Ugrás a tartalomhoz

Debrecen–Tiszalök-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debrecen–Tiszalök vasútvonal
Személyvonat Hajdúböszörmény vasútállomáson 1996-ban
Személyvonat Hajdúböszörmény vasútállomáson 1996-ban
A Debrecen–Tiszalök-vasútvonal útvonala
Vonalszám:109
Vonal:Debrecen–Tiszalök
Hossz:64 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen–Tiszalök-vasútvonal témájú médiaállományokat.
62 Tiszalök (117)
3632
59 Szorgalmatos mh.
57 Egyházerdő mh.
3632 Bajcsy-Zsilinszky út
Vörösvári utca
54 Tiszavasvári
Hajdúnánási-tápcsatorna
3502
48 Tedej mh.
Fürj-ér
3501 Polgári út
43 Hajdúnánás-Vásártér mh.
3508 Rákóczi utca / Görbeházi út
3323 Jókai utca
40 Hajdúnánás
34 Hajdúdorog
Istvánfűrdő
27 Hajdúvid mh.
3502
3509 Külső-Fehértói út
3507 Külső-Hadházi út
18 Hajdúböszörmény
11 Zelemér mh.
9 Hajdúszentgyörgy mh.
8 Józsa mh.
kiágazás a TEVA gyógyszergyár felé
Böszörményi út
Nyulas
(régi nyomvonal 1991-ig)
Tócó-patak / Debrecen-Kertváros
Balmazújvárosi út
108 Füzesabony felé
Nyugati vontatóvágány
6 Tócóvölgy / Debrecen-Vásártér
Szoboszlói út
Debrecen (100, 105, 106)

A Hajdúságban fekvő Debrecen–Tiszalök vasútvonal a MÁV 109-es számú, egyvágányú, nem villamosított 64 km hosszú mellékvonala. Egyvágányú vasútvonal lévén a vonatok csak Hajdúdorog, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény állomásokon keresztezhetnek egymással.[forrás?]

Történet

[szerkesztés]

A hajdúsági vidék mezőgazdasági termékeinek szállítására épített vasútvonal a MÁV debreceni állomásától indult. A mai vasútvonal elődjét a Debrecen-Hajdúnánási HÉV társaság két részletben helyezte forgalomba. A Debrecen és Hajdúnánás közötti vonalszakaszt 1884. október 5-én, a Hajdúnánás és Bűdszentmihály (ma Tiszavasvári része) közötti szakaszát 1886. december 12-én nyitották meg.[1] A kevés földmunkával járó 56,1 km hosszú, síkvidéki jellegű vonal 20,0 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből épült. A vasútvonal folytatását, a Tiszalök állomásig tartó 7,9 km hosszú szakaszt később egy másik társaság építette meg. A Tiszapolgár-Nyíregyháza HÉV társaság saját vonalának egy szárnyvonalaként megépülő Bűdszentmihály és Tiszalök vonalat 1897. július 16-án adták át a forgalomnak.[2]

Felépítmény

[szerkesztés]

A vonalon a jelenlegi felépítmény hagyományos, hevederes illesztésű, 48 kg/fm sínrendszerű, az alátámasztás a Zelemér–Hajdúböszörmény, a Hajdúnánás–Hajdúnánás-Vásártér, Tedej–Tiszavasvári, valamint az Egyházerdő–Tiszalök szakaszokon talpfás, szórványosan vasbetonaljakkal megerősítve, a többi szakaszokon vasbetonaljas, az ágyazat zúzottkő.

Forgalom

[szerkesztés]

A vonalon ütemes menetrend szerint kétóránként közlekedik személyvonat Debrecen és Tiszalök között, de késő este 1 pár Hajdúnánáson fordul. Menetrend szerint gyorsvonati közlekedés nincs.

Járművek

[szerkesztés]

A vonalon közlekedő személyvonatokat Bzmot sorozatú motorvonatok továbbítják többnyire MÁV M41-es ingavonatokkal kiegészítve. Az ingavonatok mozdony + 3 Bhv + BDt kocsi összeállításúak.

2011. június 17-ig MDmot motorvonatok is közlekedtek a vonalon.

2018. október 1-jétől 6342 sorozatú motorvonatok is közlekednek a vonalon. 2018. november 5-től a vonalon nem jártak a 6341-es Uzsgyi motorvonatok, továbbá a 6312-es sorozatú motorvonat sem, egészen mostanáig,[pontosabban?] ugyanis a MÁV jelenleg[pontosabban?] újra közlekedteti a 6312-es „Iker Bz” becenévre hallgató motorvonatot, melynek különlegessége, hogy egész Magyarországon ez az egy darab található meg belőle.

A vonal állapota

[szerkesztés]

Technikai megoldások terén a vonal igencsak el van maradva a kor irányvonalától. Jellemző rá a tipikus mellékvonali technológia: csapórudas sorompók, illetve (még ma is ténylegesen használt) mechanikus alakjelzők is megtalálhatók a vonalon. Az egyetlen, nagyobb sebességre (80 km/h[forrás?]) is alkalmas pályaszakasz Debrecen és Tócóvölgy állomás között található, azonban ennek hossza csupán 6 km, mely elenyésző, ráadásul Debrecenből kiindulva az első 1-2 km még csak kis sebességgel tehető meg a sok váltó és vágány miatt. A pálya talán legkritikusabb pontja Zelemér állomás és környéke, itt ugyanis a megengedett maximális sebesség csupán 40 km/h, méghozzá több kilométeren keresztül. Állomások tekintetében az utóbbi időkben 2 állomásépületet renováltak: Hajdúdorog és Hajdúböszörmény. A vonal sajátossága továbbá, hogy bizonyos szakaszokon a megállási pontok nagyon közel vannak egymáshoz.

A pályán a legszükségesebb karbantartásokon kívül egyéb, jelentős fejlesztéseket nem végzett a MÁV már évtizedek óta.

Járatok

[szerkesztés]
Személy (Debrecen – Hajdúnánás (– Tiszalök))
Sorszám Megállóhely Átszállási kapcsolatok
1 Debrecen
végállomás
1, 2
5, 5A, 10, 10A, 10Y, 30, 30A, 39, 42, 42A, 43, 46, 46E, 46X, 46Y, A1
Helyközi buszok
 S51 ,  S506 , IC, EC, személyvonat, sebesvonat, gyorsvonat
2 Tócóvölgy 43
személyvonat
3 Józsa 36, 36Y
4 Hajdúszentgyörgy
5 Zelemér Helyközi buszok
6 Hajdúböszörmény Helyközi buszok
7 Hajdúvid
8 Hajdúdorog
9 Hajdúnánás
végállomás
Helyközi buszok
10 Hajdúnánás-Vásártér
11 Tedej
12 Tiszavasvári Helyközi buszok
13 Egyházerdő
14 Szorgalmatos Helyközi buszok
15 Tiszalök
végállomás
Helyközi buszok
személyvonat

Balesetek

[szerkesztés]

A debreceni vasúti baleset egy 1951. szeptember 27-én bekövetkezett vasúti szerencsétlenség volt Debrecen közigazgatási területén belül. 18:10 perckor a Tiszalökre közlekedő, 324-es sorozatú gőzmozdonnyal vontatott személyvonat az állomás kijárati váltóin ütközött a szomszédos vágányon, biztonsági határjelzőn kívül álló BCmot 376 pályaszámú motorkocsival. A balesetben 11 ember halt meg.

Források

[szerkesztés]
  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 229. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 261. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)