Vészi Endre
| Vészi Endre | |
 | |
| A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
| Született | 1916. október 19.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1987. július 9. (70 évesen)[3][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Dlabola Margit |
| Gyermekei | Ágnes (1951–2018) |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/4(A)-1-57) |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | vers, próza, színmű |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vészi Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vészi Endre (Budapest, 1916. október 19. – Budapest, 1987. július 9.) Kossuth-díjas magyar költő, író.
Életpályája
[szerkesztés]Apja, Weisz Henrik szappanfőző, anyja Kramberg Nechume volt.[4][5] A polgári iskola elvégzése után a vésnökmesterséget tanulta ki, a Geduldiger cégnél dolgozott 1932–1938 között. 1934-től jelentek meg versei a következő újságokban: Népszava, Nyugat, Szép Szó, Pesti Napló, Magyar Csillag, Munka, Válasz. Első verseskötete 1935-ben jelent meg. 1937-től közéleti cikkei, szociográfiai riportjai. Első regénye, a Felszabadultál 1937-ben elnyerte a Pantheon könyvkiadó Mikszáth-díját. 1942-től munkaszolgálatos, koncentrációs táborok foglya. 1945-ben tért haza, és még ugyanebben az évben a Népszava munkatársa lett 1951-ig. 1948-tól folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal.
1950-ben feleségül vette Dlabola Margitot. Az Írószövetség titkára 1955–1956 között. 1956-ban lemondott tisztségéről.
Művei
[szerkesztés]Versek
[szerkesztés]- Végy oltalmadba (1935)
- Ünneprontó (1936)
- A fekete rév (1944)
- Boldog grafikon (1949)
- Csillagtérkép (1956)
- Fohász szigorúságért (1961)
- Arckép ezer tükörben (1964)
- A varázsló kalapjában (1967)
- Visszapillantás a jelenbe (1969)
- Jövő teleim emléke (1972)
- A teljesség igézetében (1974)
- Titokzatos párhuzamok (1977)
- Farsangi király (1979)
- Értünk is fussatok paripák (1981)
- Folytatólagos vallomás (1981)
- Hattyú az udvar fölött (1983)
- Hány perc a nyár? (1986)
- Az ittmaradó város (1989)
- A magyar költészet kincsestára 70. kötet, V. E. válogatott versei (1998)
Prózák
[szerkesztés]- Felszabadultál (1937)
- Gyerekkel a karján (1938)
- Elsüllyedt Budapest (1946)
- Muszka Pista, egy lopott ló története (1946)
- Mire tavasz lesz (1947)
- A két vöröshajú (1948)
- Lakoma hajnalban (1960)
- Darazsak támadása (1964)
- Aranyszoba (1966)
- Vendég az esküvőn (1968)
- Kőzene (1969)
- A hosszú előszoba (1970)
- A túsz zavarbaejtő halála (1972)
- Tériszony (1973)
- Ember és árnyék (1975)
- Bukósisak (1973)
- Inkognitóban Budapesten (1976)
- Nyitott ház (1977)
- Angi Vera (1977)
- Angi Vera és a többiek (1979)
- A tranzitutas (1979)
- Estély az Izabellán (1980)
- A messziről jött ember (1982)
- Tűréshatár (1982)
- Ember a retikülben (1984)
- A gyökérember és a sziréntulajdonos (1984)
- Kéz a levegőben (1985)
- Le az öregekkel (1985)
- Árvai bolyongásai (1987)
- Forró drót (1989)
- Az ezüst kehely (1995)
Színművek
[szerkesztés]- A titkárnő (1955, Katona József Színház, Bp.)
- Fekete bárány (1957, Jókai Színház, Bp.)
- Varjú doktor (1959, Madách Színház)
- Árnyékod át nem lépheted (1960, Jókai Színház)
- Don Quijote utolsó kalandja (1962, Jókai Színház; 1986, Gyulai Várszínház és Veszprémi Petőfi Színház)
- Madarak (1962)
- Hajnali beszélgetés (1963, József Attila Színház)
- Ember a szék alatt (1964, Pécsi Nemzeti Színház)
- Statisztika (1967, Irodalmi Színpad)
- Kettévált mennyezet (1968, Kisfaludy Színház)
- Üvegcsapda (1969, Katona József Színház, Bpest)
- A hosszú előszoba (1972, Madách Színház)
- Szuperhallás (1979, Kisfaludy Színház)
- A sárga telefon (1984, Játékszín)
- Le az öregekkel (1987, Nemzeti Színház)
Filmek
[szerkesztés]- Az utolsó kör (1968, rendező: Gertler Viktor)
- Tiltott terület (1969, rendező: Gábor Pál)
- Angi Vera (1978, rendező: Gábor Pál)
- Nyitott ház (1981, rendező: Gábor Pál)
- Kettévált mennyezet (1982, rendező: Gábor Pál)
- A sárga telefon (1986, rendező: Berényi Gábor)
Összegyűjtött hangjátékai
[szerkesztés]- A piros oroszlán (1962)
- Hangok és sorsok (1966)
- A piros oroszlán (1971)
- Félhomályos zóna (1976)
- Jóisten farmerben (1985)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Mikszáth-díj (1937)
- József Attila-díj (1950, 1955, 1965)
- SZOT-díj (1970)
- Kossuth-díj (1978)
- Pro Urbe-díj (1982)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Endre Vészi, 346173
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1223/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
- ↑ Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
[szerkesztés]- Vészi Endre a PORT.hu-n (magyarul)
- Vészi Endre (1916-1987) (MEK)
- Vészi Endre: Angi Vera (MEK)
- Vészi Endre: Az ezüst kehely (MEK)
- Vészi Endre: Az ezüst kehely - Hangoskönyv (MEK)
- Vészi Endre hivatalos honlapja https://web.archive.org/web/20081220043122/http://veszi.hu/
