Szeraszker

Szerászker vagy szeraszker vagy szeraszkir (törökül: serasker, régi arab írásjelekkel: سرعسکر , fonetikusan: [ˈseɾaskeɾ]; újgörög nyelven: σερασκέρης , ejtsd [szeraszkéresz]; arab-perzsa eredetű török kifejezés, eredeti jelentése kb. „a hadsereg feje,^[1] főhadparancsnok, fővezér”. Az Oszmán Birodalom idején (1826-ig) a török szárazföldi hadsereg parancsnokának címzése. 1826 után (majd később, a Török Köztársaságban is) a hadügyminiszter megnevezése.^[2]

Az Oszmán Birodalomban (1826-ig) a szerászker a vezírek között a legmagasabb katonai rendfokozatot és beosztást jelentette, egy hadra kelt szárazföldi hadsereg vezénylő főparancsnokát.^[3] Rangja nagyjából az európai vezértábornagynak (marsallnak) felelt meg.

A oszmán haderő hadjáratait rendszerint a nagyvezír és a szerászker közösen vezették. Olyan hadjáratokban, ahol sem a szultán, sem a nagyvezír nem vett részt, a szeraszker (más néven „szerdár”) önálló főparancsnokként irányította a hadsereget. Ha a nagyvezír vezette a hadjáratot, „főszerdárnak” nevezték.)^[4] A szultán közvetlen környezetének több tagja kapott szeraszkeri méltóságot, vagy valódi katonai tehetségükért, vagy a szultánnak tett személyes szolgálataik elismeréseképpen. A címet a szultán adományozta és vette vissza, saját tetszése szerint.

A szerászker harci jelvénye 3 lófarkas zászló volt. (A nagyvezírt 5, szultánt 9 lófarkas zászló illette meg).

A II. Mahmud szultán által bevezetett politikai és hadsereg-szervezési reformok során (1826-tól), a szeraszker lett a teljes oszmán haderő legfőbb irányítója. A cím magában foglalt több más megszüntetett katonai főméltóságot is, így a seyfiyye^[5] és a janicsár aga hatáskörét is.

1839-ben, a „Tanzimat” néven ismert politikai reformidőszak (1839–1876) elején, létrehozták az igen széles körű hatalommal felruházott, ön��lló költségvetéssel és kincstárral rendelkező hadügyminiszteri intézményt, ettől kezdve a szerászker címet az oszmán hadügyminiszter viselte.

1879-ben II. Abdul-Hamid szultán korlátozta a szerászker hatalmi jogosítványait, 1908-tól az európai intézményekhez hasonló felépítésű hadügyminisztériumot szerveztek, azóta a szerászker szó az oszmán (török) hadügyminisztert jelenti. Az oszmán hadügyminisztérium neve törökül (fonetikusan kb.) szeraszkir-kapuszu volt (szó szerint kb. „a főhadparancsnok portája”).^[6] 1970-től a török hadügyminisztérium elnevezése Nemzeti Honvédelmi Minisztériumra (Millî Savunma Bakanlığı) változott.^[7]

• Pargali Ibrahim pasa (1493–1536), haláláig I. Szulejmán szultán hadseregparancsnoka, aki ezzel egy időben a nagyvezíri rangot is viselte.
• Ahmed pasa, szerászker (16. század), az 1552. évi magyarországi hadjárat vezénylő parancsnoka.^[8]
• Ibrahim pasa, szerászker (†1691), Köprülü Musztafa nagyvezírrel együtt elesett a szalánkeméni csatában.
• Mehmed Rıza Paşa (1809–1877), Serasker Rıza Paşa, főhadparancsnok a krími háború idején.
• Mehmet Namık Paşa (1804–1892),^[9] az Oszmán Katonai Akadémia alapítója, Bagdad alkirálya, londoni nagykövet, hadügyminiszter.

• „Szeraszker” a kislexikon.hu-n (tkp. a Pallas szócikke) ^{[Tiltott forrás?]}
• „Szerászker” a Pallasban (MEK-OSZK)
• Török kori fogalmak (sulinet.hu)^{[halott link]}
• Kakuk Zsuzsa: Török jövevényszavak (turkinfo.hu)^{[halott link]}
• Kerekes Dóra: A hírszerzés haszna (Magyar Országos Levéltár)^{[halott link]}
• Szeraszker (answers.com) (angolul)
• Szeraszkir (Zeno.org) (németül)

• Szerdár