Ugrás a tartalomhoz

„Andreas Marggraf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
140 183 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: pl:Andreas Sigismund Marggraf
→Források: portál
 
(17 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox
{{nincs forrás|2007 februárjából}}
⚫
Andreas Sigismund Marggraf
⚫
'''Andreas Sigismund Marggraf''' ([[Berlin]], [[1709]]. [[március 3.]] – Berlin, [[1782]]. [[augusztus 7.]]) német kémikus, a [[flogiszton-elmélet]] utolsó jelentős képviselője, az Európában honos növények cukortartalmának felfedezője.
| kép = Andreas Sigismund Marggraf-flip.jpg
| képméret =
| képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint = gyógyszerész, vegyész
| nemzetiség = német
| állampolgárság =
| születés dátuma = 1709. március 3.
| születés helye = Berlin
| halál dátuma = 1782. augusztus 7.
| halál helye = Berlin
| házastárs = -
| gyermekei =
<!-- Iskolái -->
| felsőoktatási intézmény =
| más intézmény =
| egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
| szakterület =
| kutatási terület =
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
| aktivitási típus =
| szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
| felsőoktatási munkahely1 =
| felsőoktatási beosztás1 =
| felsőoktatási munkahely2 =
| felsőoktatási beosztás2 =
| kutatóintézeti munkahely =
| kutatóintézeti beosztás =
| más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
| jelentős munkái =
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
| akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
⚫
'''Andreas Sigismund Marggraf''' ([[Berlin]], [[1709]]. [[március 3.]] – Berlin, [[1782]]. [[augusztus 7.]]) német kémikus, a [[]] utolsó jelentős képviselője, az Európában honos növények cukortartalmának felfedezője.


== Élete ==
== Élete ==
Édesapja, Henning Christian Marggraf, királyi udvari gyógyszerész gyógyszerészetre és kémiára tanította. Később a berlini Collegium medico-chirurgicum-ban [[Caspar Neumann]] professzornál tanult kémiát. Neumann bevezette Marggrafot a flogiszton-elméletbe, ami aztán egész életében meghatározta kémiai gondolkodását. Tanulmányai elmélyítéseként Marggraf [[Strassburg]]ban kémiát és fizikát, [[Halle an der Saale|Halle]]ban orvostudományt és [[Freiberg]]ben fémmegmunkálást tanult. Mielőtt 1735-ben visszatért volna Berlinbe, tanulmányi céllal néhány kohót is bányát is meglátogatott
Édesapja, Henning Christian Marggraf, királyi udvari gyógyszerész gyógyszerészetre és kémiára tanította. a berlini Collegium medico-chirurgicum-ban [[Caspar Neumann]] professzornál tanult kémiát. Neumann bevezette Marggrafot a , ami aztán egész életében meghatározta kémiai gondolkodását. Tanulmányai elmélyítéseként Marggraf [[Strassburg]]ban kémiát és fizikát, [[Halle an der Saale|]] orvostudományt és [[Freiberg]]ben fémmegmunkálást tanult. Mielőtt 1735-ben visszatért volna Berlinbe, tanulmányi céllal néhány kohót bányát is meglátogatott
⚫
Berlinben Marggraf 1738-ig az apai ''Aranymedve'' gyógyszertárban dolgozott, majd ebben az évben a Tudományos Akadémia fizetett munkatársa lett.1754-től teljesen kémiai kutatásainak szentelte magát, mivel az Akadémia biztosított számára egy laboratóriumot és egy szolgálati lakást. 1747-ben felfedezte a [[cukorrépa]] cukortartalmát, ezért 1760-ban, az addigi igazgató [[Johann Theodor Eller]] halála után a Királyi Tudományos Akadémia Fizikai-Matematikai Osztályának igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztséget 1782-ben bekövetkezett haláláig megtartotta.


⚫
Marggraf magát a kémia korszerű kérdéseitől és főleg laboratóriumi analitikai kísérleteivel foglalkozott. Ez a taktika, párosulva a kísérletek sikerével, sok elismerést szerzett neki.
⚫
Berlinben Marggraf 1738-ig az apai ''Aranymedve'' gyógyszertárban dolgozott, majd ebben az évben a Tudományos Akadémia fizetett munkatársa lett.1754-től teljesen kémiai kutatásainak szentelte magát, mivel az Akadémia biztosított számára egy laboratóriumot és egy szolgálati lakást. 1747-ben felfedezte a [[cukorrépa]] cukortartalmát, ezért 1760-ban, az addigi igazgató [[Johann Theodor Eller]] halála után a Királyi Tudományos Akadémia Fizikai-Matematikai Osztályának igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztséget 1782-ben bekövetkezett haláláig megtartotta.


⚫
==Munkássága==
⚫
Marggraf távoltartotta magát a kémia korszerű kérdéseitől és főleg laboratóriumi analitikai kísérleteivel foglalkozott. Ez a taktika, párosulva a kísérletek sikerével, sok elismerést szerzett neki.
⚫
* Javított módszer a [[foszfor]] kinyerésére által (1743)

⚫
* [[]] előállítása és a fémsókra gyakorolt oldó hatásának leírása (1745)
⚫
==Munkássága==
⚫
* Javított módszer a [[foszfor]] kinyerésére "desztilláció" által (1743)
⚫
* [[Káliumcianid]] előállítása és a fémsókra gyakorolt oldó hatásának leírása (1745)
* [[Cink]] kinyerése (1746)
* [[Cink]] kinyerése (1746)
* A honos növények [[cukor]]tartalmával kapcsolatos kísérletek. A [[takarmányrépa]] magas cukortartalmának megállapításával megteremtette az európai cukorgyártás alapjait. (1747)
* A honos növények [[cukor]]tartalmával kapcsolatos kísérletek. A [[takarmányrépa]] magas cukortartalmának megállapításával megteremtette az európai cukorgyártás alapjait. (1747)
19. sor: 55. sor:
* [[Nátrium]] és [[kálium]] megkülönböztetése a láng elszínezésével (1758)
* [[Nátrium]] és [[kálium]] megkülönböztetése a láng elszínezésével (1758)


== Hivatkozások ==
== ==
* Michael Engel: Marggraf, Andreas Sigismund. in: ''Neue Deutsche Biographie 16'' 1990. 165-167. [http://www.deutsche-biographie.de/pnd117544906.html Online elérés]
* [http://www.bbaw.de/akademie/kalender/biog-009-marggraf.htm Német nyelvű életrajza]
* Albert Ladenburg: Marggraf, Andreas Sigismund. in: ''Allgemeine Deutsche Biographie 20.'' Leipzig: Duncker & Humblot. 334–336. [http://daten.digitale-sammlungen.de/bsb00008378/images/index.html?seite=336 Online elérés]


{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-}}
{{Portál|Németország|-}}


{{DEFAULTSORT:Marggraf Andreas}}
{{DEFAULTSORT:Marggraf Andreas}}
[[Kategória:Német kémikusok]]
[[Kategória:Német kémikusok]]
[[Kategória:1709-ben született személyek]]

[[Kategória:1782-ben elhunyt személyek]]
⚫
[[en:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[de:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[eo:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[fr:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[it:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[nl:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[pl:Andreas Sigismund Marggraf]]
[[sv:Andreas Sigismund Marggraf]]

A lap jelenlegi, 2022. augusztus 7., 08:58-kori változata

Andreas Sigismund Marggraf
Életrajzi adatok
Született1709. március 3.
Berlin
Elhunyt1782. augusztus 7.
Berlin
Ismeretes mintgyógyszerész, vegyész
Nemzetiségnémet
IskoláiStrasbourgi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Andreas Sigismund Marggraf témájú médiaállományokat.

Andreas Sigismund Marggraf (Berlin, 1709. március 3. – Berlin, 1782. augusztus 7.) német kémikus, a flogisztonelmélet utolsó jelentős képviselője, az Európában honos növények cukortartalmának felfedezője.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja, Henning Christian Marggraf, királyi udvari gyógyszerész gyógyszerészetre és kémiára tanította. 1725-1730 között a berlini Collegium medico-chirurgicum-ban Caspar Neumann professzornál tanult kémiát. Neumann bevezette Marggrafot a flogisztonelméletbe, ami aztán egész életében meghatározta kémiai gondolkodását. 1731-ben Frankfurt am Mainba tett tanulmányi utazást Rößler gyógyszerészhez, 1733-ban a strassburgi J. J. Spielhagenhez. Tanulmányai elmélyítéseként Marggraf Strassburgban kémiát és fizikát, Halleban orvostudományt és Freibergben fémmegmunkálást tanult. Mielőtt 1735-ben visszatért volna Berlinbe, tanulmányi céllal néhány kohót és bányát is meglátogatott Berlinben Marggraf 1738-ig az apai Aranymedve gyógyszertárban dolgozott, majd ebben az évben a Tudományos Akadémia fizetett munkatársa lett. 1754-től teljesen kémiai kutatásainak szentelte magát, mivel az Akadémia biztosított számára egy laboratóriumot és egy szolgálati lakást. 1747-ben felfedezte a cukorrépa cukortartalmát, ezért 1760-ban, az addigi igazgató Johann Theodor Eller halála után a Királyi Tudományos Akadémia Fizikai-Matematikai Osztályának igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztséget 1782-ben bekövetkezett haláláig megtartotta.

Marggraf távol tartotta magát a kémia korszerű kérdéseitől és főleg laboratóriumi analitikai kísérleteivel foglalkozott. Ez a taktika, párosulva a kísérletek sikerével, sok elismerést szerzett neki.

Munkássága

[szerkesztés]
  • Javított módszer a foszfor kinyerésére „desztilláció” által (1743)
  • Kálium-cianid előállítása és a fémsókra gyakorolt oldó hatásának leírása (1745)
  • Cink kinyerése (1746)
  • A honos növények cukortartalmával kapcsolatos kísérletek. A takarmányrépa magas cukortartalmának megállapításával megteremtette az európai cukorgyártás alapjait. (1747)
  • A mikroszkóp mint kísérleti eszköz bevezetése a kémiába. 1747-től Marggraf ezt használta a cukorkristályok megfigyelésére.
  • Hangyasav kinyerése (1749)
  • Hangyasav és ecetsav megkülönböztetése
  • Nátrium és kálium megkülönböztetése a láng elszínezésével (1758)

Források

[szerkesztés]
  • Michael Engel: Marggraf, Andreas Sigismund. in: Neue Deutsche Biographie 16 1990. 165-167. Online elérés
  • Albert Ladenburg: Marggraf, Andreas Sigismund. in: Allgemeine Deutsche Biographie 20. Leipzig: Duncker & Humblot. 334–336. Online elérés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andreas_Marggraf&oldid=25159292”