Pukkanó dudafürt

Pukkanó dudafürt
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae) Nemzetség- csoport: Galegeae Nemzetség: Colutea L. Faj: C. arborescens
Tudományos név
Colutea arborescens L.
Szinonimák
Szinonimák a faj szinonimái: Baguenaudiera arborea Bubani Colutea arborea Rydb. Colutea florida Salisb. Colutea hirsuta Roth Colutea rubra Medik. a Colutea arborescens subsp. gallica szinonimája: Colutea gallica (Browicz) Landolt a Colutea arborescens subsp. hispanica szinonimája: Colutea hispanica Talavera & Arista
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú médiaállományokat és Pukkanó dudafürt témájú kategóriát.

A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. Díszcserjeként is ültetik.

Nemzetségének a típusfaja.

Őshazája Nyugat-, Dél- és Közép-Európa. Az ember betelepítette sok más térségbe is. Magyarországon, ahol őshonos szubmediterrán jellegű faj, mészkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, löszpusztagyepekben fordul elő. Érdekes állománya van a pomázi Kőhegyen olyan szempontból, hogy ott a magyar boglárka (Iolana iolas) nevű, legnagyobb termetű hazai előfordulású boglárkalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye. Ezért sem szabad a magházakat pukkantgatni, mert ezzel elpusztíthatjuk a termésben fejlődő ritka pillangó hernyóját. Magyarországon többek közt a Cserhátban fordul elő, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.^[1][2][3][4]

• Colutea arborescens subsp. gallica Browicz
• Colutea arborescens subsp. hispanica (Talavera & Arista) Mateo & M.B.Crespo

1-4 méter magasra növő nyárizöld cserje. Levelei az akácéhoz hasonló elrendezésűek, szárnyasan összetettek 7-13 élénkzöld, széles, tojásdad, rövid nyelű levélkével. A levelek hónaljában májustól augusztusig nyíló, bókoló virágok felálló fürtvirágzatot alkotnak, a párta vörösesbarna csíkozású. Asztalosméhek, fadongók, poszméhek porozzák. Érés előtt felfújódó termései 6-8 magot tartalmazó, világosbarna, pergamenszerű burokban sorakoznak. A hosszú virágzási időszak miatt a virágok és a termések gyakran együtt fordulnak elő. A hüvelytermések egész télen a növényen maradhatnak. A magok kétféleképpen is terjedhetnek: ha a termés kiszárad, az erős szél kiszórja belőle a magvakat, és ejtőernyőszerűen szállnak tova, ha viharos szél hiányában a termés egészben hull a földre, a földön képes továbbgördülni.

A növény koluteasavat, flavonoidokat, keserűanyagokat tartalmaz – utóbbiak miatt egykor hashajtásra használták. A magok kanavanint, lektineket tartalmaznak. A dudafürt mérgező növény, különösen a magjai; hányást, hasmenést okozhat fogyasztása.

• Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
• Colutea arborescens L. Plants of the World Online
• cnsombor.org^{[halott link]}
• Növényföldrajz- és társulástan

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelber Blasenstrauch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!