Albrecht Altdorfer

Albrecht Altdorfer
Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban
Született	1480 körül Regensburg
Meghalt	1538 Regensburg
Nemzetisége	német
Albrecht Altdorfer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Altdorfer témájú médiaállományokat.

Albrecht Altdorfer (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. közt) német építőmester, festő, fa- és rézmetsző. A dunai iskola legjelesebb képviselője, az európai tájképfestés úttörője Wolf Huberrel együtt.

Albrecht Altdorfer regensburgi polgár volt. Sokáig a regensburgi városi tanács tagja (1519-től), majd a város építésze, építette a vágóhidat és felügyelte a város erődítményeinek, falainak javítását. 1528-ban nem fogadta el a polgármesteri tisztet. Sokat utazott Európában, valószínűleg utazásai során ismerkedett meg Albrecht Dürerrel, akivel mindvégig szoros barátságot tartott fenn. A vallási villongásoknak (a zsidó vallásúak és a katolikusok ellen, s a lutheránusok mellett) is részese volt, végül sokat tett azért, hogy Regensburg lutheránus város legyen.

Dürer és id. Lucas Cranach hatására festette költői felfogású, fantasztikus, élénk színezésű tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátteréül, oltárképein (Krisztus a kereszten), mitológiai tárgyú képein (Szatírcsalád). Mint rézmetszőt őt is «kis Dürer»-nek nevezték, a XVI. században Albrecht Dürer német rézmetsző utódait illette ez a „megszólítás.” Természetesen kis képeik miatt keletkezett az elnevezés. Festményeit meseszerű romantikus festőiség, vérbő kolorit jellemzi.

A európai festészetben nála lett a táj nagy jelentőségű, Regensburgból kivonult az erdős hegységekbe, s ott a viharvert sziklák és fenyvesek formáit tanulmányozta. Számos akvarellje, rézkarca és Dunai táj a Wörth várral (1528) c. olajfestménye egyetlen emberi alakot vagy történetet sem nem ábrázol, s ez akkor jelentőségteljes fordulatnak számított,^[1] hiszen addig a görögöknél is csak pásztorjelenetek, az európaiaknál bibliai és világi történetek hátteréül szolgált a tájkép. Lassan jutott el a közönség oda, hogy önmagában a festői készséget is értékelje és elfogadja, hogy a festő vagy rézkarcoló megörökíthessen egy magának tetsző tájat.

Altdorfer a figurális ábrázolásban, a kompozícióteremtésben és a tájábrázolásban is élen járt.

• Szt. György (1517-20)
• Szent család a kútnál (1517-20; Berlin),
• Jézus születése (1517-20)^[2]
• Szt. Flórián oltára (1517-20; belső 8 képe Krisztus szenvedéstörténetét, a külsők Szt. Flórián vértanúságát ábrázolják).
• Egy hölgy portréja Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid).
• Tájkép (1526-28; olaj, pergament, fa; 30 x 22 cm; Régi Pinakothek múzeum, München)
• Mária születése (1530; München)
• Krisztus a kereszten (Kálvária) (Nürnberg, Berlin)
• Nagy Sándor csatája (1529; Pinakothek Múzeum, München)

Kép	Cím	Év	Méret / Anyag	Kiállítás/Gyűjtemény/Tulajdonos
	Sebastiansaltar (=Szt. Sebestyén oltár)		112 × 95 cm Öl auf Holz	Stift St. Florian bei Linz (Szt. Flórán kolostor Linz közelében)
	Sebastiansaltar(Szt. Sebestyén oltár) (jobb külső szárny, a fenti jelenet: Szent Sebestyén mártíromsága)	1509-1516 körül	128,5 × 94,3 cm Olaj, fa	Augustiner Chorherrenstift St. Florian bei Linz (Szent Flórián apátság Linz közelében)
	Die Alexanderschlacht˙(Nagy Sándor csatája)	1529	158 × 120 cm Olaj, fa	München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum)
	Kreuzigung (Keresztrefeszítés)	1515-1516	Öl auf Holz	Kassel: Gemäldegalerie (Képtár)
	Donaulandschaft mit Schloss Wörth (Dunai táj a Wörth várral)	1528	12,4 × 17,4 cm Olaj, fa	München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum)
	Hegység	1530	53.1 × 45.1 cm Olaj, fa	Tokyo: Fuji Art Museum

• Festőművészek listája
• Dunai iskola

• Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. Albrecht Altdorfer lásd 48-50. p.

• Dr. Hoffmann Edith Altforferről, Nyugat, 1936
• ibiblio.org
• Albrecht Altdorfer festményei - TerminArtors.com