Ugrás a tartalomhoz

Örményország alkotmánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örményország hivatalos címere

Örményország alkotmányát az 1995. július 5-én megtartott népszavazáson fogadták el Örményország lakói.[1] Az alkotmány értelmében az ország államformája köztársaság, hivatalos megnevezése Örmény Köztársaság (Republic of Armenia[2] Örményország demokratikus, független, szociális és alkotmányos berendezkedésű állam. Az alkotmány az ország fővárosának Jerevánt jelölte meg[3]. Az alkotmány szerint minden hatalom az állampolgárokat illeti meg, akik hatalmukat a szabadon választott képviselők, a kormány és a helyi önkormányzatok útján gyakorolják[4]. Az alkotmány minden változtatását további népszavazásokhoz kötötték.

Az 1995-ös alkotmányban összesen 117 cikk volt. 2005. november 27-én egy újabb népszavazáson módosításokat fogadtal el a korábbi alkotmányhoz.[5]

A hatályos alkotmány alapján a választások eredménye, illetve a parlamenti pártokkal való konzultáció alapján az örmény köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, akit felkér a kormányalakításra. Szintén a köztársasági elnök nevezi ki vagy bocsátja el hivatalából a kormány tagjait, a miniszterelnök ajánlása alapján.[6] Az alkotmány által biztosított jogosítványok alapján Örményország elnöki köztársaságnak tekinthető.

Az alkotmány története

[szerkesztés]

Miután 1991-ben örményország elnyerte a függetlenségét a Szovjetuniótól, azonnal megindult a régi, 1978-as szovjet típusú alkotmány felülvizsgálatának folyamata. Az alkotmányozási folyamat során a régi alkotmány végig hatályban maradt, kivéve azokat a cikkeket, amelyeket az időközben ebből a célból meghozott törvények felülírtak.

Az új alkotmány első változatát 1992-ben mutatták be, majd a visszajelzések alapján 1993 márciusára elkészült a második verzió is. Ezután hat ellenzéki párt, az Örmény Forradalmi Szövetség vezetése alatt, egy alternatív alkotmány kidolgozásába fogott, amelyet 1994 januárjára fejeztek be. Az alternatív alkotmány kiterjesztette volna a parlament fennhatóságát, korlátozta volna a köztársasági elnök jogkörét, kiterjesztette volna a helyi önkormányzatok fennhatóságát, lehetővé tette volna a világ bármely részén élő örmények számára az ország kormányzásában való részvételt, illetve nemzetközileg elismertette volna az 1915-ös örmény népirtást. Mivel a kormány és az ellenzék változata jelentősen eltért egymástól, hosszan politikai csatározás vette kezdetét. A végső változatot végül 1995-ben népszavazáson fogadták el.

Az alkotmány felépítése

[szerkesztés]

Az örmény alkotmány 9 részből áll[5]:

  1. rész: Az alkotmányos rend alapjai
  2. rész: Alapvető emberei és polgári jogok és szabadságok
  3. rész: A köztársasági elnök
  4. rész: A nemzetgyűlés
  5. rész: A kormány
  6. rész: Az igazságszolgáltatás
  7. rész: A helyi önkormányzatok
  8. rész: Az alkotmány elfogadása, módosítások és népszavazás
  9. rész: Záró és átmeneti rendelkezések

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Örményország első alkotmánya (1995. július 5) Archiválva 2009. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  2. hatalyos 1. cikk
  3. hatalyos 13. cikk
  4. hatalyos 2. cikk
  5. a b hatalyos
  6. hatalyos 3. rész, 55. cikk: Az Örmény Köztársaság elnöke

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Constitution of Armenia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

hatalyos: Örményország hatályos alkotmánya (angol nyelven), 2005. november 27. (Hozzáférés: 2012. október 15.)