Hucbaldus

Hucbaldus
Született	840[1][2] Tournai[3]
Elhunyt	930. június 20. (89-90 évesen)[4] Saint-Amand-les-Eaux
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	zenetudós zeneszerző író költő teológus szerzetes szentek életrajzírója
A Wikimédia Commons tartalmaz Hucbaldus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.

Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett Dasia-hangjelzés, nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése.

• Bokor József (szerk.). Hucbald, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. március 30. 

• Középkori latin irodalom