Liestal
| Liestal | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Basel-Landschaft kanton | ||
| Gépkocsijel | BL | ||
| Irányítószám | 4410 | ||
| Körzethívószám | 061 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 390 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 327 m | ||
| Terület | 18,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 7° 44′ 06″47.483889°N 7.735000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 7° 44′ 06″47.483889°N 7.735000°E | |||
 | |||
| Liestal weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liestal témájú médiaállományokat. | |||
Liestal Svájc egyik városa, Basel-Landschaft kanton és Liestal kerület székhelye. Lakossága 2014-ben 14 002 fő volt, többségük anyanyelve a német svájci dialektusa.
Története
Liestalt először 1225-ben említik, de a település legalább a római idők óta lakott volt. Jelentőségét az adta, hogy a Rajna első hídja (Bázelnél) és a Szent Gotthárd-hágó közötti út mentén helyezkedik el.
1476-77-ben a város a svájci kantonok oldalán részt vett a Merész Károly elleni burgundi háborúban. 1501-ben Liestal csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, ami folyamatos súrlódásokat okozott a szomszédos, Habsburg-kézen maradt várossal, Rheinfelddel.
A 17. században Liestal támogatta a Bázel városa ellen fellázadt parasztok ügyét, ezért a bázeliek megszállták. A felkelés három vezérét Bázelben lefejezték.
1789 a város üdvözölte a francia forradalmat és 1797-ben lelkesen ünnepelték a településen átutazó Napóleont. Az 1830-as párizsi júliusi forradalom hatására Svájcban is tüntetések kezdődtek. A Bázel városához tartozó vidéki körzetek fellázadtak, politikai jogokat és egyenlőséget követelve. A felkelés Liestalt tette meg központjává, és miután 1832-ben sikeresen elszakadtak Bázeltől, az új félkanton székhelyévé.
Elhelyezkedése
A liestali önkormányzathoz 18,19 km² tartozik, amelyből 16,4% mezőgazdaságilag hasznosított, 58,7% erdő, a többi pedig maga a város területe.
A városon folyik át délkeletről észak felé az Ergolz, a Rajna mellékfolyója. Liestalon át futnak az Ergolzba a Frenke, Orisbach és Rösernbach patakok. A környező községek (északról kezdve, az óramutató járásának megfelelően): Füllinsdorf, Arisdorf, Hersberg, Lausen, Bubendorf, Seltisberg, Nuglar-St. Pantaleon (Solothurn kantonban), Frenkendorf.
Lakossága
A 2014 júniusi adatok szerint Liestalban 14 002-en éltek. 2008-ban a lakosok 23,8%-a volt külföldi állampolgár. 1997–2007 között a népesség 7,7%-kal nőtt.
A lakosok 83,2%-a német anyanyelvű, míg 5,1% olaszul, 2,1% pedig szerb-horvátul beszél.
A liestaliak 28,2%-a római katolikus, 43,5%-a evangélikus, 261-en (2%) ortodox kereszténynek, 421-en egyéb kereszténynek, 119-en hindunak, 31-en buddhistának, 8-an pedig zsidónak vallották magukat. Az ateisták aránya 12,71%, 3,5% pedig nem válaszolt a kérdésre.
2000-ben a lakosok 25,2%-a volt liestali születésű, 20,5% a kantonban született, 26,3% Svájc egyéb kantonjaiban, 24,2% pedig külföldről származott. Ugyanezen felmérés szerint a városban 5450 háztartás volt, átlagosan 2,2 fővel. Ezekből 1 935 volt egyszemélyes, 322 pedig öt vagy több személyes háztartás. A 2479 lakóépület közül 1470-ben egy család, 474-ben pedig több család élt (a többi vegyes, nemcsak lakáscélú épület volt)
Látnivalók
A svájci nemzeti és regionális kulturális javak regiszterében Liestalból 28 tétel található, köztük a Basel-Landschafti régészeti kiállítás, a Frenkenbrücke híd, a Munzach a római kori villa romjaival, a római vízvezeték, a kantoni levéltár, a régi városháza vagy a középkori Obertor torony.
Húshagyókedd utáni vasárnap este a liestaliak égő fáklyákkal (Chienbäse) vonulnak végig a belvároson és városszerte máglyákat gyújtanak.
Gazdaság
2007-ben a liestali munkanélküliségi ráta 2,75% volt. 2008-ban 50-en dolgoztak az elsődleges (kitermelő) szektorban, 2204-en a másodlagos (feldolgozó), 8667-en pedig a harmadlagos (szolgáltató) szektorban. Utóbbi elsősorban egészségügyi, pénzügyi, oktatási, kereskedelmi, autószerelői, szállásadói állásokat jelent. A munkába járók 25,8%-a a tömegközlekedést, 35,7%-a pedig saját autóját használta.
A város szülöttei
- Abel Seyler (1730–1800), 18. századi színigazgató, a német színház fő támogatója
- Carl Spitteler (1845–1924), Nobel-díjas költő
- Philipp Degen (sz. 1983), labdarúgó
Bohuslav Martinů cseh zeneszerző Liestalban halt meg 1959. augusztus 28-án.
Testvérvárosok
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Liestal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Liestal Historisches Lexikon der Schweiz
- Arealstatistik Standard - Gemeindedaten nach 4 Hauptbereichen Statistik Schweiz
- A város hivatalos honlapja
