Balassa Péter (esztéta)

Ez a szócikk az esztétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Balassa Péter (egyértelműsítő lap).

Balassa Péter
Született	1947. június 3.[1] Budapest
Elhunyt	2003. június 30. (56 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Balassa Imre
Foglalkozása	esztéta kritikus irodalomtörténész egyetemi oktató
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1966–1971) Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1969–1971)
Kitüntetései	József Attila-díj (1989) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991) Déry Tibor-díj (1993) Pro Literatura-díj (1999) Alföld-díj (1999) Joseph Pulitzer-emlékdíj (2001)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/11-2-6)[2][3]
MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassa Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balassa Péter (Budapest, 1947. június 3. – Budapest, 2003. június 30.) József Attila-díjas (1989) esztéta, publicista, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Szülei: Balassa Imre (1886–1974), a Nemzeti Színház rendezője és Tóth Gizella voltak.

Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen kezdte, majd az ELTE magyar–történelem szakán végezte 1966–1971 között. Vendéghallgatóként filozófiát, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakának óráit is látogatta.

1972–1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa volt. 1973-tól az ELTE Bölcsészettudományi Kar Esztétikai Tanszékén tanított. Másodállásban zeneesztétikát adott elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tanárképző szakán 1976–1980 között. 1990-től esztétikát és művelődéstörténetet tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Munkássága külföldön sem volt ismeretlen: előadott a Sorbonne-on, a leuveni Université Catholique-on, amszterdami és bécsi kollokviumokon, valamint erdélyi egyetemek (Kolozsvár, Nagyvárad) magyar tanszékein.^[4]

1987–1991 között az Újhold Évkönyv főmunkatársa volt. 1988–tól a Jelenkor szerkesztő-bizottsági tagja volt. 1989–1991 között a Vigilia szerkesztő-bizottsági tagja volt. 1993-tól a Pannonhalmi Szemle szerkesztőségének volt a tagja. 1999-től egyetemi tanár. 1998-ban Széchenyi ösztöndíjas volt.

2003. június 30-án hunyt el Budapesten.

Fontos szerepet játszott az új prózaíró-nemzedék (kiváltképp Esterházy Péter és Nádas Péter) elindításában, elfogadtatásában. A zene, a képzőművészet és a filozófia egyaránt az érdeklődési körébe tartozott.

Emlékére 2006-ban megalapították a Balassa Péter-díjat.

• Kovács Sándor válogatott zenei írásai; vál., jegyz., előszó Balassa Péter; Zeneműkiadó, Bp., 1976
• Dévényi Éva: Színképelemzés. Stúdió K – Woyzeck. Színházlélektani esettanulmány / Balassa Péter: "Mint egy nyitott borotva". Georg Büchner Woyzeck töredékéről; Magyar Színházi Intézet, Bp., 1981
• A színeváltozás. Esszék; Szépirodalmi, Bp., 1982
• Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról, 1978-1984; Tankönyvkiadó, Bp., 1985 (Műelemzések kiskönyvtára)
• Kierkegaard Félelem és rettegés. Utószó Balassa Péter, Európa, Bp., 1986
• A látvány és a szavak. Esszék, tanulmányok 1981-1986; Magvető, Bp., 1987
• Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről, 1986-88; a tanulmányokat összegyűjt. Balassa Péter; Magvető, Bp., 1988 (JAK füzetek, 41.)
• A másik színház; Szépirodalmi, Bp., 1989
• Hiába: valóság. Civilpróza; Jelenkor, Pécs, 1989
• Babits Mihály válogatott versei; vál., utószó Balassa Péter; Editorg, Bp., 1992 (Editorg klasszikusok)
• Szabadban; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1993 (Liget könyvek)
• Halálnapló; Jelenkor, Pécs, 1993 (Élő irodalom sorozat)
• Üvegezés. Műhelytanulmányok Márton László Átkelés az üvegen című regényéről; összeáll. Balassa Péter; József Attila Kör–Pesti Szalon, Bp., 1994 (JAK)
• Majdnem és talán; T-Twins–MTAK Lukács Archívum, Bp., 1995 (Alternatívák)
• A bolgár kalauz. Tanulmányok, esszék; Pesti Szalon, Bp., 1996
• Petri György válogatott versei; vál., utószó Balassa Péter; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar költészet kincsestára)
• Nádas Péter; Kalligram, Pozsony, 1997 (Tegnap és ma)
• Koldustorta. Tizenegy írás; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1998 (Bibliotheca Hungarica)
• The transfiguration of the novel (A regény átváltozása és az Érzelmek iskolája); angolra for. H. Paul Olchváry; Akadémiai, Bp., 1999 (Studies in modern philology, 14.)
• Törésfolyamatok; Csokonai, Debrecen, 2001 (Alföld könyvek)
• Halálnapló; 2. bőv. kiad.; Palatinus, Bp., 2004 (Balassa Péter művei, 1.)
• Végtelen beszélgetés. Interjúk; Palatinus, Bp., 2004 (Balassa Péter művei, 2.)
• Segédigék. Esterházy Péter prózájáról; Balassi, Bp., 2005 (Balassa Péter művei, 3.)
• Az egyszerűség útjai, sötétben; szerk. Bende József; Vigilia, Bp., 2006 (Vigilia esszék)
• Magatartások találkozója. Babits, Kosztolányi, Móricz; szerk. Szarka Judit; Balassi, Bp., 2007 (Balassa Péter művei, 4.)
• Mindnyájan benne vagyunk. Nádas Péter művei; Balassi, Bp., 2007 (Balassa Péter művei, 5.)
• Átkelés I. Mi tanulható az Újholdtól?; Balassi, Bp., 2009 (Balassa Péter művei, 6.)
• Átkelés II. Lélekkertészet; Balassi, Bp., 2009 (Balassa Péter művei, 7.)

• Aszú-díj (1981)
• A filozófiai tudományok kandidátusa (1984)
• Bölöni-díj (1988)
• Örley-díj (1988)
• A Művészeti Alap irodalmi díja (1988)
• Az Év Könyve díj (1988)
• József Attila-díj (1989)
• IRAT-nívódíj (1990)
• Déry Tibor-díj (1993)
• Kosztolányi Dezső-díj (1994)
• Üveggolyó-rend (1995)
• Alföld-díj (1999)
• Pro Literatura-díj (1999)
• A Magyar Tudományos Akadémia doktora (2000)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2002)

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

• Halálának híre az Index.hu oldalán
• Stop.hu^{[halott link]}
• Adatlapja a KIA honlapján
• Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika Tanszékének Balassa emlékoldala
• Beszélgetés Balassa Péterrel. Az 1990-es években készült (MTV). Balassa Péterrel Orsós László Jakab beszélget. (24 perc, 48 mperc) (Közzétéve 2012. augusztus 24.)
• Balassa Péter: Franz Kafka álmai. Balassa Péter rádióelőadása. (50 perc, 41 mperc) (Közzétéve 2020. július 4.)