Eötvös József Gimnázium és Kollégium (Tata)

A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium Komárom-Esztergom megye nagy múltú, kiemelkedő jelentőségű oktatási intézménye.

Az iskola alapításával járó anyagi terheket a földesúr, gróf Esterházy Ferenc vállalta. Az iskola vezetésére felkérte a piarista tanító rendet. A gimnázium alapításáról szóló szerződést 1765. január 1-vel állították ki, amelyet Mária Terézia királynő is jóváhagyott. A hat osztályú gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött. A gimnáziumhoz előkészítő osztályt is szerveztek, a hatodik osztály után pedig a tanítást egyéves filozófiai kurzussal egészítették ki. Az előkészítő osztályban a tanulókat két csoportra osztották: kezdőkre és haladókra. Egy-egy tanár ekkor nagy létszámú csoporttal foglalkozott. Révai Miklósnak, a kiváló nyelvésztanárnak 95 tanítványa volt.

II. József megszüntette a bölcsészeti tanfolyamot, és elrendelte, hogy 1784. november 1-jétől csak azt lehet felvenni, aki németül ír és olvas. Bevezették a rendszeres tandíj fizetését.

Az 1805-1806. tanévben az iskola tanára volt Helmeczy Mihály nyelvújító. Nagy hatást gyakorolt az iskola ifjúságára az 1848-as forradalom és szabadságharc. Az 1848. március 15-i események híre hamar eljut Tatára, amelyet nagy lelkesedéssel fogadnak és dobpergéssel üdvözlik az eseményeket. A szabadságharc idején több alkalommal gyűjtést rendeznek a hadbavonultak részére. A nemzetőrök között is megtalálható az iskola több neves diákja.

A szabadságharc leverése után az abszolutista rendszer a maga érdekeinek megfelelően átalakította az oktatás rendszerét is. Alacsonyabb színvonalra süllyesztették az iskolát azáltal, hogy a hatosztályú gimnáziumot négyosztályúvá alakították át.

1892-ben napirendre került a kisgimnázium korszerűsítésének a kérdése. Az eddigi épületeket átalakították, rajz- és tornateremmel bővítették, a szertárakat a kor kívánalmainak megfelelően felszerelték.

Az iskola történetében jelentős fejezet a századforduló. A nagygimnázium megnyitását 1910-ben engedélyezték. 1914-ben már nyolcadik osztály is működik és ebben az évben az intézményben először tesznek érettségi vizsgát a tanulók. Az iskola jelenlegi épületét 1911-ben kezdték építeni és 1912-ben már megkezdődött benne a tanítás. Az első világháború alatt közvetlenül az iskolapadokból viszik ki a frontra a megfelelő korú diákokat. Akit behívnak katonának, az megkapta az illető osztályról szóló bizonyítványát. A forradalmi mozgalmak is hatást gyakoroltak az iskolára. Amikor a városban megalakul a helyi munkástanács, annak egyik tagja a diákok között is megalakítja az ifjúmunkások szakszervezetét.

1919. május 23-án államosítják az iskolát. Az 1920-as évek végétől fellendül az iskola sport és kulturális tevékenysége. 1929-től a tanítási év végén rendszeresen megrendezik az iskolai sportünnepélyeket. A Révai Miklósról elnevezett iskolai önképzőkör színvonalas előadásokat rendez. Az iskola dísztermében gyakoriak a hangversenyek.

A második világháború sok akadályt gördít az iskola normális működése elé. A szénhiány miatt többször rendeltek el szénszünetet. 1944-ben, a háborús események következtében a tanítást nem lehetett megkezdeni. Az épületet iskolai célra csak 1946. szeptember 1-től lehetett használni.

Az iskola történetének jelentős állomása 1948, ekkor államosították történetében immár másodszor.

Az 1956-os forradalom idején az iskolai munka teljesen megbénult. Ahogy a városban konszolidálódik a politikai élet, úgy bontakozik ki az iskolában az oktató-nevelő munka. 1959-ben kísérletképpen bevezették az 5 + 1-es oktatást, amely 1962-től vált általánossá. A tanulók a gyakorlati foglalkozáson az iskola tanműhelyében, később ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgoznak. 1963-tól 1969-ig az iskolában mezőgazdasági szakközépiskola is működött. Az 1960-as években kialakultak a szakosított tantervű osztályok. 1966. május 7-én és 8-án ünnepelte az iskola fennállásának 200. évfordulóját.

Az 1980-as évek elejétől a fakultatív oktatási forma és a szakosított tantervű osztályok eredményeit egyaránt felhasználó programokat valósított meg a gimnázium. 1989-től az elsők között oldotta meg az idegen nyelvek szabad választását, 1991-től az úgynevezett nulladik osztály indításával ötéves gimnáziumi képzés is folyik. 1992-től érettségizett fiatalok egyéves szakiskolai képzését kezdték meg. Egyik csoportban középfokú ügyintéző-titkári, a másikban idegenvezetői képesítést szerezhettek. 1990-ben készült el a gimnázium új sportcsarnoka. Tanulmányi és sporteredményeink országosan is elismertek.

Négy féle oktatási programot folytatnak a gimnáziumban, amely egyedülálló Komárom-Esztergom megyében. Egyik az angol kéttannyelvű képzés, amely felsőfokú nyelvtudást biztosít, valamint az iskolai tantárgyak egy részét is angol nyelven oktatják. Az Arany János Tehetséggondozó program hátrányos helyzetű tanulókat toboroz, a sportiskolai képzés az élsportoló fiataloknak nyújt lehetőséget a tanulásra. A német nemzetiségi képzés pedig kéttannyelvű formában a kisebbségi identitásukat megőrizni kívánó szülők gyermekeinek biztosít lehetőségeket. A hagyományos, négyéves képzésben külön osztályba sorolják a matematika, a humán tárgyak, a természettudományok és az informatika iránt érdeklődőket. A sikeres emelt szintű érettségi letételét segítendő, 3-3 többletórában tanulhatja a diák az általa választott két tantárgyat.

2005-ben a gimnázium és a kollégium közös igazgatás alá került. Ezt erősítette az egyre szorosabbá váló szakmai együttműködés, amely az Arany János tehetséggondozó programmal tovább mélyült.

2008-ban fenntartóváltáson ment keresztül az intézmény. Komárom-Esztergom megye önkormányzata 1996-tól látta el a fenntartó feladatait, 2008-ban pedig egyházi fenntartásba került az iskola. Ez a megoldás azonban nem találkozott az iskolahasználók igényével. Végül a Tata város tulajdonában lévő kiemelten közhasznú Városkapu Zrt. kapta meg a gimnázium és a kollégium ellátásával járó teendőket.

• Modrovszky Wolfgang (1765-1766)

• Valeró Jakab (1766-1772)

• Tomeján Sándor (1772-1773)

• Holló Imre (1773-1775)

• Lelovits Ignác (1775-1778)

• Tomeján Sándor (1778-1789)

• Szalai Ráfael (1789-1790)

• Sárváry Ferenc (1790-1796)

• Kossik Balázs (1796-1803)

• Ferenczy József (1803-1814)

• Mészáros László (1814-1817)

• Faisz József (1817-1844)

• Nagy Márton (1844-1847)

• Kucserik Sándor (1847-1850)

• Purgstaller József (1850)

• Hutter Antal (1850-1852)

• Gruber József (1852-1855)

• Demeter Lajos (1855-1857)

• Szaiff János (1857-1861)

• Markovics Antal (1861-1867)

• Csaplár Benedek (1867-1870)

• Horváth Pius (1870-1872)

• Stech Alajos (1872-1879)

• Pintér Elek (1879-1918)

• Magas Mihály (1919-1931)

• Füster Jenő (1919)

• Dr.Lukáts József (1931-1934)

• Papp Elemér (1934-1940)

• Schmidt Mihály (1940-1943)

• Szűcs János (1943-1947)

• Selmeczi Kovács József (1947-1948)

• Baghy György (1948)

• Antal Gergely (1948-1952)

• Schroth László (1952-1953)

• Antal Gergely (1953-1963)

• Konkoly Jánosné (1963-1967)

• Dr. Körmendi Géza (1967-1983)

• Mészáros András (1983-1993)

• Tóth András (1993-2001)

• Katona Márta (2001-2010)

• Barsi Éva (2010-)

1989. január 30-án alakult az egyesület, amelynek célja a hagyományok ápolása, az erkölcsi és a hazafias nevelés értékeinek megőrzése, valamint a nemzeti és egyetemes műveltség elsajátítására való törekvés támogatása. Az egyesület tagjai Magyarország különböző településein és határon túli országokban egyaránt élnek.

Emléktáblákat helyeztek el a gimnáziumban és a kollégiumban (a volt rendház épületében), a piarista rend megtelepedésének 350. évfordulójára, valamint a hazáért hősi halált halt és a fajüldözés során meggyilkolt diákok emlékére.

Részt vettek a régi utcanevek visszaállításában, a második világháború áldozatainak állított emlékmű megvalósításában is jelentős szerepük volt. Tevékenységüket az évkönyvek segítségével ismerhetik meg az érdeklődők.

A Kuny Domokos Múzeummal együttműködve kiállításokat, előadásokat szerveznek.

• Tanoda tér (Tata)
• Pintér Elek

• Varga Katalin: Tata lépten-nyomon. – Tata: Tata Város Önkormányzata, 2010. p. 261-272; p. 279.
• A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium tíz éve: 2000-2010. - Tata : Eötvös József Gimnázium, 2010. p. 2-11.

• Eötvös József Gimnázium és Kollégium honlapja
• Keller György: A gimnáziumunk története
• Eötvös József Gimnázium Tata város honlapján