author Interviews: Ann Patchett Hits All the Right Notes, 2001. június 27. [2006. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ a b c d e f Meet the Writers: Ann Patchett. barnesandnoble.com. [2007. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 2.)
- ↑ a b 'Book Club Girl Talks With Ann Patchett, Author of Run', 2008. szeptember 24. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ Ann Patchett. Goodreads . (Hozzáférés: 2016. november 4.)
- ↑ Maher, John: Moser, Whitehead, McDaniel, Grandin, Boyer, Brown Win 2020 Pulitzers. Publishers Weekly , 2020. május 4. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ Lesser, Wendy. „What's In Store”, The New York Times, 2013. november 22. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ a b c Lundquist, Molly: State of Wonder - Ann Patchett - Author Biography - LitLovers. www.litlovers.com . [2022. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ Twenty-First-Century American Novelists: Second Series, Dictionary of Literary Biography Vol. 350. Detroit: Gale Cengage Learning (2009). ISBN 9780787681685 „Ann Patchett”
- ↑ a b Patchett, Ann: About Ann (autobiography). annpatchett.com. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ Alex Witchel. „Ann Patchett Has Thoughts on a Bunch of Subjects”, The New York Times , 2021. november 30. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ Patchett, Ann: The Bookstore Strikes Back. The Atlantic , 2012. december 1. (Hozzáférés: 2014. március 6.)
- ↑ Alter, Alexandra. „Ann Patchett's Nashville Bookstore Hits the Road, With Dogs in Tow”, The New York Times , 2016. március 24. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ Ann Patchett. Amazon.com
- ↑ Puig, Claudia: 'A Happy Marriage' weds Patchett's prose to essays (amerikai angol nyelven). USA TODAY . (Hozzáférés: 2021. december 14.)
- ↑ Hazugok védőszentje (TV-film)
- ↑ Gyllenhaal, Stephen (1998-04-05), The Patron Saint of Liars, <https://www.imdb.com/title/tt0119869/>. Hozzáférés ideje: 2016-11-11
- ↑ The Magician's Assistant. seattlecentral.edu . (Hozzáférés: 2016. november 11.)
- ↑ a b NBCC Staff: All Past National Book Critics Circle Award Winners and Finalists: 2001 Awards, Fiction Finalists. bookcritics.org [National Book Critics Circle] , 2001 [2015. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ Books, Used, New, and Out of Print Books - We Buy and Sell - Powell's: Best American Short Stories 2006 by Patchett, Ann. www.powells.com . (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- ↑ Orange prize shortlist 2012 - in pictures. the Guardian , 2012. április 17. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
- ↑ Patchett, Ann: Ann Patchett Calls 'Commonwealth' Her 'Autobiographical First Novel'. NPR.org , 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ Hilboldt Allport, Brandy: Read All About It: Patchett tries hand at children's book with 'Lambslide' (angol nyelven). The Florida Times-Union , 2019. május 4. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Ann Patchett Explains Why She Had to Totally Rewrite her New Novel 'The Dutch House' And Her Problem with Villains (angol nyelven)
- ↑ Maher, John: Moser, Whitehead, McDaniel, Grandin, Boyer, Brown Win 2020 Pulitzers. Publishers Weekly , 2020. május 4. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Book Marks reviews of These Precious Days: Essays by Ann Patchett (amerikai angol nyelven). Book Marks . (Hozzáférés: 2021. december 14.)
- ↑ „Combined Print & E-Book Fiction - Best Sellers - Books - The New York Times”, The New York Times (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ In "These Precious Days," Ann Patchett reflects on her life and art (angol nyelven). WYPR . (Hozzáférés: 2022. április 2.)
- ↑ Owens, Ann Marie Deer: Vanderbilt Libraries host conversation with Moser and Patchett (angol nyelven). Vanderbilt University . (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
- ↑ Ann Patchett Wins Orange Prize for Fiction 2002. WritersWrite.com . Writers Write Inc., 2002. június 27. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ Book Sense Book of the Year - Book awards - LibraryThing. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
- ↑ Wellcome Collection Staff: All books A-Z: State of Wonder, By Ann PatchettS, Shortlist 2011. wellcomebookprize.org [Wellcome Collection's Wellcome Book Prize] , 2011 [2019. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ Guggenheim Fndn. Staff: Fellows: Ann Patchett, 1995; Field of Study, Fiction. gf.org [John and Simon Guggenheim Memorial Foundation] , 1995 (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ Elizabeth Gilbert. The World's 100 Most Influential People, 2012: Ann Patchett, Writer [archivált változat] (2012. április 18.). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 7. [archiválás ideje: 2013. augusztus 14.]
- ↑ Watts, James D. Jr. (2014. március 30.). „Ann Patchett is 2014 Peggy V. Helmerich Distinguished Author Award Recipient”. Tulsa World. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
- ↑ Kenyon Review for Literary Achievement. KenyonReview.org . [2018. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
- ↑ 2017 Newly Elected Members – American Academy of Arts and Letters. artsandletters.org . (Hozzáférés: 2021. december 14.)
- ↑ Chance the Rapper, Ann Patchett and Cristina Henríquez win 2024 Library Foundation awards (amerikai angol nyelven). Chicago Tribune , 2024. június 25. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ Meet the 2024 Library Foundation Award Honorees (amerikai angol nyelven). Chicago Public Library Foundation . (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ Kellogg, Carolyn. „Ann Patchett's lessons on writing, from Byliner”, Los Angeles Times , 2011. augusztus 29.
Egyéb információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ann Patchett című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.