Ugrás a tartalomhoz

Giuseppe Conte

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giuseppe Conte
Olaszország 58. miniszterelnöke
Hivatali idő
2018. június 1. – 2021. február 13.
HelyettesLuigi Di Maio (2019. 09. 05-ig) Matteo Salvini (2019. 09. 05-ig)
ElődPaolo Gentiloni
UtódMario Draghi

Született1964augusztus 8. (60 éves)
Volturara Appula
PártFüggetlen (2021 előtt)
5 Csillag Mozgalom (2021 óta)

ÉlettársOlivia Paladino
Gyermekei1 gyermek
Foglalkozás
  • jogász
  • politikus
  • egyetemi tudós/kutató
  • jogász
Iskolái
Valláskatolicizmus

Díjaktiszteletbeli fokozat

Giuseppe Conte aláírása
Giuseppe Conte aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Conte témájú médiaállományokat.

Giuseppe Conte (Volturara Appula,[2] 1964. augusztus 8. –) olasz jogászprofesszor, politikus, 2018. június elsejétől ő volt Olaszország miniszterelnöke. 2019. augusztus 20-án lemondott, majd 2019 szeptemberében megalakította második kormányát. Kormányfői megbízásáról 2021. január 26-án lemondott.[3] 2021. augusztus 7-én megválasztották az 5 Csillag Mozgalom elnökének.[4]

Pályájának kezdete

[szerkesztés]

Déli, Foggia megyei születésű. A római La Sapienza Egyetemen tanult, ahol 1988-ban végzett, kitüntetéssel.[5] Rövid ideig külföldi egyetemeken tanult: 1992-ben az Amerikai Egyesült Államokban a Yale Jogi Iskolában és a pittsburghi katolikus Duquesne Egyetemen, 1993-ban pedig a bécsi Nemzetközi Kultúrintézetben tanult németül. Később, 2000-ben a Sorbonne Egyetemen, 2001-ben a cambridge-i Girton College-ban, 2008-ban a New York Egyetemen.[6]

Az egyetemi oktatói pályán az 1990-es években indult. Tanított a Roma Tre és a LUMSA egyetemen Rómában, a Máltai Egyetemen és a Sassari Egyetemen.[5] Jelenleg a Firenzei Egyetem és a római LUISS egyetem személyi jog professzora.[7][8] 2013. szeptember 18-án a képviselőház a Közigazgatási Jogi Hivatal tagjának választotta.[9]

Miniszterelnök 2018. június 1-je óta

Politikusként

[szerkesztés]

Contét a 2018-as olaszországi választások győztes pártjai jelölték miniszterelnöknek.[10][11][12] Első kormányalakítási kísérlete 2018. május 27-én meghiúsult, miután Sergio Mattarella köztársasági elnök visszautasította, hogy kinevezze Conte gazdasági miniszterjelöltjét, az euroszkeptikus Paolo Savonát.[13] Május 31-én ismét miniszterelnök-jelölt lett, miután a pénzügyminiszter személye megváltozott. Kormánya 2018. június 1-jén tett esküt.[14] 2019. augusztus 20-án lemondott miniszterelnöki pozíciójáról.[15]

2018 elején, a választási kampányban Luigi Di Maio, az akkor ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezetője Contét nevezte meg mint majdani kormánya közigazgatási miniszterét.[16] A választás eredménye azonban többség nélküli parlament lett.[17] Az M5S szerezte a legtöbb szavazatot és mandátumot a pártok között, de a legerősebb politikai tömb a Képviselőházban és a szenátusban is a jobboldali szövetség lett, amelynek fő ereje a Matteo Salvini vezette Északi Liga volt. Matteo Renzi volt miniszterelnök baloldali koalíciója csak a harmadik lett.[18]

Mivel a választások után több mint két hónappal még mindig nem sikerült kormányt alakítani, május 9-én Di Maio és Salvini még 24 órát kért Mattarella államelnöktől, hogy megegyezést érjenek el.[19] Még ugyanazon a napon este a Forza Italia vezetője, Silvio Berlusconi bejelentette, hogy bizalmi szavazáson nem támogatna egy M5S-Liga kormányt, a középjobb szövetséget azonban fenntartaná. Ezzel megnyitotta az utat a két párt számára, hogy koalíciós kormányt alakítsanak.[20]

Május 13-án az M5S és a Liga elvi egyetértésre jutott a kormányprogramról. A kormánytagokról és a miniszterelnök személyéről azonban nem volt megegyezés. Május 14-én az M5S és a Liga vezetői találkoztak Mattarella elnökkel.[21] A megbeszélésen még egy hetet kértek, hogy megegyezzenek a részletes kormányprogramban és a miniszterelnök személyében. A két párt egyben a hétvégére belső pártszavazást is ígért a megállapodásról.[22][23]

Május 21-én Di Maio és Salvini Contét javasolta miniszterelnöknek.[24][25] A két populista párt a „változás kormánya” néven emlegette a tervezett kabinetet.[26][27]

A kormányalakítás azonban megfeneklett azon az elképzelésen, hogy Paolo Savona egyetemi tanár legyen a gazdasági miniszter. Május 27-én Conte bejelentette, hogy kudarcot vallott, ui. Mattarella államfő elutasította Savona kinevezését, mivel túlságosan euroszkeptikusnak és németellenesnek tartotta.[28] Miután Conte lemondott miniszterelnökjelölti aspirációjáról, Mattarella kijelentette, hogy az olasz alkotmány őrzőjeként és az ország érdekeinek a védelmében nem engedhette, hogy a két párt kivigye Olaszországot az eurózónából.[29][30]

Május 31-én ismét miniszterelnök-jelölt lett, miután a pénzügyminiszter személye megváltozott. Kormánya 2018. június 1-jén esküt tett.[14]

Matteo Salvini és Giuseppe Conte között a feszültség mindig is jelentős volt, például a migráció kezelésében. Ennek következtében a Liga annyira megerősödött, hogy Salvini 2019 augusztus 8.-án felmondta a koalíciót.[31] Végül 2019 augusztus 20-án Conte lemondott miniszterelnöki pozíciójáról.[15]

2021. január 26-án benyújtotta lemondását Mattarella köztársasági elnöknek.[32]

Viták körülötte

[szerkesztés]

Miután Conte miniszterelnök-jelölt lett, a The New York Times cikket közölt arról, hogy szerintük Conte meghamisította az önéletrajzát, amikor beleírta, hogy a New York-i egyetemen is tanult, mivel az egyetemen ennek nem találták nyomát.[33] Hasonlóképp, a pittsburghi Duquesne Egyetemen, a Máltai Egyetemen és a bécsi Nemzetközi Kultúrintézetben sem találták nyomát, hogy Conte ott tanult volna.[34] A Yale Egyetem viszont megerősítette hogy Conti három hónapig náluk tanult.[35]

Könyvei

[szerkesztés]
  • Il volontariato. Libertà dei privati e mediazione giuridica dello Stato (1996) 
  • La simulazione del matrimonio nella teoria del negozio giuridico (1999) 
  • Le regole della solidarità. Iniziative nonprofit dei privati e mediazione dei pubblici poteri (2001) 
  • Il danno non patrimoniale (2018) 
  • La formazione del contratto (2018) 

Magánélete

[szerkesztés]

Katolikus, Pietrelcinai Szent Pio buzgó követője.[36] Különvált feleségétől, Valentina Ficótól, fiuk Niccolò (2008).[37][38]

Jelenlegi élettársa Olivia Paladino (1980 k.) szállodarész-tulajdonos.[38]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ecco chi è Giuseppe Conte, possibile nuovo premier
  2. Giuseppe Conte, legalità e semplificazione le sue parole d'ordine
  3. https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/giuseppe-conte-lemondott.722165.html
  4. János, Csernus: Conte lett az Öt Csillag elnöke (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 7. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  5. a b Curriculum Vitae
  6. Giuseppe Conte, chi è il premier indicato da M5s Lega a Mattarella
  7. http://www.unifi.it: Università di Firenze
  8. Università LUISS. [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 22.)
  9. Eletti i componenti dei Consigli di presidenza della Giustizia amministrativa, della Corte dei conti, della Giustizia tributaria
  10. Giuseppe Conte, un CV de douses pages à la tête de l'Italie
  11. Totopremier: Giuseppe Conte, il giurista che vuole disboscare la giungla della Pubblica amministrazione
  12. Italy parties propose unknown academic to head radical government reuters.com
  13. Italy's PM-designate gives up on efforts to form a government reuters.com
  14. a b www.napi.hu: Megvan az új olasz kormányfő. Napi.hu. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  15. a b Tamás, Fábián: Lemondott az olasz miniszterelnök (magyar nyelven). index.hu, 2019. augusztus 20. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  16. Ecco tutti i "ministri" del governo del Movimento 5 Stelle
  17. Sala, Alessandro: Elezioni 2018: M5S primo partito, nel centrodestra la Lega supera FI
  18. Elezioni politiche: vincono M5s e Lega. Crollo del Partito democratico. Centrodestra prima coalizione. Il Carroccio sorpassa Forza Italia, 2018. március 4.
  19. Italy’s populist parties given 24 hours to avert fresh elections”, Financial Times, 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. május 9.) 
  20. Governo M5S-Lega, Berlusconi: nessun veto all'intesa ma no alla fiducia”, Repubblica.it, La Repubblica, 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (olasz nyelvű) 
  21. Italy’s populist 5 Star, League parties reach deal on government program”, MarketWatch, 2018. május 13. 
  22. RAInews 21 May 2018: Giuseppe Conte, un giurista per governo del cambiamento. Di Maio: Premier sarà un amico del popolo
  23. www.repubblica.it: M5s e Lega da Mattarella. Di Maio: "Conte premier di governo politico". Salvini: "Interesse italiani al centro" (after the meeting with President Sergio Mattarella, Luigi Di Maio, leader of the Five Star Movement said 'Conte will be prime minister of a political government')
  24. Chi è Giuseppe Conte, scelto da Luigi Di Maio per la possibile squadra di governo. Archiválva 2018. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben formiche.net, 28 February 2018.
  25. BBC UK – Home
  26. Il premier incaricato Conte: "Governo del cambiamento"
  27. ‘Government of change’: Euroskeptic coalition’s choice for Italian PM officially approved
  28. Governo, Conte rimette l'incarico. M5S: "Il Colle ha posto veto su Savona". Il leader leghista: "Torniamo al voto"
  29. L'ora più buia di Mattarella: la scelta obbligata di difendere l'interesse nazionale dopo il no dei partiti alla soluzione Giorgetti per l'Economia
  30. Governo, telefonate di solidarietà al Colle e sui social #iostoconMattarella
  31. Gábor, Miklósi: Salvini felmondta az olasz kormánykoalíciót (magyar nyelven). index.hu, 2019. augusztus 8. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  32. https://hu.euronews.com/2021/01/26/lemondott-giuseppe-conte-de-maradna
  33. Giuseppe Conte, Nyt: “Nel cv studi alla New York University che non risultano all’ateneo”. Accademici: “Visiting scholar non sono registrati”
  34. Conte, il caso del curriculum: i dubbi sugli «studi giuridici» a New York e Vienna
  35. Conte e il curriculum, Yale conferma: «Visiting scholar per tre mesi»
  36. CONTE, LA FEDE E QUEI DUBBI EVANGELICI SUL PROGRAMMA”, 2018. május 25. (olasz nyelvű) 
  37. Giuseppe Conte, chi è il professore (di sinistra) che potrebbe diventare premier - VanityFair.it”, 2018. május 21. (olasz nyelvű) 
  38. a b La nuova first lady”, 2018. június 4.. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 29.) (olasz nyelvű) 

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Giuseppe Conte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.