„Hadtörténeti Intézet és Múzeum” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
47. sor: | 47. sor: | ||
== Legismertebb kiadványa == |
== Legismertebb kiadványa == |
||
⚫ | ''[[Hadtörténelmi Közlemények]]'': évnegyedes folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. szakfolyóirat első száma [[1888]]-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él. |
||
⚫ | |||
⚫ | ''[[Hadtörténelmi Közlemények]]'' |
||
⚫ | |||
== Források == |
== Források == |
A lap 2011. január 10., 04:26-kori változata
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.504167°N 19.027222°E
Hadtörténeti Múzeum | |
A múzeum adatai | |
Teljes neve | HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum |
Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
Cím | Tóth Árpád sétány 40. |
Alapítva | 1918 |
Megnyílt | 1918 |
Tömegközlekedés | 16-os busz |
Igazgató | Holló József |
Tulajdonos | Honvédelmi Minisztérium |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.504167°N 19.027222°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.504167°N 19.027222°E | |
A Hadtörténeti Múzeum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Múzeum témájú médiaállományokat. |
Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest, I. ker., Tóth Árpád sétány 40.)
Története
A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Nádor laktanya nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. A második világháború idején a múzeum gyűjteményének kétharmada elpusztult.
Szervezete
A Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik. Számos filiáléja van, köztük:
Gyűjteménye
A második világháború után újra jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény, ma már fegyvergyűjteménye 50 ezernél több múzeumi tárgyat tartalmaz kézi-, gépfegyverekből és egyéb haditechnikai eszközökből. A múzeum katonai egyenruha-tára 30 ezer tételnél több, ezek közül mintegy 300 db teljes öltözetet tartalmaz. Becses emlék az ötezer darabos zászlógyűjtemény és a 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény. Könyv-, képzőművészeti, fotó-, bélyegző-, plakát- és nyomtatványgyűjteménye is van.
Néhány nevezetes műtárgya
- Damjanich János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának szablyája
- Klapka György díszszablyája,
- Kiss Ernő 1848-as honvédtábornok szolgálati atillája
- 5. huszárezred 1806-os ezredzászlaja.
Állandó kiállításai
- …és legördült a vasfüggöny (Magyarország katonai története 1948-1968)
- Kard és koszorú : ezer év katonai jelképeiből (a honfoglalástól napjainkig)
- Hazatért gyűjtemények (az 1945-ös katonai emigráció két ismert kanadai gyűjteményéből: az oshawai Magyar Aero Múzeum és a torontói Magyar Királyi Fegyveres Erők Múzeuma anyagából, továbbá a németországi Ludovika Múzeum és kisebb emigráns gyűjtemények legértékesebb muzeális tárgyaiból összeállított válogatás).[1]
Legismertebb kiadványa
- Hadtörténelmi Közlemények: évnegyedes folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. A szakfolyóirat első száma 1888-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él.
Források
- Somorjai Ferenc: Budapest. 2. átdolg. és bőv. kiad. Budapest : Panoráma, 2008. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. l. 115. o. ISBN 978-963-243-940-2
- Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Hadtörténeti Intézet és Múzeum l. 18-19. o. ISBN 963-9069-99-X
Jegyzetek
- ↑ Somorjai Ferenc i. m. 115. o.