Aare
folyó Svájcban
Az Aare (vagy Aar) Svájc leghosszabb folyója (295 km). Vízgyűjtő területe 17 779 km². Esése 1562 m.
Aare | |
Az Aare Bernnél | |
Közigazgatás | |
Országok | Svájc |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 295 km |
Forrásszint | 2310 m |
Vízgyűjtő terület | 17 779 km² |
Forrás | Aar Glaciers |
Torkolat | Rajna |
é. sz. 47° 36′ 20″, k. h. 8° 13′ 24″47.605556°N 8.223333°E | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aare témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének története
szerkesztésEgyes elméletek szerint az Aar neve szerepel az ókori eredetű, gall nyelven írt berni cinktáblán. A folyó latin neve Obringa volt.
Útja
szerkesztésA Grimseli-tónál, a Berni-Alpokban ered, az Aar-gleccserben, 2260 m magasban. Több patakkal egyesülve képezi a 75 m magas Handeckfall nevű vízesést, majd keskeny és mély sziklahasadékon folyik át, egyesül a Rychenbachhal, átfolyik a Brienzi- és Thuni-tavakon, és körülárkolja a félszigetszerűen magas fennsíkon fekvő Bern városát. Ezután a Jura hegység déli lábaihoz simul, felveszi a Reusst és Limmat-ot és Koblenznél , Waldshuttal szemben, a Rajnába torkollik. A Thuntól a Rajnáig hajózható.