Wikipédia:Hivatkozások

Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről. Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható!

Belső hivatkozást a magyar Wikipédia egy cikkére kétféleképp hozhatsz létre:

1. Vizuális szerkesztőben (a szerkesztendő szócikk oldalon a „szerkesztés” fülre kattintva), a szerkesztői eszköztár (felső menüsor) kétláncszemes ikonjára kattintva, egyszerűen, értelemszerűen.

2. „Forrásszöveg szerkesztése” nézetben: A linkelni kívánt szót [[ ]] jelek közé helyezzük: [[cikknév]]

• Mindig használd a szócikk pontos megnevezését, egyes számban és ragozatlan alakban.
• Ha a cikkedben a hivatkozással ellátott szót többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, mint pl: ''[[cikknév]]hez''
• Ha mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a [[cikknév|látható szöveg]] formában használd, például [[gólya|gólyák]] vagy [[dzsessz|jazz]] Ehhez segítséget nyújt az Elnevezési szokások lap.
• Nem szükséges, hogy a hivatkozott szócikk már létezzen. Sőt, új szócikkeket csak ilyen módon lehet elindítani. Még nem létező szócikkre hivatkozásnál pirossal jelenik meg a szó a cikkben.

Ha olyan linket akarsz a szócikkedbe, ami egy másik szócikk alfejezetéhez ugrik, és nem a szócikk elejéhez, ezt kell tenned:

Vizuális szerkesztőmódban: Nincs leírás, hogy szerkeszthető-e? (Írd meg, ha tudsz róla!)
„Forrásszöveg szerkesztése” nézetben így szerkeszthető:

1. lépés: „Alfejezethez ugró link” elhelyezése a kiinduló szócikkben a szóhoz, ahonnan a link indul.
+ Javasolt, opcionális lépés:
2. lépés: Egy ún. „horgony” (horgony kód) elhelyezése a céloldal alfejezetének címéhez.
Ha azt akarod, hogy az 1. lépésben beállított, alfejezetcímre irányított hivatkozás akkor is működőképes maradjon, ha a jövőben valaki az adott fejezetcímet megváltoztatja, helyezz el „horgonyt” a céloldal alfejezet címéhez. A horgony elhelyezése annyit jelent, hogy a fejezetcímünk szövegét még egyszer, egy állandó (horgony)kódba építve is megadjuk. E horgonyt pedig a Wiki-rendszer a fejezetcím megváltoztatása esetén is megtalálja.

Az alábbi példából megérted a fenti 2 lépés működését.

Például a Louis Armstrong szócikket szerkesztjük, és az ebben szereplő „Armstrong ezidőtájt dixieland stílusú darabokat játszott.” mondatnak a „dixieland stílusú” kifejezéséről szeretnénk egy linket (hivatkozást), ami a Dzsessz szócikk „A dixieland reneszánsza” fejezetéhez ugrik.
Így csináljuk:

1. lépés: „Alfejezet” kód (# jel) elhelyezése a Louis Armstrong szócikkben.

1. „Forrásszöveg szerkesztése” módba lépünk.
2. Kikeressük az „Armstrong ezidőtájt dixieland stílusú darabokat játszott.” mondatot.
3. A „dixieland stílusú” szavak helyére beírjuk ezt:
   

[[Dzsessz#A dixieland reneszánsza|dixieland stílusú]]

Vagy ugyanez általánosan felírva:

[[Szócikk címe#Alfejezet címe|megjelenítendő szöveg]]

Ezt látjuk majd oldalunkon:
„Armstrong ezidőtájt dixieland stílusú darabokat játszott.”

Magyarázat:

• Egy sima link a „Dzsessz” szócikkre így néz ki (forrásnézet kódban): [[Dzsessz]]
• A „#” jel után beírt alfejezethez fog ugrani a link, esetünkben a Dzsessz szócikk „A dixieland reneszánsza” fejezetéhez.
• A „|” jel után írt szöveg fog a saját szócikkünkben kék, linkelhető szövegként megjelenni. → dixieland stílusú
• Nem számít, milyen szintű a fejezet, ahová a linket ugratni akarjuk (fejezet, alfejezet, al-alfejezet), a tennivaló ugyanaz.
  

Ezzel létre is hoztunk egy (al)fejezetcímre irányított hivatkozást, ami már működik is! De!

Egy hátránya van, ha itt megállunk: Ha valaki a jövőben megváltoztatja az adott fejezetcímet (pl. „A dixieland reneszánsza” helyett „Dixieland korszak”-ra), a Wiki-rendszer már nem találja a régi „A dixieland reneszánsza” fejezetcímet a szócikkben, és a link működésképtelenné válik. Ebben segít, ha ún. „horgonyt” is elhelyezzünk a célként szereplő szócikk hivatkozott fejezetcíménél.

2. lépés: „Horgony” kód elhelyezése a Dzsessz szócikkben az „A dixieland reneszánsza” fejezet elejéhez.
Helyezzünk el egy ún. {{horgony}}^(?) kódot az „A dixieland reneszánsza” fejezetcímhez. Ez annyit jelent, hogy a fejezetcímünk szövegét még egyszer, egy állandó (horgony)kódba építve is megadjuk ( itt: {{horgony|A dixieland reneszánsza}} ). E horgonyt pedig a Wiki-rendszer a fejezetcím megváltoztatása esetén is megtalálja.

Kivitelezés:

1. Menjünk a Dzsessz szócikkben a forrásszöveg szerkesztése menübe.
   
2. Keressük meg a kívánt alfejezetcímet, és fölé szúrjuk be az alábbi kódot:

{{horgony|A dixieland reneszánsza}}
== A dixieland reneszánsza ==

Kész a horgony!

• Ha valaki a jövőben megváltoztatja az adott fejezetcímet (pl. „A dixieland reneszánsza” helyett „Dixieland korszak”-ra, a Wiki-rendszer a horgonyt ezután is megtalálja, és a linket odaugrasztja, bármi legyen is a szövegben a fejezetcím.

• A horgony sablon másik előnye, hogy táblázatok belsejében is használható, ahol a szakaszcím nem.

Horgony elhelyezés menete bővebben itt: Sablon:Horgony

Fenti módszer az ajánlott, elegáns, teljes megoldás.

Nem javasolt, kevésbé elegáns, rövidebb módszer az alfejezethez ugró link elhelyezésére
Van egy kevésbé szép megoldás is az alfejezethez ugró link elhelyezésére. - Kevésbé elegáns, mert a saját oldalunkon megjelenő szövegben a # jel is látszani fog. - A kiinduló szövegünkben megjelenő szöveg nem lehet más, mint a célként beállított szó szerinti fejezetcím.

Ekkor az első megoldástól eltérően a kód végére nem teszünk |A dixieland reneszánsza tagot. A Forrásszöveg szerkesztéseként így bevitt szöveg [[Dzsessz#A dixieland reneszánsza]], az oldalunkon így lesz látható:Dzsessz#A dixieland reneszánsza

Lásd még: → Wikifogalmak jegyzéke: Link

Ha egy címszó oldalon belül szeretnél más bekezdésre hivatkozni, akkor a címszó (lap) neve elhagyható, elég a # jel és a fejezet (vagy alfejezet) címe:

[[#A dixieland reneszánsza|dixieland stílusú]]

amiből a szócikk oldalon ez lesz: dixieland stílusú

*:Elvileg ilyen, egyszerűsített formában is írható [[#A dixieland reneszánsza]] → #A dixieland reneszánsza. De ez sokkal rosszabbul mutat a szócikkben, mint az első megoldás, és csak ugyanaz jelenhet meg szövegként, ami a fejezetcím.

• Látható, hogy nem szükséges (és nem is lehetséges) az alfejezetek teljes elérési útját megadni; a szócikk megnevezése utáni „#” jelet egyből az akárhányad rendű alfejezet címe követi – természetesen az alfejezet sorszáma nélkül.
• Fontos, hogy az alfejezet címe szerint írjunk kis- ill. nagybetűket a hivatkozásban is (általában nagy kezdőbetű). A szócikkek címével szemben itt nem mindegy, hogy kis- vagy nagybetűvel kezdődik a cím.
• Ha az alfejezet nem létezik, vagy például törlik, a hivatkozás automatikusan a teljes szócikkre fog mutatni.
• Ha a cikket átnevezik, de a szakaszcím megmarad, a hivatkozás továbbra is működni fog.

Egy jó szócikkben nincs sem túl sok hivatkozás, sem túl kevés. Ha túl sok a hivatkozás, akkor a cikk a sok hivatkozástól átláthatatlan lesz; ha túl kevés a hivatkozás, akkor a cikket nehéz megérteni a sok ismeretlen fogalom miatt, illetve nem kapunk elég továbbolvasási lehetőséget. Persze nem könnyű eldönteni: mire hivatkozz és mire ne?

Az alábbi elveket érdemes figyelembe venni:

• Nézd meg, hogy a cikk, amire hivatkozol, létezik-e! Ha nem, írd be a kifejezést vagy más ismert alakjait a keresőbe – lehet, hogy a cikk más címen van meg, mint amit vártál, és érdemes az általad keresett alakról egy átirányítást készíteni.
• Ha nem létező cikkre mutató hivatkozást szeretnél, gondolj bele: lesz-e az adott fogalomnak enciklopédia-szócikke belátható időn belül? Van-e értelme ilyet csinálni? (A Wikipédia nem szótár, tehát az olyan szavakra, melyekről enciklopédiacikket nem érdemes írni azon túl, hogy a jelentését megmagyarázod, ne csinálj hivatkozásokat. Ha nagyon szükségét érzed, hivatkozz egy Wikiszótár-cikkre!)
• Az adott fogalom első előfordulásánál csinálj hivatkozást rá. A későbbiekben ugyanazon szócikkre ne csinálj hivatkozást, legalábbis 15-25 soron belül ne. (Semmiképp ne csinálj hivatkozást minden egyes előfordulásánál!) Elterjedt szokás azonban, hogy az infoboxban szereplő linkeket a főszövegbeli első előfordulásnál is megismétlik.
• Lehetőleg csak azokra a szavakra tegyél hivatkozást (akár léteznek már szócikként, akár nem), amelyeknek valamilyen szerepük van az adott szócikk szempontjából. (például a bejgliről szóló szócikkben legyen hivatkozás a mák és dió szavakra, sőt, még a reformkor szóra is lehet rakni, ha a cikk tárgya szempontjából fontos megemlíteni, de az „50 dkg liszt”-nél nem kell az 50-es számra tenni).
• A logikusan összetartozó kifejezéseket ne vágd el! Például tegyük fel, hogy egy szócikkben az „1848–49-es forradalom és szabadságharc” kifejezéssel találkozol. Nem célszerű önmagában az 1848-ra, a 49-re vagy a forradalom szóra hivatkozást tenni, hanem az egészre: 1848–49-es forradalom és szabadságharc - mivel itt egyetlen fogalomról van szó, aminek ezt a címet érdemes adni.

Az elkészült hivatkozásokra érdemes rákattintani, hogy lássad: csakugyan arra a szócikkre mutatnak-e, amelyikre gondoltál. Gyakran előfordul, hogy a link link; elkékül ugyan, de nem a jó oldalra mutat, hanem egy egyértelműsítő lapra, egy átirányításra vagy éppen ugyanannak a szónak egy másik jelentésére. Ez különösen azonos nevet viselő személyek esetén okozhat zavart, ha az olvasó nem veszi észre, hogy ez a Kovács János nem is az a Kovács János. Ilyenkor érdemes megkeresni a ténylegesen megcélzott oldalt és azt linkelni; ha pedig az oldal még nem létezik, körülnézni az egyértelműsítő lapon vagy a hasonló témájú szócikkek között, hogy adott-e már valaki nevet neki. Ha igen, használd te is azt a nevet; ha nem, találj ki te egy jó címet, és vezesd fel az egyértelműsítő lapra, hogy mások is lássák. Ha kell, te magad is létrehozhatod az egyértelműsítő lapot. A legjobb persze, ha rögtön megírod a hiányzó cikket is. :-)

Azért, mert ilyenkor az olvasónak egyrészt külön munkájába kerül megkeresni azt a jelentést, amelyikre te utalni akartál a hivatkozással, másrészt meg nem is biztos, hogy sikerülni fog neki, ha nem rendelkezik a megfelelő háttérismeretekkel. Ha például csak a Colombière névre linkelsz, nagyon kevés olvasó fog rájönni, hogy a két szűk körben ismert 17. századi francia közül melyikre gondoltál. Különösen gyakran fordul elő azonos név az ókori görögöknél, például Hipparkhosz.

A legtöbb esetben az átirányító oldalra mutató hivatkozás nem jelent semmilyen bajt.

Az átirányításra mutató hivatkozás akkor jelenthet gondot, ha az átirányított alak egy hibás névről mutat a helyes névre. Ilyenkor a hivatkozás javítása hozzájárul a szócikk helyesírási, nyelvhelyességi színvonalának emeléséhez. (Jelenleg az ilyen hibás alakok gépi javítása nem történik meg automatikusan.)

Bizonyos esetekben egy lap átnevezése után egymásra átirányító cikkek láncolata (ún. kettős átirányítás) alakul ki, melyet a rendszer nem old fel automatikusan és az olvasónak kézzel kell továbbkattintania a helyes címhez. Ezeket a kettős átirányításokat általában nagyon gyorsan kijavítják a szerkesztők és a különböző botok, így nem szükséges a kettős átirányításra mutató hivatkozások javítása.

A helyes átirányításokra való hivatkozásokat is át szoktuk javítani kézzel és bottal egy közvetlen hivatkozásra olyankor, ha nem várható, hogy az átirányító lap nevén valaha is önálló cikk fog születni. Előfordul azonban, hogy az átirányítás ideiglenesen mutat egy másik cikkre, ahol szó esik arról a fogalomról, amíg valaki meg nem írja a cikket – ha ez várható, akkor kifejezetten érdemes az átirányításra linkelni.

• A [[másikcikk#szakaszcím|téma]] forma akkor jó, ha a hivatkozott téma egy másik cikk résztémája, és nem valószínű, hogy a témából valaha is önálló cikk lesz.
• Ha viszont várható, hogy a téma idővel önálló cikké lesz, akkor ez a fajta hivatkozás a cikk megszületésekor nagyon megnehezítené azoknak a helyeknek a megtalálását, amelyeknek ettől kezdve közvetlenül a frissen megszületett cikkre kéne mutatnia.

A megoldás egy „Téma” című átirányító lap létrehozása a következő tartalommal:

• #Átirányítás [[másikcikk#szakaszcím]]

és akkor a hivatkozás így nézhet ki:

• [[téma]] vagy *[[téma|toldalékos forma]]

Ez átirányításra mutat és így zöld színű jelzést kap, de egy esetleg önálló cikké fejlődő téma esetében a zöld szín nem hibát jelez, hanem az ide mutató linkek későbbi megtalálását könnyíti meg, ezért hagyjuk meg zölden! Még akkor is ez a helyes megoldás, ha bizonytalan, hogy az önálló cikk létre fog-e jönni vagy sem.

A Wikipédia szócikkek akkor igazi, élő cikkek, ha hivatkoznak más cikkekre, és rájuk is hivatkoznak más szócikkek (és ideális esetben a Kezdőlapról el lehet jutni valamilyen úton az adott cikkhez); ebben az esetben a szócikk beilleszkedik a Wikipédia tudásanyagába, és részévé válik annak.

Magányos cikkek azok a cikkek, melyekre senki nem hivatkozott. Ezekre nem lehetséges máshonnan eljutni, rájuk senki nem hivatkozik: nem szerves részei az enciklopédiának.

Ennek két oka lehet:

• A szócikk témáját említik más cikkek, de nincs elkészítve a hivatkozás. Ilyenkor érdemes rákeresni a témára (pl. a Google segítségével), és megcsinálni a hivatkozásokat.
• A szócikk olyan témáról szól, mely semmilyen kapcsolatban nincs más szócikkekkel. Ez rossz jel: vagy hiányoznak a Kezdőlapról illetve a Wikipédiából a téma „főlapjai” (ekkor érdemes ennek utánanézni, és segíteni a dolgon!), vagy a szócikk tartalma nem tart közérdeklődésre számot, senki nem ír olyan cikket, ami valaha is megemlítette a cikk témáját. Ebben az esetben lehet, hogy a cikkre nincs is szükség.

A zsákutca szócikkek azok, melyekre hivatkoznak ugyan, de onnan nem vezet tovább egyetlen hivatkozás sem. Ez néha nem hiba, főként rövidebb cikkek esetén, de gyakran azt jelzi, hogy a cikk vagy érdektelen, semmihez sem kapcsolható dolgokról szól, vagy leggyakrabban azt, hogy ideje átnézni, és a szükséges hivatkozásokat beleírni. Egy technikai sajátosság, hogy a cikkek összeszámlálásakor a zsákutca cikkek figyelmen kívül maradnak.

Ha egy cikk neve zárójeles részt tartalmaz, akkor hivatkozhatsz rá [[11 (szám)|]] formában (vagyis nem kell kiírnod a „|”-jel utáni részt még egyszer), ami ugyanaz, mintha leírnád másodjára zárójel nélkül: [[11 (szám)|11]].

Ugyanígy lehet a névtereket (vagyis a szócikk neve előtt szereplő, kettősponttal elválasztott csoportnevet) eltüntetni, például [[Wikipédia:Névtér|]]. Ez a rövidítés még pár hasonló esetben működik, például a lentebb látható idegen nyelvű Wikipédiákra való hivatkozásnál.

Bővebben: Wikipédia:Nyelvközi hivatkozások

A magyar Wikipédia nem elszigetelt internetes projekt, hanem egy száznál is több nyelven íródó enciklopédia-család része. Ezt ki is használjuk úgy, hogy az olvasók jobb tájékoztatása érdekében a cikkekbe a testvér-wikipédiák megfelelő cikkeire mutató hivatkozásokat illesztünk. Az ilyen nyelvközi hivatkozásoknak két típusát különböztetjük meg aszerint, hogy egy adott cikkben lévő hivatkozás egyszerűen a cikk idegen nyelvű megfelelőjére vagy pedig egy más témájú cikkre mutat.

Gyakori az, hogy a magyar Wikipédia egy-egy cikkének tárgyáról más nyelvű Wikipédiákon is van cikk. Annak a cikknek, amit most olvasol, megvan a megfelelője például orosz, latin és észt nyelven is. Az olvasók lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében az ilyen testvércikkre mutató hivatkozásokat a bal margón, a „más nyelveken” felirat alatt soroljuk föl. Ennek a listának az elemeit elsősorban a Wikidata nevű testvérprojekt többnyelvű adatbázisának segítségével állítjuk elő, de szükség esetén (pl. ha az idegen nyelvű szócikk egy szakaszára szeretnénk hivatkozni) [[nyelvkód:szócikknév]] alakú hivatkozások (a Wikipédián megszokott szóval interwikilinkek) segítségével is elhelyezhetők a cikkben. Azt például, hogy a latin Wikipédia Nexus című cikke szintén a hivatkozásokkal foglalkozik, úgy is jelölhetjük, hogy a cikkben a [[la:Nexus]] kódot helyezzük el. Az ilyen típusú hivatkozások mindig a bal margón jelennek meg, függetlenül attól, hogy hová illesztjük be őket, de szokás szerinti helyük szerkesztői nézetben a cikk végén van. Ilyen jellegű hivatkozást csak ugyanarról a témáról készítünk, amiről az éppen szerkesztett cikk szól.

Korlátozott körülmények között olyan cikkekre is készíthetünk nyelvközi hivatkozást, amelyek nem az éppen szerkesztett cikk idegen nyelvű megfelelőjére, hanem egy más témájú idegen nyelvű cikkre mutatnak.

Ennek egyik módja az, hogy a szövegbe [[:nyelvkód:szócikknév|]] alakú hivatkozást illesztünk. Például a London link a horvát Wikipédia Londonról szóló cikkére mutat. Az ilyen típusú hivatkozásokat nem szoktuk a cikkek szövegében használni, nehogy megzavarjuk az olvasót, aki esetleg nem számít arra, hogy a linkre kattintva egy más – akár számára érthetetlen nyelvű – Wikipédián köt ki, de vitalapokon és más közösségi lapokon praktikus eszközök ezek.

A nyelvközi hivatkozások egy másik típusa a még meg nem írt cikkekkel kapcsolatos. Bár a magyar Wikipédia a tudás gyorsan bővülő tárháza, időről időre előfordul, hogy egy olyan cikre hivatkozunk, ami még nem létezik. Ha például a mi Wikipédiánkon egyelőre nincs még cikk a h-kobordizmus nevű matematikai fogalomról, akkor ha egy cikkben erre hivatkozunk, a megfelelő link piros színnel jelenik meg, mutatva az olvasónak, hogy ilyen témájú cikkünk nincsen még. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik testvér-wikipédiának már van jó minőségű cikke az adott témáról. Az angol Wikipédia például tartalmaz cikket a h-kobordizmusról h-cobordism címmel. Hasznos lehet tehát az angolul tudó olvasót arról informálni, hogy ha a magyar Wikipédia nem is nyújt információt arról, hogy mi az a h-kobordizmus, az angol Wikipédia megfelelő cikke eligazítást nyújthat. Ezt a tényt a {{linkiw}}^(?) sablon segítségével jelezhetjük így: [[h-kobordizmus]]{{linkiw|h-kobordizmus|h-cobordism|en}}, ami így jelenik meg: h-kobordizmus(en). (Az utolsó paraméter elhagyható, ha az angol Wikipédiára hivatkozik, azonban minden más esetben be kell írni a megfelelő nyelvi kódot.) Az (en) szimbólumra kattintva az angol Wikipédia megfelelő cikke nyílik meg. Ezt az eszközt kizárólag a meg nem írt cikkekre mutató, piros színű linkekkel együtt használjuk. (Érdemes észben tartani, hogy ez utóbbi sablonnak a hasznosságáról élesen megoszlik a közösség véleménye, ezért nyakra-főre való alkalmazása nem ajánlott.)

A kezdőlap neve elhagyható, tehát a q:Kezdőlap és a q: hivatkozás egyaránt a Wikidézet kezdőoldalára vezet. (A Meta és a Commons esetében ez nem igaz, mert azok wikiközi projektek, és az alapértelmezett kezdőoldaluk angol nyelvű.)

Ha nem magyar nyelvű változatra akarunk hivatkozni, azt kulcsszó:nyelv:lapnév alakban lehet. Például az angol Wikiszótár kezdőlapja: wikt:en:Main Page, vagy – az előző bekezdésben írtaknak megfelelően – wikt:en:. Ennek csak azoknál a projekteknél van értelme, amikből nyelvenként külön wiki van; ezek – a Wikipédián kívül – a Wikiszótár, Wikidézetek, Wikikönyvek, Wikihírek, Wikiforrás és a Wikiegyetem.

A sablonok leírását lásd a dokumentációs lapjukon.

• {{wikiszótár}}^(?)
• {{wikikönyvek}}^(?)
• {{wikiforrás}}^(?)
• {{wikidézet}}^(?)
• {{wikihírek}}^(?)
• {{wikifajok}}^(?)
• {{commons}}^(?)

• {{máswikibe|Wikiszótár}}
• {{máswikibe|Wikikönyvek}}
• {{máswikibe|Wikiforrás}}
• {{máswikibe|Wikidézet}}
• {{máswikibe|Wikihírek}}
• {{máswikibe|Wikifajok}}
• {{máswikibe|Commons}}
• {{máswikibe|Unciklopédia}}

Számos más, a Wikimédia Alapítványtól független oldalra is lehet hivatkozni interwiki linkkel. Néhány jelentősebb ezek közül:

A teljes lista megtalálható az Interwiki map oldalon.

A Wikipédián kívüli weblapokra általában a cikkek alján szokás hivatkozni, és irányelv az, hogy a cikkek belsejében minél kevesebb külső hivatkozás szerepeljen.

Külső lapokra lehet az alábbi módokon hivatkozni:

• Egyszerűen a lap címével, pl: https://hu.wikipedia.org/
• Úgy, hogy csak egy hivatkozási szám szerepeljen: [http://www.akarmi.hu/], ekkor egyesével növekvő számokkal helyettesítődnek a hivatkozások, pl.: [1]
• A harmadik a leggyakrabban használt forma, amikor a hivatkozáshoz külön szöveget is írsz: [http://www.akarmi.hu/ Az akármi hu lapja]. Ez így jelenik meg: Az akármi hu lapja (Ügyelj arra, hogy szóköz van a cím és a szöveg között!)

Ne felejtsd le a http:// vagy https:// részt a link elejéről, különben nem fog működni! (A második és harmadik esetben írhatsz csak //-t is helyette, ekkor aki a http://hu.wikipedia.org/ oldalt nézi, annak a külső link http:// lesz, aki a https://hu.wikipedia.org/ oldalt nézi, annak https://.)

A hivatkozás után praktikus feltüntetni azt a nyelvet is, amelyen az olvasható. Ez történhet kézzel beírva:

• pl. https://en.wikipedia.org (angol)

vagy nyelvcímkesablonokat használva:

• https://en.wikipedia.org {{en}} → https://en.wikipedia.org (angolul)

A sablon beírásához az adott nyelv ISO 639-1 szabvány szerinti kódját kell dupla kapcsos zárójelbe tenni. Néhány nyelv kódja: {{de}} → német; {{en}} → angol; {{fr}} → francia. A teljes lista itt található: Kategória:Nyelvcímkék.

Bizonyos szövegek automatikusan, mindenféle speciális jelölés nélkül linkként jelennek meg. Ezek:

• a következő URL-fajták:
  • http://web.archive.org/collections/web.html
  • https://addons.mozilla.org/extensions/moreinfo.php?id=10
  • ftp://ftp.hu.debian.org
  • irc://irc.libera.chat/wikipedia
  • gopher://gopher.floodgap.com
  • telnet://discworld.atuin.net
  • nntp://www.ensa-nancy.fr/comp.lang.python
  • worldwind://goto/world=Earth&lat=37.23806&lon=-115.81324&alt=2969&dir=3.5
  • mailto:akarki@akarhol.hu
  • news://alt.2600
• ISBN számok: ISBN 963-211-773-5 (a kötőjelek opcionálisak)
• IETF RFC-k: RFC 4646-ból RFC 4646 lesz, ami a http://tools.ietf.org/html/rfc4646 szabványra mutató külső linket hozza létre
• PubMed ID-k: PMID 12773209

Az automatikus linkelés elkerülésére a szöveg körül a <nowiki>...</nowiki> alkalmazható.

• Wikipédia:Zöld belső hivatkozások
• Wikipédia:Halott linkek
• Wikipédia:Hivatkozás időpontokra, számokra
• Wikipédia:Zsákutcalapok
• Wikipédia:Árva szócikkek

• Wikipédia:Elnevezési szokások
• Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!
• Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat?
• Kísérletezéshez: Wikipédia:Homokozó