Ugrás a tartalomhoz

Rosetta (űrszonda)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rosetta
A Rosetta űrszonda a Philae leszállóegységgel, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelében (művészi fantáziakép)
A Rosetta űrszonda a Philae leszállóegységgel, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelében (művészi fantáziakép)
OrszágEurópa
ŰrügynökségEurópai Űrügynökség Európai Űrügynökség
GyártóAstrium
Küldetés típusaorbiter/lander
Küldetés
Célégitest67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös
Indítás dátuma2004. március 2.
Indítás helyeGuyana Űrközpont 3. indítóállás
HordozórakétaAriane–5
Megérkezés2014. május
2867 Šteins megközelítése2008. szeptember 5. 20:37[1]
21 Lutetia megközelítése2010. július 10.
Küldetés vége2015. december (tervezett)
Meghosszabbítás2016. szeptember[2]
Az űrszonda
Philae leszállóegység
Tömege100 kg
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosetta témájú médiaállományokat.
A német Légi- és Űrközlekedési Központ (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, DLR) video jelentése a Rosetta kiküldetésről (9 perc. 1080p HD; angolul)

A Rosetta az Európai Űrügynökség űrszondája, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst. 2004. március 2-án magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UTC) indították egy Ariane–5 G+ hordozórakétával. 2014. november 12-én este az űrszonda Philae leszállóegysége sikeresen landolt az üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, és sikerült szigonyokkal rögzítenie magát a távoli égitest felszínén.[3]

Bár az elején sikeresnek ítélték a landolást, az adatfeldolgozás és a visszajelzések meghibásodásra utaltak. A napelemek nem töltődtek, és az első képek alapján egyértelművé vált, hogy az egység rossz helyen szállt le. Leszállás közben a szigonyok nem lőttek ki és nem fogták meg a leszállóegységet, így az elpattant. A műszerek három pattanást is regisztráltak, a Philae végül egy sötét vágat oldalában landolt. 52 óra elteltével az energiacellák kimerültek, és az egység alvó üzemmódba kapcsolt. 2015. július 9-én a leszállóegység újra bejelentkezett, adatokat küldött, de továbbra is rossz helyzete miatt az összeköttetés ismét megszakadt. A következő kapcsolattartásra alkalmas időpontban a Philae már ismét alvó üzemmódban volt. A leszállóegység azóta sem ébredt fel, és a programot vezető tudósok 2016. február 12-én bejelentették, hogy már semmi esély nincs a leszállóegység aktivitására. A program 2016. szeptember 30-án ért véget, amikor az üzemanyagkészlete végét fogyasztó Rosetta, irányított manőver során az üstökösbe csapódott.

Felépítése

[szerkesztés]

Az űrszonda egy keringő egységből (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy Philae nevű leszállóegységből áll. Utóbbi a felszínre való leszállásával az üstökös magján közvetlen felszíni mérésekre és tanulmányozására szolgál. A leszállóegységen lévő tíz műszer és a szolgálati egységek, valamint a keringő egység tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak:[4]

A küldetés története

[szerkesztés]

A szonda eredetileg 2003. január 13-án indult volna a 46 P/Wirtanen üstököshöz, de az Ariane–5 rakétaprogram nehézségei miatt ezt elhalasztották 2004 márciusáig.

2004. március 2.
Start, magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UT)[6]
2005. március 4.
Első elrepülés a Föld mellett, a felszín felett 1954 km magasságban.[7][8] A manővert számos amatőrcsillagász is megörökítette.[9]
2007. február 25.
A Mars mellett repült el.[10][11]
2007. november 13.
Másodszor repült el a Föld mellett.[12][13]
2008. július 3.
Aktiválták a szondát a kisbolygó-randevú előtt, megkezdik a műszerek kalibrációját.[14] Ezután pontosították a kisbolygó pályáját, hogy az űrszonda megfelelő manőverezéssel a tervezett távolságban haladhasson el mellette, felvették a pontos fénygörbét, ez alapján meghatározták az égitest közelítő alakját.[15]
2008. augusztus 4. – szeptember 4.
Optikai navigáció: a szonda műszereinek segítségével pontosabban meghatározzák a kisbolygó helyzetét, majd módosítják a szonda pályáját.[16]
2008. szeptember 5.
Elhaladás a 2867 Šteins kisbolygó mellett, 800 km távolságban.[17] Az automatikus adatgyűjtés közben meghibásodott az OSIRIS kamerarendszer kis látószögű kamerája (NAC), így ez nem tudta elkészíteni a tervezett, 16 méter felbontású képeket, a nagy látószögű kamera (WAC) rendben működött.[18] A bolygó alakja jól egyezett a földi megfigyelésekből számítottal, felszínén egy nagy becsapódási kráter mellett egy krátersorozat is megfigyelhető, melyet a becsapódás előtt darabjaira esett test okozhatott.[19]
2009. november 13.
Harmadszor repül el a Föld mellett
2010. július 10.
21 Lutetia kisbolygó megközelítése 3170 km-re (az OSIRIS 462 képet készített róla)
2011. június – 2014. január
Hibernáció - 2011 júniusában 52 felvételt készít 13 óra alatt, az ezekből összeállított képen egyetlen fénypontként feltűnik az ekkor 160 millió km-re lévő üstökös.[20]
2014. január – május
Az üstökös megközelítése
2014. július
Az üstökös feltérképezése
2014. augusztus 6.
Az üstökös megközelítése 100 km-re.[21] További megfigyelésre van szükség, mert az üstökös alakja, ami két különálló darabból áll, a leszállást kényesebbé teszi.
2014. november 12.
A Philae leszállása az üstökös felszínére.[22] A Twitteren magyarul is olvasható a leszállóegység üzenete: Landoltam! Az új címem: 67P! [23]
2014. november – 2015. december
Tovább kíséri az üstököst a Nap körüli pályáján
2016. szeptember 30.
A küldetés véget ért, miután a hajtóanyagából kifogyó Rosetta irányított manőver során becsapódott a Csurjumov–Geraszimenko üstökösbe.[24]

Leszállás az üstökösre

[szerkesztés]

A Rosettát irányító csoport az űrszonda leszállóegységének a leszállási utasítását november 12-én adta meg, majd a Philae kb. 7 órás ereszkedés után megérkezett az üstökös felszínére.

Philae leszállóegység

[szerkesztés]
Bővebben: Philae (űrszonda)
  • Philae a Rosettára erősítve
    Philae a Rosettára erősítve
  • A tervezett leszállási hely, melynek neve Agilkia
    A tervezett leszállási hely, melynek neve Agilkia
  • A Philae leszállásáról készült elképzelés (rajz)
    A Philae leszállásáról készült elképzelés (rajz)
  • A Philae támasz-végződései, csavaros megoldással
    A Philae támasz-végződései, csavaros megoldással

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑
    Frey, Sándor: Jó reggelt, Rosetta!. Űrvilág.hu, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  2. ↑ Origo, 2015.06.13.
  3. ↑ Már stabilan áll a Rosetta leszállóegysége az üstökösön, hvg.hu
  4. ↑ SURE on the road update - Hungary. ESA, 2006. március 10. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  5. ↑ Jéki, László: Magyarok az üstökösvadászatban. [Origo] Világűr, 2004. február 24. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  6. ↑ Ledneczki, István: Úton a Rosetta!!!. Űrvilág.hu, 2004. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  7. ↑ Frey, Sándor: A Rosetta rövid időre „visszatér”. Űrvilág.hu, 2005. február 28. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  8. ↑ Frey, Sándor: A Föld a Rosetta „szemével”. Űrvilág.hu, 2005. március 10. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  9. ↑ Frey, Sándor: „Lencsevégen” a Rosetta. Űrvilág.hu, 2005. április 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  10. ↑ Frey, Sándor: A Rosetta a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. február 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  11. ↑ Apáthy, István: Magyar műszer a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. március 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  12. ↑ Frey, Sándor: Másodszor is visszatér a Rosetta. Űrvilág.hu, 2007. november 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  13. ↑ Frey, Sándor: Képek a Rosettától. Űrvilág.hu, 2008. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
  14. ↑ Rosetta awakes from hibernation for asteroid encounter (angol nyelven). http://www.esa.int/ ESA, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  15. ↑ Székely, Péter: Félúton egy üstökös felé: a Steins kisbolygó közelében a Rosetta űrszonda. Hírek.csillagászat.hu, 2008. augusztus 8. [2008. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  16. ↑ Tóth, Imre: Pénteken találkozik a Rosetta a Steins kisbolygóval. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 2. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
  17. ↑ Kereszturi, Ákos: Randevú a Steins kisbolygóval péntek éjszaka. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 5. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  18. ↑ Kereszturi, Ákos: Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 8. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  19. ↑ Tóth, Imre: Óriási krátert fedeztek fel a Steins kisbolygó felszínén. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 6. [2008. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  20. ↑ [1]
  21. ↑ Megérkezett a Rosetta. Origo, 2014. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 6.)
  22. ↑ Rosetta to deploy lander on 12 November, ESA, 2014. szeptemben 26.
  23. ↑ Landoltam! Az új címem: 67P!. twitter.com, 2014. november 12. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  24. ↑ Index, 2016.09.30.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rosetta (spacecraft)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosetta (űrszonda) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rosetta_(űrszonda)&oldid=26639364”