Ugrás a tartalomhoz

Łódź

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Łódź
Łódź címere
Łódź címere		 Łódź zászlaja
Łódź zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságŁódźi
Rangjárási jogú város
PolgármesterHanna Zdanowska
Irányítószám90-001–94-413
Körzethívószám(+48)42
RendszámEL
Testvérvárosok
Lista
Vilnius[1][2][3][4]
Népesség
Teljes népesség670 642 fő (2021. márc. 31.)[5]
Népsűrűség2 278 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162-278 m
Terület294,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 45′, k. h. 19° 28′51.750000°N 19.466667°EKoordináták: é. sz. 51° 45′, k. h. 19° 28′51.750000°N 19.466667°E
Łódź weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Łódź témájú médiaállományokat.

Łódź (kiejtéseⓘ, IPA: [wuʥ], jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt) népessége alapján Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a Łódźi vajdaság központja, a Łódźi főegyházmegye érseki székvárosa. Az ország közepén található, a łódźi fennsíkon, amely vízválasztó a Visztula és Odera vízgyűjtő területe között.

Nevének eredete nem tisztázott, a számos feltételezés – egyesek szerint a Łodzic nemzetségnévből, mások szerint a łoza (fűzfa) szóból, a Łódka folyó nevéből, a łódź szóból (csónak, ladik) vagy a Włodzisław személynévből ered – a kutatások fényében valótlannak bizonyult.

Łódź területén 18 kisebb-nagyobb folyó és patak folyik keresztül: a Ner, a Łódka (régebben Ostroga) és az őket tápláló Bałutka, Dobrzynka, Gadka, Jasień és a belé ömlő Karolewka, Olechówka, Augustówka, Jasieniec, Bzura, Łagiewniczanka, Sokołówka, Brzoza, Aniołówka, Wrząca, Zimna Woda Nowosolna és Miazga.

Története

[szerkesztés]
Łódź város pecsétje 1577

Łódź falut először 1332-ben említik oklevélben, városi jogokat és ezzel együtt vásárok szervezésére jogot 1423-ban kap. A 17. század végéig Łódź a Włocławeki egyházmegyéhez tartozó kis mezővárosként fejlődik. Ekkor helyi kézműves és kereskedelmi központtá válik (nyolc malom, valamint kerékgyártó, kádár, szabó, ácsműhelyek és vágóhidak működtek a városban). Ennek a periódusnak a tetőpontján, a 18. század elején a városka 800 lakost számlált. A svéd támadások miatt a század közepén hanyatlás következett be és a város részben elnéptelenedett.

Lengyelország második felosztása során 1793-ban Łódź Poroszországhoz kerül. Ebben az időszakban mindössze 250 lakosa volt, területe a mai Stare Miastóra (óváros) terjedt ki.

1798-ban az egyházi vagyon szekularizációja következtében állami várossá vált. 1807-től az I. Napóleon által kreált Varsói Hercegséghez tartozott, 1815-től pedig a Kongresszusi Lengyelországhoz. 1820-ban a kormány döntése értelmében Łódź csatlakozott az iparvárosok hálózatához, és a posztó- és textilipar központjának szerepét töltötte be be. Az iparvárosi létre predesztinálták a természeti és jogi feltételek is: az állami tulajdonban levő földet az esetleges betelepülők számára fel lehetett parcellázni, az építkezésekhez rengeteg fa állt rendelkezésre a környéken, és a sok rövid, ám nagy esésű vízfolyás az energiatermelést tette lehetővé.

Łódź ekkor indult meg az iparvárossá válás útján. Łódźba főleg németajkú takácsok települtek be, Wielkopolskából, Sziléziából, Szászországból, Csehországból, Morvaországból és Brandenburgból.

A városi hatóságok 1821 – 1823 között megtervezték és kijelölik a posztókészítők városrészéül a Nowe Miastót (Újváros). Ez a már meglévő Stare Miastótól délre terül el, legfontosabb része a központi fekvésű nyolcszögletű piactér, négy sugarasan szétágazó utcával. A régi piactér mai neve Plac Wolności.

1824–1827 között ismét új városrészt (Łódka) jelöltek ki a Nowe Miastótól délre annak a tengelynek a mentén, amelyet az Ulica Piotrkowska jelent. Rohamos fejlődés indult meg, néhány évtized alatt az apró helységből, amelynek 1830-ban csupán 4 000 lakosa volt, 1865-ben már 40 000, 1900-ban 300 000 és 1914-ben 500 000 polgára volt, ami demográfiai világrekordnak számít. Łódź iparvárosi története kezdetén hatalmas manufaktúrák alakultak, többek között a Ludwik Geyer, amely 1828-tól kezdett terjeszkedni, a Lengyel királyság területén az első gyár, amely gőzgépet alkalmazott, a mai nevén Biała Fabryka. Az 1830-as években ez volt a Lengyel Királyság legnagyobb üzeme. Łódź termékeit főleg Oroszországba és Kínába exportálja.

Az 1831-es novemberi felkelés után vámkorlátok és némi stagnálás áll be. A 19. század második felétől azonban újabb konjunktúra kezdődött, amelyet a belső piac megnyílása indított, az első vasútvonal megnyitása 1865-ben Łódź Fabryczna-től Koluszkiig a Varsó-Bécs vonalon, az olcsóbb munkaerő megjelenése, a jobbágyfelszabadítás után és az exportlehetőségek újabb megnyitása (a vám eltörlése Oroszország felé) gerjesztett. Ez a sikeres ipar időszaka (Karol Scheibler, Grohman, Izrael Poznański). Megalakultak az első helyi bankok (1872-ben Karol Scheibler kezdeményezésére a Bank Handlowy oraz Towarzystwo Kredytowe m. Łodzi), amelyek elsősorban kereskedelmi hitelekkel foglalkoztak. A varsói bankok is fiókokat nyitottak. Łódź a nagy lehetőségek városává vált, főleg lengyelek, németek, oroszok és zsidók számára. Az „ígéret földje” kifejezés Łódź állandó jelzőjévé vált a publicisztikában, ez a címe Władysław Reymont egyik regényének is. Az akkori nagyok nyoma mindenütt látszik a mai Łódź gyárain, műemlékein, templomain és a temetőkben is.

Városrészei

[szerkesztés]
A Piotrkowska utca – Łódź főutcája
Nagyítás
A Piotrkowska utca – Łódź főutcája
Łódź városrészei, valamint legmagasabb (▲) és legalacsonyabb (▲) pontja

Łódź 5 adminisztratív kerületre oszlik, területüket a táblázat tartalmazza (2003. december 31-i állapot).

Városrész Terület
km² %
Bałuty 78,9 26,8
Górna 71,9 24,4
Polesie 46,0 15,6
Śródmieście 6,8 2,3
Widzew 90,8 30,9
Összesen 294,4 100

Turisztika

[szerkesztés]
Izrael Poznański palotája –
ul. Ogrodowa
Az Óváros piactere
Biała Fabryka (Ludwik Geyer fehér gyára) -
ul. Piotrkowska
Juliusz Heinzel palotája – városi hivatal
Fryderyk Wilhelma Schweikert palotája – jelenleg Instytut Europejski w Łodzi
Alekszandr Nyevszkij ortodox temploma – ul. Kilińskiego

Műemlékek

[szerkesztés]
  • Plac Wolności a klasszicista városházával 1827-ből.
  • Ulica Piotrkowska – Európa egyik leghosszabb sétálóutcája, amely mentén eklektikus és szecessziós lakóházak sorakoznak a 19. és 20. századról, többek között:
    • Maksymilian Goldfeder palotája 1892-ből (ul. Piotrkowska 77)
    • Eklektikus lakóház „Gutenberghez” 1896-ból (ul. Piotrkowska 86)
    • Juliusz Heinzel neobarokk palotája 1882-ből (ul. Piotrkowska104, jelenleg a városi hatóságok székháza)
    • Wilhelm Schweikert palotája a 20. század elejéről (ul. Piotrkowska 262/264, jelenleg az Instytut Europejski w Łodzi székháza)
    • Karol és Emil Steinert neoreneszánsz palotája 1896-ből (ul. Piotrkowska 272)
    • Ludwik Geyer háza 1833-ból (ul. Piotrkowska 286.)
  • Meyer passzázs – privát utca eklektikus lakóházakkal 1886-ból (Jelneleg ul. St. Moniuszki)
  • A Poznański család palotái:
    • Izrael Poznański neobarokk palotája 1898-ból (ul. Ogrodowa 15, jelenleg Łódź várostörténeti múzeuma)
    • Maurycy Poznański palotája 1896-ból (ul. Więckowskiego 36, jelenleg łódźi szépművészeti múzeum)
    • Karol Poznański neoreneszánsz palotája 1904-ből (ul. Gdańska 32, jelenleg łódźi zeneakadémia)
  • Karol Scheibler palotája 1865-ből (például Zwycięstwa) (jelenleg łódźi filmmúzeum)
  • Edward Herbst rezidenciája 1876-ból (ul. Przędzalniana 72, jelenleg a łódźi szépművészeti múzeum részlege)
  • Robert Biedermann palotája 1878-ből (ul. Kilińskiego 2.)
  • Arnold Stiller neoreneszánsz villája 1893-ból (ul. Jaracza 45, jelenleg étterem, klubok és irodák vannak benne)
  • Jakub Hertz palotája 1898-ból (al. Kościuszki 4, jelenleg a łódźi orvosi egyetem rektori hivatala)
  • Rudolf Keller neobarokk villája 1893-ból (ul. Gdańska 49/53.)
  • Reinhardt Bennich palotája 1904-ból(ul. Gdańska 89.)
  • A łódźi erőmű kis palotája (ul. Gdańska 107.)
  • Reinhold Richter szecessziós villája 1904-ből (ul. ks. Skorupki 6/8, jelenleg a łódźi műszaki egyetem rektori hivatala)
  • Leopold Kindermann szecessziós villája 1903-ból (ul. Wólczańska 31/33, jelenleg a városi képtár épülete)
  • Az egykori Kopisch fehérítőjének klasszicista épülete 1826-ból (ul. Tymienieckiego 5, jelenleg bank)
  • Henryk Grohman neoreneszánsz villája 1892-ből (ul. Tymienieckiego 24/26, jelenleg a művészeti könyvek múzeuma)
  • Leon Kaufman szecessziós villája 1911-ből (ul. Żeromskiego 96, jelenleg bank)
  • „Régi temető”: katolikus, evangélikus és ortodox temető műemlék síremlékekkel, alapítva 1856-ban (ul. Ogrodowa 39/43.)
  • Zsidó temető Bałutyban (ul. Bracka 40.), alapítva 1892-ben. Európa legnagyobb zsidó temetője (200 000-nél is több sír 42 hektáron), a világ legnagyobb zsidó síremlékével (Izrael Poznański síremléke)
  • Ferences rendi kolostor épületcsoportja (ul. Okólna 185.):
  • Fakápolnák csoportja (ul. Wycieczkowa75.):
  • Szent József római katolikus fatemploma (1768, ul. Ogrodowa 22, áthozva a Stare Miastóból)
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása neoromán római katolikus temploma (1880, ul. Sienkiewicza 38.)
  • Alekszandr Nyevszkij ortodox neobizánci temploma (1884, ul. Kilińskiego 56.)
  • Szentháromság neoreneszánsz evangélikus templom (1891, Plac Wolności, jelenleg római katolikus)
  • Szent János neoromán evangélikus templom (1884, ul. Sienkiewicza 60, jelenleg római katolikus)
  • Szent Máté neoromán evangélikus temploma, (1928, ul. Piotrkowska 283.)
  • Mária mennybemenetele római katolikus neogótikus temploma (1897, Plac Kościelny)
  • Kosztka Szent Szaniszló neogótikus római katolikus katedrálisa és püspöki palota (1912, ul. Piotrkowska 265.)
  • Az ismeretlen katona sírja
  • Ludwik Geyer klasszicista szövődéje, ún. „Biała Fabryka” (fehér gyár) (1835 – 1837, ul. Piotrkowska 282/284, jelenleg textilipari múzeum)
  • Izrael Poznański eklektikus gyárépület-csoportja (1872 – 1897, ul. Ogrodowa)
  • Karol Scheibler eklektikus gyárépület-csoportja, (1855 – 1914 például Zwycięstwa 2., ul. ks. W. Tymienieckiego és ul. Kilińskiego)
  • Karol Scheibler munkásainak lakótelepe, „Księży Młyn” (1873 – 1900 ul. Księży Młyn, ul. Przędzalniana, ul. Fabryczna, ul. ks. W. Tymienieckiego)
  • Tűzoltóság épületcsoportja (1878, ul. ks. W. Tymienieckiego 30.)
  • Ludwik Grohman eklektikus szövődéje (1896, ul. Targowa)

Más érdekességek

[szerkesztés]
  • Łódźi állatkert – ul. Konstantynowska, alapítva 1938-ban
  • Łódźi botanikus kert – ul. Krzemieniecka, 64 hektárnyi területen 9 tematikus részleg: lengyel flóra, japánkert, növényrendszertan, alpinárium, arborétum, dísznövények, ipari és gyógynövények, növénybiológia, növények a parkban.
  • Pálmaház a legrégebbi łódźi parkban, a Źródliskában – ul. Piłsudskiego
  • Łagiewnicki erdő: Európa legnagyobb városmenti erdeje, amelynek egy része természetvédelmi terület
  • Łódźi parkok – több mint 30 park van Łódźban
  • Rudzka Góra hegy – ul. Starorudzka hegyi kerékpár pályákkal, 800 méteres szánkópályával
  • Híres łódźiak utcai szobortára, ul. Piotrkowska
  • A világ legnagyobb graffitije: több, mint 900 m² felületű – ul. Piotrkowska 152.
  • 0-ás műemlék villamosvonal, minden nyári vasárnap közlekedik
  • Centrum Manufaktura, Európa egyik legnagyobb bevásárló és szórakozó központja – ul. Ogrodowa 17.

Kultúra

[szerkesztés]
A łódźi filharmónia
Teatr Wielki (Nagyszínház)
Művészeti Múzeum
Geyer „Fehér Gyár”-a („Biała Fabryka”)

Fesztiválok

[szerkesztés]
  • Camerimage (2000-2009)
  • Festiwal Dialogu Czterech Kultur (Négy Kultúra Dialógusának Fesztiválja)
  • Międzynarodowy Festiwal Fotografii (Nemzetközi Fotófesztivál)

Színházak

[szerkesztés]
  • Teatr Wielki (Nagyszínház)
  • Teatr Muzyczny (Zenés Színház)

Múzeumok

[szerkesztés]

Kutatás és oktatás

[szerkesztés]
  • Lengyel Tudományos Akadémia molekuláris és makromolekuláris kutatóközpontja
  • Lengyel Tudományos Akadémia mikrobiológiai kutatóközpontja
  • Európai ekohidrológiai központ
A łódźi egyetem rektori hivatala
Jakub Hertz palotája, jelenleg az Orvosi egyetem rektori hivatala
Karol Poznański palotája, jelenleg a Zeneakadémia rektori hivatala
Reinhold Richter villája – jelenleg a Műszaki egyetem rektori hivatala

Egyetemek és főiskolák

[szerkesztés]

Łódźban jelenleg 23 egyetem és főiskola van (6 állami és 17 nem állami).

Állami intézetek:

  • Akademia Muzyczna im. Grażyny i Kiejstuta Bacewiczów (Zeneakadémia) AM
  • Akademia Sztuk Pięknych im. Władysława Strzemińskiego (Képzőművészeti akadémia) ASP
  • Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa, Telewizyjna i Teatralna im. Leona Schillera (Állami film-, televízió- és színházművészeti főiskola) PWSFTviT
  • Politechnika Łódzka (Műszaki egyetem) PŁ
  • Uniwersytet Łódzki (Łódźi egyetem) UŁ
  • Uniwersytet Medyczny w Łodzi (Orvosi egyetem) UM Archiválva 2022. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

Nem állami intézetek:

  • Salezjańska Wyższa Szkoła Ekonomii i Zarządzania (Szaléziánus közgazdasági és államirányítási főiskola) SWSEiZ Archiválva 2006. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Społeczna Wyższa Szkoła Przedsiębiorczości i Zarządzania (Vállalt- és államirányítási társadalmi főiskola) SWSPiZ
    • Kihelyezett részleg Brodnicében, Ostrów Wlkp.-ban, Varsóban és Garwoliniában
  • Wyższe Seminarium Duchowne (Felsőfokú papi szeminárium) WSD
  • Wyższe Seminarium Duchowne Towarzystwa Salezjańskiego (Felsőfokú szaléziánus papi szeminárium)WSDTS
  • Wyższe Seminarium Duchowne Oo. Franciszkanów (Felsőfokú ferencrendi papi szeminárium) WSDOo.F
  • Wyższa Szkoła Administracji Publicznej (Közigazgatási főiskola) WSAP
  • Wyższa Szkoła Edukacji Zdrowotnej (Egészségügyi főiskola) WSEZ Archiválva 2006. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof J. Chechlińskiego (Pénzügyi és informatikai főiskola) WSFiInf
  • Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi (Humán-gazdasági főiskola)WSHE
    • Kihelyezett részleg Bydgoszczban és Koninban
  • Wyższa Szkoła Informatyki (Informatikai főiskola) WSInf
  • Wyższa Szkoła Kupiecka (Kereskedelmi főiskola) WSK
    • Kihelyezett részleg Piotrkowi Tryb.-ban, Sieradzban, Koninban i Szczecinekben
  • Wyższa Szkoła Marketingu i Biznesu (Marketing és üzleti főiskola) WSMiB
  • Wyższa Szkoła Pedagogiczna w Łodzi (Pedagógiai főiskola) WSP
  • Wyższa Szkoła Studiów Międzynarodowych (Nemzetközi tanulmányok főiskolája) WSSM
  • Wyższa Szkoła Sztuki i Projektowania (Művészeti és design főiskola) WSSiP
  • Wyższa Szkoła Turystyki i Hotelarstwa (Turisztikai és szállodaipari főiskola) WSTiH
  • Wyższa Szkoła Zawodowa Łódzkiej Korporacji Oświatowej (Szakképzési főiskola) WSZ ŁKO Archiválva 2006. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Sport

[szerkesztés]

Łódzi sportegyesületek:

Gazdaság

[szerkesztés]
Łódź központja napnyugtakor

A textilipar, amely megalapozta Łódź nagyságát, ma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Egyik ilyen példa erre a Wólczanka gyár.

Bankok jelentősek a városban: mBank, Multibank, GE Money Bank, CitiBank. Itt van a Philips könyvelése.Beruházásokat eszközöltek: Ericpol, Telekomunikacja Polska, a Merloni Indesit és a Bosch/Siemens. Fontos iparág a háztartási gépek gyártása.

  • Łódźban működik a Łódzka Specjalna Strefa Ekonomiczna (Łódźi különleges gazdasági övezet)
  • ŁOP – Łódzki Okręg Przemysłowy (Łódźi ipari körzet)

Híres łódźiak

[szerkesztés]

Ismert emberek, akik Łódźban születtek vagy dolgoztak:

Az ul. Piotrkowska (Piotrkowska u.)
Az ul. Piotrkowska (Piotrkowska u.)
Tűzoltó állomás a Księży Młyn-nél

Mások:

További információk

[szerkesztés]

Intézmények, hivatalos honlapok

[szerkesztés]

Portálok

[szerkesztés]

Történelem és műemlékek

[szerkesztés]

Más

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]
Város Ország Okirat aláírása
 Barreiro  Portugália 1996
 Chemnitz  Németország 1972
 Ivanovo  Oroszország 1992
 Kalinyingrád  Oroszország 1992
 Lyon  Franciaország 1991
 Minszk  Fehéroroszország 1993
 Murcia  Spanyolország 1999
 Odessza  Ukrajna 1993
 Örebro  Svédország 2001
 Puebla  Mexikó 1997
 Rusztavi  Grúzia 1995
 Stuttgart  Németország 1988
 Tampere  Finnország 1996
 Tel-Aviv  Izrael 1994
 Tiencsin  Kína 1994
 Vilnius  Litvánia 1991
 Szeged  Magyarország 2004

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Łódź&oldid=27598381”