„Miguel Gustavo” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Rio de Janeiro-iak kategória eltávolítva; Rio de Janeiró-iak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
41. sor: | 41. sor: | ||
[[Kategória:1922-ben született személyek]] |
[[Kategória:1922-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1972-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1972-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Rio de |
[[Kategória:Rio de -iak]] |
||
[[Kategória:Brazil újságírók]] |
[[Kategória:Brazil újságírók]] |
||
[[Kategória:Brazil zeneszerzők]] |
[[Kategória:Brazil zeneszerzők]] |
A lap jelenlegi, 2024. február 10., 16:29-kori változata
Miguel Gustavo | |
Született | Miguel Gustavo Werneck de Sousa Martins 1922. március 24. Rio de Janeiro |
Elhunyt | 1972. január 22. (49 évesen) Rio de Janeiro |
Álneve | Miguel Gustavo |
Állampolgársága | brazil |
Házastársa | Sagramor de Scuvero Brandão (1946–1972) |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Caju temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miguel Gustavo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Miguel Gustavo Werneck de Sousa Martins (Rio de Janeiro, 1922. március 24. – Rio de Janeiro, 1972. január 22.) brazil újságíró, rádióbemondó és zeneszerző. Jelentős mértékben hozzájárult a brazil újságíráshoz, irodalomhoz és zenéhez. Több, mint 140 dalt írt, ezen kívül pedig számos reklámzenét, amelyek meghatározóak voltak a reklámtörténelem adott szakaszában. Ő írta a brazil válogatott himnuszát az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra.[1]
Élete
[szerkesztés]Rio de Janeiro Piedade negyedében született, és a város Engenho Novo negyedében működő Escola Argentina és Escola Sarmiento iskolákba járt, majd a Colégio Pedro II középiskolában tanult, de tanulmányaival felhagyva egy kávéforgalmazó cégnél kapott munkát, de üzletkötőként és munkásként is dolgozott. 19 évesen lemezlovas és bemondó lett a Rádio Vera Cruznál, majd Francisco Marques meghívására a Rádio Globohoz csatlakozott, ahol szerkesztő és később művészeti és kereskedelmi felelős volt. Az 1960-as években a TV Excelsior igazgatója. Felesége Sagramor de Scuvero rádiós műsorvezető.[1][2]
Mint zeneszerző, legelső kompozícióját 1946-ban vette fel (Primeiro Amor). 1947-ben Ataulfo Alvessel megírta az O que é que eu vo dizer em casa szambát, amelyet számos más dal követett. Első sikeres műve az 1955-ös Café Soçaite volt, amelyet Jorge Veiga rögzített, majd ezt követte az 1957-es Fanzoca de Rádio, amelyet az 1958-as É de chuá filmben is felhasználtak.[1]
1962-ben Jorge Veigával komponálta a Brigitte Bardot című darabot.
Gustavo a reklámzenére szakosodott, és a brazil reklámozás egyik legtapasztaltabb szakemberének tartják. Alkotásai között olyan híres reklámzenék vannak, mint a Melhoral, Toddy, Casas da Banha, Vaquinha Mococa, Leite Glória, Café Moinho de Ouro, Neocid, Revista do Rádio és egyebek. Ezeken kívül szlogeneket is alkotott.[1][2]
Ő komponálta az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra a brazil csapat himnuszát (Pra Frente Brasil, azaz Előre, Brazília); művét több, mint száz pályázó közül választották ki. Utolsó kompozíciója az 1972-es Marcha da Independência, amely a Brazília függetlenedésének 150. évfordulója alkalmából tartott ünnepségek himnusza volt.[1]
Miguel Gustavo 1972-ben halt meg, és Rio de Janeiro városában, a Caju temetőben temették el.[3]
Népszerű számok
[szerkesztés]- 1952: Baião das Mulheres, Miguel Gustavo és João S. Guimarães
- 1953: Baião do Chofer, Miguel Gustavo
- 1956: A Dança Do Didu, Miguel Gustavo
- 1956: Boate Tra La Lá, Miguel Gustavo
- 1957: A Dança do Bidú, Miguel Gustavo
- 1957: A Fúria Louca de Jean Pouchard, Miguel Gustavo
- 1957: A Menina Canta, Miguel Gustavo
- 1957: Bem Vindo Seja, Miguel Gustavo
- 1958: Brabuletas de Brasília, Miguel Gustavo, Altamiro Carrilho és Carrapicho
- 1959: Baião Triste, Altamiro Carrilho és Miguel Gustavo
- 1962: Bacardy Chá-chá-chá, Miguel Gustavo
- 1970: Bloco Da Lua, Luiz Reis és Miguel Gustavo
- 1970: Brasil Eu Adoro Você, Miguel Gustavo
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Miguel Gustavo – 100 anos do autor de "Pra frente Brasil". Música & História, 2022. március 24. (Hozzáférés: 2023. augusztus 2.)
- ↑ a b Miguel Gustavo. Museu Brasiliero da Rádio e Televisão. (Hozzáférés: 2023. augusztus 2.)
- ↑ Miguel Gustavo. music.metason.net. (Hozzáférés: 2023. május 30.)