1928–1929-es NHL-szezon

Az 1928–1929-es NHL-szezon a tizenkettedik NHL-szezon volt. Tíz csapat egyenként 44 mérkőzést játszott. Az 1929-es Stanley-kupa döntő volt az első, amelyben két amerikai csapat szerepelt. A Boston Bruins 2:0-as győzelmi aránnyal nyerte meg a három mérkőzésből álló szériát a New York Rangers ellen.

Megengedték a korong előre passzolását a semleges harmadból a kék vonalon át a támadó zónába, amennyiben támadó játékos nem tartózkodott a támadó területben amikor a korong átment a kék vonalon; az előrepasszolás a támadó zónán belül továbbra is tiltott maradt. Az alapszakaszban történő hosszabbítás tíz perces lett; ez nem volt „hirtelen halál” - a tíz percet teljességben végig játszották. A rájátszás formáját is megváltoztatták. A két divízió bajnok egy öt meccses szériát játszott egymással a döntőbe jutásért. A divízióbeli második és harmadik helyezettek egy két meccses, gólaránnyal döntött szériát játszott egymással, majd a két győztes csapat egy három mérkőzésből álló szériát játszott egymással a döntőbe jutásért. A döntő egy három meccsből álló, két győzelemig tartó párharc volt.

Az ottawai csapat továbbra is pénzügyi problémákkal bajlódott, es Punch Broadbent-et eladták a New York Americansnak. A Senators tulajdonosa, Frank Ahearn, bejelentette, hogy a csapat eladó.

A New York Americans, akik az előző szezont utolsó helyen végezték, nagy meglepetést okozott. Sokáig az első helyet foglalták el a Kanadai-divízió táblázatán. Lionel Conacher hátvéd és Roy Worters kapus kiváló játéka volt a siker oka. De végül a Montréal Canadiensnek sikerült utolérni az Americanst, és végre a Canadiens nyerte meg a divíziói bajnokságot. Az Amerikai-divízió bajnoka a Boston Bruins lett, Tiny Thompson újonc kapus irányítása alatt.

George Owen, a Bruins játékosa, volt az első NHL játékos aki rendszeresen hordott sisakot biztonsági célból; ezelőtt csak ideiglenesen hordtak sisakot, ha sérülést kellett megvédeni. Ötvenegy évvel később lett kötelező a sisak viselése az NHL-ben. Craig MacTavish, aki 1997-ben vonult vissza, volt az utolsó aki sisak nélkül játszhatott, mivel a szabály érvénybelépése előtt sisak nélkül játszók részére nem tették kötelezővé a védőeszköz viselését.

A Chicago Black Hawks új eredménytelenségi rekordokat állított fel. Mindössze 33 gólt lőttek az alapszakasz folyamán, miközben 85 gólt kaptak; a 85 kapott gól volt a legtöbb a ligában. Február 7-e és 28-a között zsinórban nyolc meccset játszottak, amelyben egyetlen gólt sem lőttek. Vic Ripley csatár volt a chicagoi gólkirály: összesen tizenegy gólt lőtt a 44 meccsben.

A Canadiens kapusa, George Hainsworth, 22 shutouttal egy olyan rekordot állított, ami a mai napig is áll.

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

A rájátszás új formája szerint a két divízió bajnok egymás ellen játszott egy öt meccsből álló, három győzelemig tartó párharcot a döntőbe jutásért. Emellett a második és harmadik helyezettek divíziónként egy két meccses, gólaránnyal döntött szériát játszott - a két másodikos egymás ellen, a két harmadikos egymás ellen; e két széria győztesei utána egymás ellen egy három meccsből álló, két győzelemig tartó párharcot játszott a döntőbe jutásért. Maga a Stanley-kupa döntő egy három meccsből álló, két győzelemig tartó széria volt.

A divízió-bajnokok közötti szériaban a Boston Bruins három egymásutáni győzelemmel kiütötte a Montréal Canadienst. A New York Rangers 1:0-as gólaránnyal verte meg a New York Americanst, a Toronto Maple Leafs pediglen 7:2-es gólaránnyal a Detroit Cougarst. Ezt követően a Rangers két egymásutáni győzelemmel kiütötte a Maple Leafst.

A Bruins két meccsen egymás után legyőzte a Rangerts, így vereség nélkül nyerték meg a Stanley-kupát. Egészen 1952-ig nem sikerült egy másik csapatnak vereség nélkül végigjátszani a rájátszást.

New York Rangers vs. Boston Bruins

A három mérkőzésből álló párharcot (két győzelemig tartó sorozatot) a Boston nyerte 2:0-ra, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

Frank Boucher egymásutánban másodszorra nyerte a Lady Byng-emlékkupát, George Hainsworth harmadszorra egymásutánban a Vézina-trófeát.

• O'Brien-trófea (Kanadai-divízió bajnoka) — Montréal Canadiens
• Prince of Wales-trófea (Amerikai-divízió bajnoka) — Boston Bruins
• Hart-emlékkupa (legértékesebb játékos) - Roy Worters, New York Americans
• Lady Byng-emlékkupa (legsportszerűbb játékos) - Frank Boucher, New York Rangers
• Vezina-trófea (legjobb kapus) - George Hainsworth, Montréal Canadiens

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

• Tiny Thompson, Boston Bruins
• Cooney Weiland, Boston Bruins
• George Owen, Boston Bruins
• Johnny Gottselig, Chicago Black Hawks
• Mush March, Chicago Black Hawks
• Herbie Lewis, Detroit Cougars
• Georges Mantha, Montréal Canadiens
• Armand Mondou, Montréal Canadiens
• Baldy Northcott, Montreal Maroons
• Dave Trottier, Montreal Maroons
• Earl Robinson, Montreal Maroons
• Red Horner, Toronto Maple Leafs
• Andy Blair, Toronto Maple Leafs

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

• Cy Denneny, Boston Bruins
• Duke Keats, Chicago Black Hawks
• Dick Irvin, Chicago Black Hawks
• Red Green, Detroit Cougars
• Herb Gardiner, Montréal Canadiens
• Punch Broadbent, New York Americans

• Táblázat