sivár

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the siv- stem variant of (to howl) +‎ -ár (noun-forming suffix indicating the place of the action). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃivaːr]
  • Hyphenation: si‧vár
  • Rhymes: -aːr

Adjective

[edit]

sivár (comparative sivárabb, superlative legsivárabb)

  1. (of a place) barren, desolate
  2. (of a spectacle) bleak, dismal, cheerless

Declension

[edit]
Inflection of sivár
singular plural
nominative sivár sivárak
accusative sivárt
sivárat
sivárakat
dative sivárnak siváraknak
instrumental sivárral sivárakkal
causal-final sivárért sivárakért
translative sivárrá sivárakká
terminative sivárig sivárakig
essive-formal sivárként sivárakként
essive-modal sivárul
inessive sivárban sivárakban
superessive siváron sivárakon
adessive sivárnál siváraknál
illative sivárba sivárakba
sublative sivárra sivárakra
allative sivárhoz sivárakhoz
elative sivárból sivárakból
delative sivárról sivárakról
ablative sivártól siváraktól
non-attributive
possessive - singular
siváré siváraké
non-attributive
possessive - plural
siváréi sivárakéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ sivár in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

[edit]
  • sivár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN