14. század

• 1309: a Német Lovagrend megszerzi Gdańskot. A nagymester Velencéből Marienburgba költözik.
  • A 14. század a lovagrendi állam fénykora.
• 1309: V. Kelemen pápa a székhelyét Rómából Avignonba teszi át. Megkezdődik "a pápák avignoni fogsága", mely 1377-ig tart.
• 1310: A johannita lovagrend megtelepedik Ródosz szigetén
• 1316–1341: Gediminas litván nagyfejedelem, hódításaival a litván nagyhatalom megalapítója
• 1325–1340: I. (Kalita) Iván moszkvai nagyfejedelem. Az orosz egyház fejét, a Kijevből Vlagyimirbe menekült metropolitát Moszkvába költözteti. A Moszkvai Nagyfejedelemség az egyik legtekintélyesebb orosz állammá lesz.
• 1331–1355: Dusán István (IV. István Uroš) rövid életű szerb nagyhatalmat alapít a Balkánon.
• 1333: III. (Nagy) Kázmér lengyel király uralkodásának kezdete; a Piast-dinasztia utolsó, egyben legjelentősebb uralkodója. (ur. tart: 1370-ig). Galícia megszerzésével megindítja Lengyelo. keleti terjeszkedését. 1364-ben megalapítja Kelet-Európa első egyetemét Krakkóban (→ Krakkói Egyetem).
• 1335: Luxemburgi János cseh király a visegrádi szerződésben biztosítja magának a lengyelekkel szemben Szilézia uralmát.
• 1337: Kitör a „százéves háború” Anglia és Franciaország között (1453-ig tart)
  • 1346: crécyi csata - bevetett új fegyverekkel és taktikákkal
• 1340: XI. Alfonz kasztíliai király visszaveri az afrikai mórok utolsó invázióját
• 1341: III. Andronikosz császár halála után belső háború tör ki a Bizánci Birodalomban. A császárság két évtizeden belül összeomlik a szerb Dusán István és az oszmánok csapásai alatt.
• 1347: IV. Károly német-római császár uralkodásának kezdete (tart: 1378-ig)
  • 1356: Német Aranybulla
• 1347 – 1351: Fekete halál – hatalmas pestisjárvány, Európa lakosságának 30–40%-a hal meg
• 1343–1382: I. Johanna nápolyi királynő uralkodása alatt megkezdődik a Nápolyi Királyság egy évszázadon át tartó anarchiája
• 1353–1391: I. Tvrtko, a független Bosnyák Királyság megalapítója
• 1354: Az oszmán törökök behatolnak a Balkánra; Gallipoli bevétele
• 1362: Az oszmánok meghódítják Drinápolyt, mely 1453-ig (Konstantinápoly bevételéig) a fővárosuk lesz
• 1371: Marica menti csata: I. Murád oszmán szultán legyőzi a szerbeket és a velük szövetséges bolgárokat és románokat (Havasalföld)
• 1378: Két pápát választanak; megkezdődik a nagy nyugati egyházszakadás
• 1381: a Wat Tyler vezette angliai parasztfelkelés
• 1385: Krevai unió: lengyel-litván perszonálunió. A hatalmas kiterjedésű litván állammal létesült (1492-től tartós) perszonálunió Lengyelországot nagyhatalmi rangra emeli (→ Lengyel–Litván Unió)
• 1386: Sempachi csata: a svájciak győzelmükkel biztosítják függetlenségüket a Habsburgoktól
• 1389: Rigómezei csata: a törökök megsemmisítik Lázár szerb cár seregét és szövetségeseit
  • I. Bajazid szultán (1389–1402) adófizetőjévé teszi Szerbiát, befejezi Bulgária, Thesszalia és Makedónia meghódítását
• 1385 – 1402: Gian Galeazzo Visconti, Milánó ura. Meghódítja csaknem egész Észak-Itáliát, és 1395-ben megszerzi a császártól a milánói hercegi címet. Ő kezdi meg a milánói dóm építtetését.
• 1393: Török kézre jut Trnovo, a bolgár főváros. A bolgár állam 1878-ig török uralom alá kerül.
• 1396: Nikápolyi csata: magyar–francia–havasalföldi és egyéb csapatokból álló keresztes had összecsapása az Oszmán Birodalom török-szerb seregével
• 1397: Dánia, Norvégia és Svédország megkötik a kalmari uniót, amely szentesíti a 3 ország I. Margit dán királynő alatt létrejött perszonálunióját
• 1399: II. Richárd angol királyt a parlament megbuktatja. Unokatestvére, IV. Henrik személyében a Lancaster-ház lép a trónra.

• Novgorod felemelkedése
• „Kis jégkorszak” Európában
• A skót szabadságharc győzelme az angolok ellen

• 1301: Az Árpád-ház kihalása és a vegyesházi királyok uralkodásának kezdete
• Az Anjou-ház erősen központosított uralma és gazdasági reformjai

Károly Róbert

• 1308: Az Anjou-házból származó Károly Róbert lesz a király
• 1312: Károly Róbert legyőzi az Abákat, a felvidéki tartományurak (kiskirályok) egyesített seregét a rozgonyi csatában
• 1325: Károly Róbert bevezeti az aranyforintot.
• 1335: Visegrádi királytalálkozó

I. (Nagy) Lajos

• 1342: Meghal Károly Róbert, fia, I. (Nagy) Lajos uralkodik
• 1358 körül: Elkészül a Képes krónika
• 1365: I. Lajos betör Észak-Bulgáriába és beveszi Vidin városát
• 1367: Pécsi Egyetem alapítása (valószínűleg 1390-ig működött)
• 1370: Lengyelországban kihal a Piast-dinasztia főága. A trónt I. Lajos foglalja el (magyar-lengyel perszonálunió)
• 1372–81: Velencei–magyar háború a Dalmácia feletti uralom miatt
• 1375–77: Török elleni háború

(Luxemburgi) Zsigmond

• 1387: Luxemburgi Zsigmond lesz a király.
• 1390: Az első török betörés magyar területre

• Alauddin Hildzsi (wd) (1296–1316) Delhi szultánja részben megsemmisíti, részben függőségbe kényszeríti a Dekkán hindu fejedelmeit.
  • Dél-India nagyobb része tartós muszlim uralom alá kerül.
• 1335: Széthullik az ilhánok perzsa birodalma
• 1338-tól: Japánban az Asikaga-családból származó sógunok uralkodnak.
• 1368: A Mongol Birodalom vége.

Kínában a mongol Jüen dinasztiát a Ming-dinasztia váltja fel

• Szingapúr tengeri kereskedővárosának felemelkedése a Maláj-félszigeten
• 1370 körül Timur Lenk ragadja magához a hatalmat Közép-Ázsiában

Meghódítja Perzsiát, 1393-ban a mai Irakot, 1395-ben szétzúzza az Arany Hordát, 1398-ban, indiai hadjáratán kifosztja Delhit, végül Ankaránál, az új oszmán nagyhatalom fölött is győzelmet arat.^[1]

Timur az utolsó nagy ázsiai hódító.^[1] Óriási birodalma halála után azonnal széthullik (1405).

• A mai Nigéria területén a Benini királyság (wd)
• Nyugat-Afrikában hausza városállamok
• Mali Birodalom virágzása
• Nagy Zimbabwe (wd) állam fénykora

• A század közepén felépül Tenochtitlan azték város

• A kínai eredetű lőport először alkalmazzák Európában katonai célokra. (A tűzfegyverek széles körben csak a 15. század közepén terjednek el.)
• Terjed az ágyú használata
• A mechanikus óraszerkezet feltalálása
• A kötés technikája
• A felülcsapó vízkerék alkalmazása révén (magas hőmérséklet előállítása fújtatókkal) Németországban megszületik a vasöntés tudománya és fellendül a vaskohászat (→ hámorok)

• Isteni színjáték, Dante elbeszélő költeménye
• A firenzei pestis nyomán Boccaccio megírja fő művét, a Dekameront
• Geoffrey Chaucer, az angol irodalmi nyelv megteremtője megírja a Canterburyi meséket

• Az olasz trecento művészete, a firenzei reneszánsz előkészítése
• Gótikus stílus a művészetekben
  • érett vagy dekoratív gótika (1250–1360)
  • késői vagy függőleges gótika (1360–1550)

• a középkori zene új művészete az ars nova Franciaországban. Kiemelkedő képviselője Guillaume de Machault.

• John Wycliffe oxfordi professzor, a reformáció előfutára. Írásaival az egyház világi uralma ellen küzdött, követelte az egyházi birtok, a kolostorok, sőt a pápaság megszüntetését, és így előkészítette Husz János működését.

Megjegyzés: A 14. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.