Laoni csata

Laoni csata
Napóleoni háborúk
Napóleon és vezérkara visszavonulás közben ból a laoni csata után
Dátum	1814. március 9-10.
Helyszín	Laon, Franciaország
Eredmény	szövetséges győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenít��séhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Poroszország Oroszország
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Napóleon Blücher
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
37 000 90 000
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
6500 4000
A Wikimédia Commons tartalmaz Laoni csata témájú médiaállományokat.

Hatodik koalíciós háború (1812–1815)
Lützen Bautzen Großbeeren Katzbach Drezda Kulm Dennewitz Lipcse Hanau Sehested Brienne La Rothière Mincio Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) Mormant Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon Reims Arcis-sur-Aube Fère-Champenoise Montmartre Párizs Párizsi béke (1814)
Sablon:Hatodik koalíciós háború m v sz

A laoni csata 1814. március 9–10. között zajlott le a Napóleon vezette francia és a Blücher irányítása alatt álló szövetséges (orosz–porosz) erők között, és a szövetségesek győzelmével ért véget.

A szövetségesek támadása Napóleon francia birodalmának teljes összeomlásához vezetett 1814-ben. A franciák teljes vereséget szenvedtek 1812-ben Oroszországban, 1813-ban elveszítették Közép-Európát. Napóleon birodalma most már a puszta túlélésért harcolt. 1814 februárjának utolsó hetében, amikor Blücher inváziója elindult, a porosz tábornok magához ragadta a kezdeményezést és Párizs ellen nyomult erejével. Napóleon két marsallja is ott tartózkodott seregével közvetlen közelben: Édouard Mortier és Auguste Marmont tábornok két különálló hadtesttel, de ők csak 10 ezer katonával rendelkeztek, és képtelenek voltak állni a sarat Blücher nagyobb létszámú seregével szemben. Napóleon 30 ezer katonával sietett a megmentésükre nyugati irányba, azt remélte, hogy csapdát tud állítani Blücher ellen a Marne folyónál. Blücher február végén, március elején váratlanul támadt rá Marmont és Mortier seregeire az Ourcq folyónál, majd parancsot adott a visszavonulásra; észak felé átcsoportosítva erőit, amikor Napóleon támadásnak indult. A porosz csapatok átkeltek a megáradt Aisne folyón, és március 4-én Soissons-ba érkeztek. Ott feltöltődve az utánpótlással Blücher erői már százezer főre dagadtak. Március 7-én az „ellentmondások csatájában” Craonne-nál a francia császár nyugati irányban támadt a Chemin des Dames-on, itt még túljárt a porosz tábornok eszén, akinek a serege Laon felé vonult vissza.

Blücher azért választotta ki a csatamező számára Laont, mert nagyszerűen védhető fontos útkereszteződés volt. A vidék északról sík és nyitott, de délről a hegyes és fás terepen nehéz katonai manőverezés. Ardon és Semilly falucska a hegyek lábánál jó bástyaként szolgált a porosz és orosz erőknek. Blüchernek 90 000 embere és 176 ágyúja volt. Bülow porosz hadtestét saját maga vezette. Blücher nyugati szárnyát az orosz erők alkották Winzingerode parancsnoksága alatt, míg a keleti szárnyat Yorck és Kleist tábornok alkotta két porosz hadosztállyal. Két orosz hadosztály Langeron és Osten-Sacken generális vezetése alatt alkotta a tartalékot. A Craonne-i csata után, Napóleon a serege nagyobb részét északkelet felé, Laon irányába küldte; egy 10 000 fős seregrészt hagyott Marmont parancsnoksága alatt, hogy nyomuljon előre a berry-au-bac-i úton.

Az előcsatározások március 8-án este kezdődtek, amikor a franciák előőrse kiüldözött egy kisebb orosz egységet Urcel-ből a Soisson-i úton. Március 9-én a korai órákban a franciák ismét megkezdték előrenyomulásukat az úton. A francia dragonyosok reggel fél hatkor megérkeztek Laon elé, de ott meglepetésükre heves tűz fogadta őket. Hét órakor a franciák újabb támadással próbálkoztak Ardon és Semilly településen lévő szövetséges állások ellen. A fiatal gárda néhány seregrésze feljutott a dombok tetejére, de onnan visszaűzték őket. Blücher még lázával vesződött, így nem tudott szokásos módon közvetlenül intézkedni, mint ahogy tőle korábban megszokhatták. Délelőtt 11 órakor köd borította el a csatamezőt, zavarva ezzel a szövetségesek vezérkarának kilátását.

Blücher, mivel hírforrásai szegényesek voltak, azt hitte, hogy a franciák is 90 000-es sereggel rendelkeznek, ezért tábornokai tanácsára vonakodott egy támadástól. A szövetségesek ha tisztában lettek volna azzal, hogy Napóleonnak csak 30 000 embere van, és támadást indítanak, akkor valószínűleg megsemmisítő vereséget mérnek rá, de Blücher csak Winzingerode hadseregét merte bevetni a francia bal szárny ellen. Ez a támadás nagyon erőtlenre sikeredett, és a franciák könnyedén visszaverték.

Blücher ekkor megpróbálta Marmont keleti hadosztályát elzárni a francia császár nyugati erőitől. A meggyőző erejű szövetséges támadás birtokba vette Ardont, de a győztes porosz gyalogságot Blücher parancsa megállította, a porosz tábornok attól félt, hogy a franciák keletről oldalba támadhatják. A franciák később megújult rohammal este 9-kor elfoglalták Clacyt, Blücher nyugati szárnyán. Az első napi harcok végén Laon a szövetségesek csapatok kezén maradt.

Ezalatt március 9-én délután öt óra körül Marmont hadosztálya támadást intézett Athies falu ellen, és összeütköztek a poroszok előőrsével. A francia tábornok Fabvier ezredest ezer emberével nyugatra küldte, hogy vegye fel a kapcsolatot Napóleon főerőivel. Blucher és Gneisenau, amikor hallott a harcokról keleten, teljes erőbedobással ellentámadást parancsolt két hadsereggel. A szövetségesek elvágták Marmont seregét a többi francia seregtől, és visszaűzték.

Fabvier ezredes elgondolása mentette meg Marmont seregének egy részét, amikor az visszatért és megtisztította az utat, és 125 veterán az „öreg Gárdából” megakadályozta a szövetséges lovasságot abban, hogy foglyul ejtse a franciákat.

Marmont 3500 embert és 45 ágyút vesztett. Tizedikén éjfélkor Blücher egy bátor manőverrel megpróbálta felmorzsolni a franciákat. A porosz tábornok ekkor nagyon beteg volt, és a tényleges parancsnokságot Gneisenau látta el; a hadserege megvédte Laont. A többi francia támadás nem vezetett eredményre, így Napóleon késő este visszavonta erőit.

Ez a balszerencsés vereség még nem jelentette Napóleon uralmának végét. Néhány nappal később a franciák megsemmisítettek egy elszigetelt ellenséges erőt Reimsnél. Blücher sziléziai hadserege még néhány hétig inaktív maradt a győzelem után. A szövetségesek ennek ellenére a francia császárt megakadályozták abban, hogy észak felé nyomuljon, és megőrizték pozícióikat a későbbi, március végi Párizs elleni támadáshoz.

• 
  Gneisenau
• 
  Bülow
• 
  Yorck
• 
  Kleist
• 
  Langeron
• 
  Osten-Sacken
• 
  Wintzingerode
• 
  Fabvier
• 
  Marmont
• 
  Mortier

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Laon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.