Kötcse

A Somogyi-dombság északi részén, a Balatontól 9 kilométerre fekszik, körülbelül 130-260 méter tengerszint feletti magasságban, igen tagolt környezetben. Közúton a 7-es főútból Balatonszárszón dél felé kiágazó 65 102-es úton érhető el, Szóládon keresztül. Nyugatról majdnem összeépült a zsákfalunak tekinthető Nagycsepellyel, a távolságuk egymástól mindössze 400 méter; a két települést a 65 127-es út köti össze. A legközelebbi város Balatonföldvár (15 km).

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebb húzódó vasútvonalak a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal és a Kaposvár–Siófok-vasútvonal. Légvonalban ez utóbbi somogymeggyesi megállóhelye van közelebb Kötcséhez, mintegy 6 kilométer távolságra, de a kiépített közúti kapcsolat hiányában (illetve a jóval sűrűbb balatoni vonatforgalom okán is) jobb vasúti elérést kínál a mintegy 10 kilométerre található Balatonszárszó vasútállomás az előbbi vonalon.

A település szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.^[3]

Neve „…személynévi eredetű, a kék melléknév -csa képzőbokros származéka a személynév, amelyből helységnév lett (Kékcse → Keccse → Köccse, rövidülés és labializáció).”^[4]

Az első írásos említése II. Endre korából, 1229-ből való: Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (Felső-Kötcse). A 14–15. században a székesfehérvári káptalan tulajdona volt. A török hódoltság idején elpusztult, majd az Antall család, az akkori birtokosa telepítette újra az őslakosok mellett Hessen tartományból érkező evangélikus német jobbágyokkal.

Somogy vármegye településeinek nagy részén a 18. században számos kisnemesi kúria épült. Különösen jellemző ez Kötcsére, ahol tizenkét kúriában laktak kisnemesek.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 4% németnek, 1,5% románnak, 1,1% cigánynak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 14,3%, evangélikus 26,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 6,6% (17,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 2,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 15,1% evangélikus, 9,6% református, 0,2% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).^[15]

• Újkőkori, ókori, régészeti leletek.
• Középkori érmeleletek.
• 19 egykori kisnemesi kúria, melyekből 9 ma is áll, köztük a Kazay-kúria, a Keserű-kúria, az Antall-kúria, a Bíró-kúria (Békavár), a Csepinszky-kúria.
• Evangélikus templom: késő barokk stílusú, 18. század vége

• Kisfaludy Atala (1836–1911) költő, a Petőfi Társaság első női tagja.
• Roboz István (1828–1916) újságíró, az első megyei újság, a „Somogy” című hetilap alapítója, Bernáth Aurél festőművész nagyapja.

• Hertelendy Miklós (1879–1962) huszártiszt, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő.^[16]

• Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-ig a Magyar Köztársaság hatodik miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig pedig a Magyar Szocialista Párt elnöke. 2011-től a Demokratikus Koalíció vezetője. Fele-fele részben vásárolt Kötcsén nyaralót Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára.
• 2004 óta a település és a Dobozy-kúria^[17] ad otthont a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakció és a jobboldali értelmiségi holdudvar részvételével megtartott Kötcsei találkozó elnevezésű találkozónak.^[18][19][20]

• Kötcse monográfiája Kiadó:Kötcse Község Önkormányzata Kiadás helye:Kötcse Kiadás éve:1996 Oldalszám:870 oldal
• Kötcse – fotóévkönyv (2002, ISBN 9632069668)

• Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.

• Kötcse monográfiája a Sulinet "Örökségtár" oldalán^{[halott link]}