Ugrás a tartalomhoz

Obermayer Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obermayer Ernő
Szobra Újszegeden (Lapis András alkotása)
Szobra Újszegeden (Lapis András alkotása)
SzületettObermayer Ernő Kálmán
1888. december 13.[1]
Somlószőlős
Elhunyt1969. május 27. (80 évesen)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzáhlender Erzsébet Mária
(h. 1921–1969)
SzüleiObermayer Ernő
Kocsy Irma
Foglalkozása
  • vegyészmérnök
  • agronómus
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1910)
Kitüntetései
SírhelyeSzeged Belvárosi temető (X/ díszsírhely 11)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Obermayer Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emléktábla Somlószőlősön

Obermayer Ernő Kálmán (Somlószőlős, 1888. december 13.[3] – Szeged, 1969. május 27.[4]) Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. Az MTA levelező tagjává választotta (1953).

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Obermayer Ernő számtartó és Kocsy Irma gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Cisztercita Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziumában végezte, majd a Magyar Királyi József Műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója lett. 1910-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját. A búza virágzásbiológiája mellett már ekkor elkezdett foglalkozni a fűszerpaprika olajtartalmának vizsgálatával. Pályakezdőként a magyaróvári Országos Növénynemesítési Intézetben (1910–1918) szerzett tapasztalatokat, ahol Grábner Emil munkatársa volt. 1918-ban a budapesti Országos Chemiai Intézetbe került, innen pedig Kalocsára, a fűszerpaprika-termelés egyik hazájába. Itt indította el a fűszerpaprika nemesítését, több csípős és nem csípős (csemege) fajtát sikerült meghonosítania.

1927-ben a szegedi Vegykísérleti Állomásra került, három év múltán (1931) a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomás igazgatójaként (1931–) további eredményeket ért el a szegedi fűszerpaprika nemesítésében és termesztésének fejlesztésében. A hazai termesztésben meghonosodott csípős fajták mintegy 80%-a az ő kísérleteinek eredménye. A szárazságtűrő étkezési paprika előállításával kapcsolatos kísérletei is eredményre vezettek. Neki és Szent-Györgyi Albert kísérleteinek köszönhetően (Szent-Györgyi a fűszerpaprikából tudott legtöbb C-vitamint nyerni) vett újabb lendület a fűszerpaprika-termelés Szegeden az 1930-as, 1940-es években és még több évtizeden át.

A rizstermesztés meghonosításában a fajtakérdést sikerült megoldania, kikísérletezte, hogy melyik fajta a legalkalmasabb hazai termesztésre, számos hazai eredménytelen kísérlet előzte meg már évszázadok óta. (Tévesen a rizstermesztés meghonosításának célját gyakran a Rákosi-kurzushoz kötik, holott ez már jóval korábban kezdődött, a török időkre nyúlik vissza.)

A paprikán és a rizsen kívül a gabona-, szója-, fűszerkömény, ricinus és a gyapot termesztése is foglalkoztatta. Az MTA által 1961-ben életre hívott Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Agrár és Földtudományi szakbizottságának irányításával Obermayer Ernőt, az MTA levelező tagját bízták meg.

Emlékezete

[szerkesztés]

1978. december 12-én, születésének 90. évfordulója alkalmából felállították mellszobrát Szegeden, a Gabonakutató parkjában. A szobor Lapis András szobrászművész alkotása.[5][6]

Tudományos közleményei és kötetei (válogatás)

[szerkesztés]
  • A paprika mint magyar fűszer-különlegesség és kiviteli cikk. Budapest : Pallas Ny., 1929. 10 p. ; (Klny. a Kísérletügyi Közlemények 1928. évfolyamából).
  • Ärztliche Meinungen über die physiologische Wirkung des ungarischen Paprikas. Budapest : Pallas, 1935. 12 p., 2 t. (Klny.: a Kísérletügyi Közleményekből).
  • A magyar fűszerpaprika szántóföldi termesztése. Budapest : Pallas, 1938. 46 p.
  • A magyar fűszerpaprika helyes termesztése és ipari feldolgozása. Társszerzők: Horváth Ferenc, Szanyi István. Budapest : Fűszerpaprikát Értékesítő Közp. Szöv., 1938. 95 p.
  • Négyéves kísérlet a Baross-féle nőivarú ricinussal. Budapest : Pátria Ny., 1942 4 p. ; (Klny. a Köztelekből).
  • Magyarország gabonatermesztése. Budapest : Pallas Ny., 1942. 6 p. ; (Klny.: Kísérletügyi közlemények "Szemle" melléklete)
  • Szójababtermesztés háborús jelentősége. Budapest : Stephaneum Ny., 1942. 4 p. ; (Klny.: a Növényvédelemből).
  • Útmutató a konyhakömény termesztésére. Szeged : Áll. Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Intézet, 1948. (Szeged : Ablaka Ny.) 8 p.
  • Tájékoztató a gyapotnövény termesztéséről külföldi és hazai vonatkozásban. Szeged : Áll. Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Int., 1948? (Szeged : [Ablaka Ny.]) 8 p.
  • A paprika. Társszerzők: Mándy György, Benedek László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. 125 p.
  • A fűszerpaprika legjobb ültetési idejének megállapítása szakaszos ültetési idő-kísérletekkel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. pp. 279–305. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményeiből).

Díjai, elismerései (válogatás)

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Obermayer Ernő
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
  3. ↑ Születési bejegyzése a somlószőlősi (nagyszőlősi) római katolikus keresztelési akv. 100/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a szegedi állami halotti akv. 302/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
  5. ↑ Obermayer Ernő munkássága és szobra
  6. ↑ Bővebb információ a szobor felállításáról lásd Magyar Mezőgazdaság, 1979. január 3.
  7. ↑ Magyar Közlöny (1963. december 21.)
  8. ↑ Magyar Közlöny (1967. szeptember 1.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Obermayer_Ernő&oldid=27592086”