Teratornithidae

Teratornithidae
	Evolúciós időszak: Miocén–pleisztocén
	Teratornis merriami
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes); Coues, 1884
Család:	Teratornithidae; L. H. Miller, 1909
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Teratornithidae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Teratornithidae témájú kategóriát.

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

A Teratornithidae (magyarul: „szörnymadarak”) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.

Tudnivalók

Ez a kihalt madárcsalád Észak-, Közép- és Dél-Amerika területein élt, a miocén és a pleisztocén korok között. E családból kerültek elő a valaha létező, röpképes madarak; ezekből a legnagyobb a 7 méteres szárnyfesztávolságú Argentavis magnificens volt. Manapság a Teratornithidae családot a recens újvilági keselyűfélékkel (Cathartidae) együtt, az újonnan létrehozott újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe sorolják. Ez a rend pedig rokonságban áll a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) népes rendjével.^[1] A fosszilis család fajai és a mai rokonok, megjelenésben és viselkedésben igen hasonlítanak az óvilági keselyűformákkra (Aegypiinae), bár minden hasonlóság a két madárcsoport között a konvergens evolúció műve.^[2]

Mivel csak kevés maradvány került elő belőlük, csak feltételezhetjük, hogy ezek az óriás madarak hogyan szálltak fel, illetve repültek. A csőrökből és lábakból ítélve, a Teratornithidae-fajok nem voltak annyira dögevők, mint a mai rokonaik; aktívan vadászhattak is. Bár az Argentavis magnificens elég nagy volt ahhoz, hogy elriassza a ragadozó emlősöket a zsákmányaik mellől. Szintén ez a madár egészben lenyelhetett, egy nyúlméretű állatot is.

Mint a mai ragadozó madárcsoportok esetében, a Teratornithidae fészekalja is egy-két tojásból állhatott. A fióka több mint fél évig ülhetett a fészekben. Az ivarérettséget, legalábbis az A. magnificens, körülbelül 12 évesen érhette el.^[3]

Rendszerezés

A családba az alábbi 5-6 madárnem tartozik:^[4]

†Aiolornis Campbell, Scott & Springer, 1999 - kora pliocén - késő pleisztocén; Észak-Amerika^[5]
†Argentavis Campbell & Tonni, 1980 - miocén; Dél-Amerika^[6]
†Cathartornis L. H. Miller, 1910 - miocén? - pleisztocén?^[7]
†Teratornis L. H. Miller, 1909 - kora - késő pleisztocén - holocén; Észak-Amerika; a család névadó típusneme^[7]^[8]
†Taubatornis Brazília
?†Oscaravis Suarez & Olson, 2009 - pleisztocén; Kuba; egyes kutatók szerint nem ebbe a családba tartozik^[6]

Egyes kriptozoológus, mint például Ken Gerhard és Mark A. Hall, úgy vélik, hogy a Texas és Illinois államokban látott „mennydörgésmadarak” (thunderbirds) valamelyik Teratornithidae-fajhoz tartoznak.

Jegyzetek

↑ (2014. november 4.) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
↑ Phillips (2000)
↑ Palmqvist, Paul & Vizcaíno, Sergio F. (2003). „Ecological and reproductive constraints of body size in the gigantic Argentavis magnificens (Aves, Theratornithidae) from the Miocene of Argentina”. Ameginiana 40 (3), 379–385. o.
↑ (2007. július 24.) „The aerodynamics of Argentavis , the world’s largest flying bird from the Miocene of Argentina”. Ameginiana 104 (30), 12398–12403. o. DOI:10.1073/pnas.0702040104. PMID 17609382. PMC 1906724. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
↑ Howard, Hildegarde (1952). „The prehistoric avifauna of Smith Creek Cave, Nevada, with a description of a new gigantic raptor”. Bull. S. Calif. Acad. Sci. 51, 50–54. o.
↑ ^a ^b Campbell, Kenneth E. Jr. & Tonni, E. P. (1983). „Size and locomotion in teratorns”. The Auk 100 (2), 390–403. o.
↑ ^a ^b Miller, Loye H. (1909). „Teratornis, a new avian genus from Rancho La Brea”. University of California Publications, Bulletin of the Department of Geology 5, 305–317. o.
↑ Campbell, Kenneth E. Jr. & Stenger, Allison T. (2002): A New Teratorn (Aves: Teratornithidae) from the Upper Pleistocene of Oregon, USA^{[halott link]}. pp. 1–11. in Zhou, Z. and F. Zhang. Proceedings of the 5th Symposium of the Society of Avian Paleontology and Evolution Beijing, 1–4 June 2000. China Science Press, Beijing.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Teratornithidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Vulture Territory Facts and Characteristics: Teratorns
Rhys, David (1980). „Argentavis magnificens: World's Largest Flying Bird”. Origins 7 (2), 87–88. o.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Jarvis2014-1] (2014. november 4.) „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds”. Science 346 (6215), 1320–1331. o. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.1253451. PMID 25504713. (Hozzáférés: 2015. október 24.)

[2] Phillips (2000)

[Palmqvist-3] Palmqvist, Paul & Vizcaíno, Sergio F. (2003). „Ecological and reproductive constraints of body size in the gigantic Argentavis magnificens (Aves, Theratornithidae) from the Miocene of Argentina”. Ameginiana 40 (3), 379–385. o.

[Chatterjee07-4] (2007. július 24.) „The aerodynamics of Argentavis , the world’s largest flying bird from the Miocene of Argentina”. Ameginiana 104 (30), 12398–12403. o. DOI:10.1073/pnas.0702040104. PMID 17609382. PMC 1906724. (Hozzáférés: 2014. május 16.)

[Howard-5] Howard, Hildegarde (1952). „The prehistoric avifauna of Smith Creek Cave, Nevada, with a description of a new gigantic raptor”. Bull. S. Calif. Acad. Sci. 51, 50–54. o.

[Campbell1983-6] Campbell, Kenneth E. Jr. & Tonni, E. P. (1983). „Size and locomotion in teratorns”. The Auk 100 (2), 390–403. o.

[Miller-7] Miller, Loye H. (1909). „Teratornis, a new avian genus from Rancho La Brea”. University of California Publications, Bulletin of the Department of Geology 5, 305–317. o.

[Campbell2002-8] Campbell, Kenneth E. Jr. & Stenger, Allison T. (2002): A New Teratorn (Aves: Teratornithidae) from the Upper Pleistocene of Oregon, USA^{[halott link]}. pp. 1–11. in Zhou, Z. and F. Zhang. Proceedings of the 5th Symposium of the Society of Avian Paleontology and Evolution Beijing, 1–4 June 2000. China Science Press, Beijing.

[1]