Alpesi denevér
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Elpusztult alpesi denevér
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hypsugo savii Bonaparte, 1837 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Alpesi denevér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Alpesi denevér témájú kategóriát. |
Az alpesi denevér vagy alpesi törpedenevér (Hypsugo savii vagy Pipistrellus savii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Eurázsia területén honos. Magashegységekben 2600 méterig, a Földközi-tenger térség középhegységeiben él, a síkvidékeket kerüli.
Alfajai
[szerkesztés]- Hypsugo savii austenianus (Dobson, 1871)
- Hypsugo savii caucasicus (Satunin, 1901)
- Hypsugo savii ochromixtus (Cabrera, 1904)
- Hypsugo savii savii (Bonaparte, 1837)
Megjelenése
[szerkesztés]Az alpesi denevér feje és teste együtt 4,3 - 4,8 centiméter, farka 3,4 - 3,9 centiméter, magassága 0,6 - 0,7 centiméter, alkarja 3,1 - 3,8 centiméter hosszú, súlya 8 gramm. Füle és fülfedője rövid és széles. Az utolsó farkcsigolya és az utolsó előttinek egy része szabadon kiáll a vitorlából. Állán feltűnően világos szőrök vannak, melyek az egyébként sötét bundával és a fekete arcorral erős kontrasztot alkotnak.
Életmódja
[szerkesztés]Leginkább erdők szélén keresi táplálékát, és faodúkban, öreg kunyhókban vagy sziklaüregekben tanyázik. Nyáron kis csapatokba verődik, télen magányosan alszik. Szárnya alvás közben a test oldala mellé simul. Sehol se gyakori.
Sötétedés után repül ki, egész éjszaka vadászik, főleg lepkékre, hártyásszárnyúakra, kétszárnyúakra, néha bogarakra, magasan a fák, épületek, vizek felett.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 39. oldal. ISBN 963-04-6335-0
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Greenfo.hu szerint Hypsugo savii
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
