Németgyirót
| Németgyirót (Deutsch Gerisdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Pörgölény településrésze |
| Járás | Pörgölény |
| Alapítás éve | 1390 |
| Polgármester | Bürger Ewald (ÖVP) |
| Irányítószám | 7441 |
| Körzethívószám | 02616 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 51″, k. h. 16° 21′ 41″47.414167°N 16.361389°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 51″, k. h. 16° 21′ 41″47.414167°N 16.361389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németgyirót témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németgyirót (németül: Deutsch Gerisdorf) Pörgölény nagyközség része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőpulyától 12 km-re délnyugatra a Gyöngyös-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos emlitése 1390-ben "Gyerhard" néven történt abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond király a lékai uradalmat a Kanizsai családnak adja. 1397-ben "Geranth", majd a 15. és 16. században "Gothard" vagy "Gotharth" néven szerepel a forrásokban. 1558-ban szerepel először mai német nevét "Geresdorf" alakban. 1860-ban a lékai Strachwitz grófi család a mai országút közelében olvasztót építtetett, melyben a szalónaki és vörösvágási üvegkohókból származó kéntartalmú rézércet dolgozott fel. A szenet a lantosfalvi barnaszénbányából szállították ide. Az olvasztó mintegy 40 gyiróti munkást foglalkoztatott, de 1875-ben csődbe ment.
Fényes Elek szerint "Gyiróth, (Gerisdorf), német falu, Vas vmegyében, Lékához közel: 455 kath. lak., kevés erdővel de jó réttel. F. u. h. Eszterházy."[1]
Vas vármegye monográfiája szerint "Német-Gyirót, gyöngyösmenti község, 69 házzal és 351 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka vagy Felső-Pulya. Kath. temploma 1836-ban épült."[2]
1910-ben 316, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
1971-ben Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések Pörgölény nagyközségben egyesültek.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
