Film forrásának megtekintése

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:
Your IP address is in a range that has been blocked on all Wikimedia Foundation wikis.
The block was made by ‪EPIC‬. The reason given is Open proxy/Webhost: See the help page if you are affected.
Start of block: 2024. július 2., 09:48
Expiry of block: 2025. július 2., 09:48
Your current IP address is 206.189.44.186. The blocked range is 206.189.32.0/20.
Kérünk, hogy érdeklődés esetén minden fenti részletet adj meg. Ha azt gondolod, hogy a blokkolás félreértés következménye, további információkat találhatsz a nyílt proxykat tiltó globális irányelvben.
Egyébként a blokk megbeszéléséhez küldj egy felülvizsgálati kérelmet a Metára. You could also send an email to the stewards VRT queue at stewards@wikimedia.org including all above details.
Megtekintheted és másolhatod a lap forrását.
{{egyért2|a mozgófilmről és a moziról|Film (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Cinemaaustralia.jpg|bélyeg|Filmvászon, a nézőközönség előtt kifeszített anyag, amely eredetileg vászonból készült]]
[[File:Gaumont1902.jpg|thumb]]

A '''film''', magyarul '''mozgókép''', képekből álló sorozat, amely a [[vászon|vásznon]] olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna. A filmet egyszerre tekintjük művészetnek és iparágnak. Lehet készíteni úgy, hogy valódi jeleneteket filmezünk le egy [[kamera|kamerával]]; vagy rajzokat fotózunk le, így tradicionális [[rajzfilm]]eket készítve, ill. [[CGI (film)|CGI]]-t, vagyis a számítógép által kreált [[animációs film|animációt]] használunk – vagy úgy, hogy eme technikákat egyaránt használjuk.

A mozi vagy [[filmszínház]] azt a helyet jelöli, melyet ama célból hoztak létre, hogy benne filmeket vetítsenek. Angol megfelelője, a „cinema” (ejtsd: szinema) azonban már az iparágat is, illetve a filmművészetet is jelenti. Modern definíciója szerint olyan művészeti ág, melynek lényege élmények szimulálása, történetek, ötletek, érzések vagy atmoszféra közvetítése mozgóképpel, illetve más stimulációkkal, például zenével.<ref>{{Cite web |url=https://tribecafilm.com/stories/future-of-the-movie-theater-is-in-your-mind# |title=''future-of-the-movie-theater-is-in-your-mind'' |accessdate=2017-02-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171019005956/https://tribecafilm.com/stories/future-of-the-movie-theater-is-in-your-mind# |archivedate=2017-10-19 }}</ref>

A film kulturális ereklye, amely rengeteg kultúrában jelen van. Reflektál a kultúrára, mi több, hat arra. Az egyik legfontosabb művészeti forma, modern szórakoztatási eszköz és remek módszer a nevelésre, ismeretterjesztésre, vagy éppenséggel propagandák sulykolására. A film vizualitása hatalmas erő a kommunikációban. Egyes filmek világhírűek lettek, hála a feliratozásnak, illetve a [[Szinkronizálás (filmgyártás)|szinkronizálásnak]], mely módszerekkel más nyelvekre lehet fordítani a szövegüket.

Szokás a filmművészetre mint a ''[[Művészet#A művészetek csoportosítása|hetedik művészeti ágra]]'' hivatkozni.<ref>{{Cite web |url=http://www.bethlen.hu/Di%C3%A1kk%C3%B6zpont/Tant%C3%A1rgyak/Magyar/tabid/68/articleType/ArticleView/articleId/5/A-film-tortenete-a-kezdetektol-napjainkig.aspx |title=A film története a kezdetektől napjainkig |accessdate=2017-07-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170809235259/http://www.bethlen.hu/Di%C3%A1kk%C3%B6zpont/Tant%C3%A1rgyak/Magyar/tabid/68/articleType/ArticleView/articleId/5/A-film-tortenete-a-kezdetektol-napjainkig.aspx |archivedate=2017-08-09 }}</ref> [[Radványi Géza]] filmrendező egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az objektíven keresztül „objektíven kell nézni a világot, és felnagyítani az ember és ember, ember és világ közötti összefüggéseket – a láthatatlan összefüggéseket is”.<ref>[https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/568702/default/doc_url/Radvnyi_portr.pdf Premier plan – Radványi-portré, 18. o.] {{Wayback|url=https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/568702/default/doc_url/Radvnyi_portr.pdf |date=20190410104738 }} mandadb.hu</ref>

== A film története ==
{{bővebben|A film története}}
[[Fájl:Roundhay Garden Scene.ogv|bélyeg|185px|Az első film, az 1888-ban készült ''[[Roundhayi kerti jelenet]]'' fennmaradt részlete<ref>[http://www.rowthree.com/2010/10/07/133-years-of-film-1888-%E2%80%93-roundhay-garden-scene-leeds-bridge-and-accordion-player/ 133 Years of Film: 1888 – Roundhay Garden Scene, Leeds Bridge and Accordion Player] {{Wayback|url=http://www.rowthree.com/2010/10/07/133-years-of-film-1888-%E2%80%93-roundhay-garden-scene-leeds-bridge-and-accordion-player/ |date=20170108190432 }}, rowthree.com</ref>]]
[[Fájl:Hapci-fr.gif|bélyeg|185px|Ősfilm 1894-ből: [[William K. L. Dickson]]: ''[[Edison asszisztense tüsszent]]''<ref>[http://www.imdb.com/title/tt0000008/ Fred Ott's Sneeze (Edison asszisztense tüsszent (1894))] {{Wayback|url=http://www.imdb.com/title/tt0000008/ |date=20170209141433 }}, imdb.com</ref>]]
[[Fájl:Programa.JPG|bélyeg|130px|Az első vetítés programja]]

A mozi (filmszínház) születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a [[kinematográf]] feltalálói először tartottak vetítést fizetőközönségnek.

=== Lumière-fivérek ===
[[Fájl:Fratelli Lumiere.jpg|bélyeg|bal|130px|Auguste és Louis Lumière]]
[[Fájl:Cinematograph Lumiere advertisement 1895.jpg|bélyeg|130px|Népszerűsítő plakát]]

[[1895]] februárjában szabadalmaztatták a '''kinematográfot''', a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière fivérek]] találmányát. 1895. [[december 28.|december 28-án]] Louis Jean Lumière és fivére, Auguste saját filmjeikből álló előadásukat a [[párizs]]i Grand Caféban tartották.

=== A Pathé fivérek ===
A Pathé Cinema céget Charles és Émile Pathé saját filmek gyártására alapította. A Pathé Fréres pedig a kinematográfok építésével foglalkozott. A két vállalkozás vezető pozíciót vívott ki egész Európában.

=== Gaumont ===
[[Fájl:Muybridge horse gallop animated.gif|bélyeg|bal|185px|Ősfilm: [[Eadweard Muybridge]] mozgókép felvételeinek egyike<ref>[http://precinemahistory.net/1870.htm The History of The Discovery of Cinematography - 1870–1879] {{Wayback|url=http://precinemahistory.net/1870.htm |date=20161210232801 }}, precinemahistory.net</ref>]]
A Pathé egyetlen komoly vetélytársa a Société Gaumont volt, amely [[1910]] után felül is kerekedett a versengésben.

=== Megszólal a film ===
{{bővebben|hangosfilm}}
A '''[[fonográf]]''' megjelenése után Muybridge javasolta [[Thomas Alva Edison|Edisonnak]], hogy a két találmányt kombinálják. [[1904]]-ben Oscar Mester, német producer saját fejlesztésű berendezésével, a '''biofonnal''' kápráztatta el a [[Saint Louis (Missouri)|Saint Louis-i]] [[világkiállítás]] látogatóit új hangosítási kísérletével.

==== Hangzótól a digitális hangzásig ====
[[1922]]-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első [[hangosfilm]]jét [[Berlin]]ben. Az általuk feltalált új eljárást használták.

A [[Warner Bros.|Warner Brothers]] [[A dzsesszénekes]] című [[1927]]-es munkájával vette kezdetét a '''hangosfilm korszaka'''.

A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a filmművészet volt, ugyanis a korai hangfelvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a [[mikrofon]] irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát és játékot ezzel erősen korlátozva. A némafilm nagyságai gyakran nem is voltak alkalmasak hangosfilmbeni szereplésre. Komikus hatást keltett a kép és a hang szinkronitásának megbomlása is. Eme kezdeti nehézségek nyomon követhetők az [[Ének az esőben]] című, 1952-ben bemutatott amerikai filmben. A szinkronhibát a hangcsíknak fototechnikai úton a filmszalagra történő rögzítése kiküszöbölte. A színészi beszéd-, de főleg énekhangot nem egyszer másvalaki kölcsönözte a látható szereplőnek.

[[1930]]-ban bemutatták [[Budapest]]en ''A kék bálvány''t, az első [[magyarország]]i hangosfilmet. Ezt a ''[[Hyppolit, a lakáj]]'' követte.

Az [[1930-as évek]]ben elterjedt a '''Movietone eljárás'''. A '''keverésnek''' köszönhetően hamarosan a film összes hangja egyetlen hangsávba került. [[1940]]-ben [[Walt Disney]] ''[[Fantázia (film)|Fantázia]]'' című rajzfilmjében használták először a '''sztereóhangot'''.

A [[1970-es évek|hetvenes]] években fejlesztette ki a [[Dolby]] laboratórium zajcsökkentő rendszerét. A film térhatású, ún. [[sztereó]]hangja is ebben az időben terjedt el, ikerhangcsík alkalmazásával. Majd a [[1980-as évek|80-as]] években megjelent a '''digitális hangrögzítés'''.

=== Színes film ===
[[1907]]-ben a Lumière fivérek bemutatták az '''autokróm eljárást'''. [[1909]]-ben a [[london]]i Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. [[1917]]-ben a tényleges színes film bemutatkozására az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a '''technicolor''' eljárás adott lehetőséget. [[1936]]-ban a '''szubtraktív színkeverés''' fejlettebb eljárást alkalmazták, ami ''[[Agfa]]color'' néven vált ismertté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman [[Eastman Kodak|Kodak]] követte ''Kodakchrome'' néven.

A Technicolor vállalat [[1930]]-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. [[Walt Disney]] fejlesztette tovább az eljárást. A ''[[Hiúság vására]]'' című film [[1935]]-ben készült, de a színesfilm valódi premierjére [[1937]]-ben került sor Disney ''[[Hófehérke és a hét törpe (film, 1937)|Hófehérke és a hét törpe]]'' című klasszikusának bemutatójával.

=== A számítógépes film ===
A '80-as–'[[1990-es évek|90-es]] évekre a [[számítógép]]ek fejlődésével egyre inkább elterjedt a [[CGI (film)|CGI]] ''(Computer-Generated Imagery'' – számítógépes ábrázolás). Ez egyre meggyőzőbbé, könnyebbé és olcsóbbá vált, így fokozatosan kiszorította a [[makett]]en alapuló ábrázolást. [[2002]]-ben ''[[A Gyűrűk Ura: A két torony (film)|A Gyűrűk Ura]]'' második fejezetében sok ezernyi mellékszereplő nélkül hoztak létre élethű méretű hadsereget több hónapnyi számítógépen végzett képszerkesztés segítségével. Az igazi áttörés egy évvel korábban az [[animációs film]]ek terén következett be, a ''Final fantasy – A harc szelleme'' című egész estés filmmel, amely teljes egészében számítógéppel készült, és az ábrázolás csaknem fényképhű. Lásd még: [[motion graphics]].

=== Amerikai filmstúdiók ===
{{bővebben|Hollywoodi filmgyártás}}
A világ első műtermét [[Thomas Alva Edison]] építette [[1893]]-ban. Beceneve [[Black Maria]] volt, mert külseje a korabeli rabszállítókra emlékeztetett.<ref>{{cite book|author=Kömlődi Ferenc|title=Az amerikai némafilm|publisher=Magyar Filmintézet|year=1999|language=magyar}}</ref> Az [[1920-as évek]] végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) – a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO – mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek – Universal, Columbia, United Artists – nem voltak filmszínházai.

Az ötösfogat a filmek bevételeinek jelentős hányadára tett szert. Az új filmeket először csak saját mozijaikban vetítették és a vetítési jogokat csak később adták át a kisebb, független filmszínházaknak. A filmekbe fektetett tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.

A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált.
A [[nagy gazdasági világválság]] hatására, [[1930]] és [[1934]] között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.

A [[Második világháború|II. világháború]] utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipart. A társadalmi és gazdasági változások hatására a [[stúdiórendszer]] is hanyatlásnak indult. A [[televízió]] elterjedése és az amerikai lakosság tömeges külvárosokba költözése következtében, a belvárosi mozik látogatottsága mélyrepülésbe kezdett. A nagy stúdiók filmvetítési jogait [[1948]]-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. A „Paramount-ítélet” kötelezte az ötösfogat tagjait filmszínházaik értékesítésére.

A televízió új lehetőségeket nyitott a stúdiók számára. Bár a hagyományos stúdiórendszer felbomlott, a nagyobb [[Hollywood (Los Angeles)|hollywood]]i cégek mégis életben maradtak. Filmmegjelenési lehetőségeiket az újonnan felépített [[bevásárlóközpont]]okban kialakított mozikban aknázták ki. Káprázatos filmeket mutattak be, amiket a mozikból való kifutásuk után átadtak a televízióknak.

Független alkotóként kezdték kezelni a sztárokat, a [[filmrendező|rendezőket]] és a [[producer]]eket. Az átalakulás egyetlen áldozata, az amúgy is betegeskedő RKO Pictures volt. A többi cég a mai napig fennáll.

* [[20th Century Studios|20th Century Fox]] – A cég William Fox (született Fried Vilmos, édesanyja után azonban Fuchs Vilmos.) filmszínházbirodalmából, a Fox Film Corporationből (alapítva: [[1914]]) és a Twentieth Century Picturesből fejlődött ki. A két cég [[1933]]-ban olvadt egybe.
* [[Columbia Pictures]] – Az [[1919]]-ben alapított vállalat működésének első három évtizedében a cég elnöke Harry Cohn volt. Neki köszönhetően még a gazdasági világválság idején is nyereségesen működött a Columbia.
* [[DreamWorks]] – A céget [[1994]]-ben alapította [[Steven Spielberg]], David Geffen és [[Jeffrey Katzenberg]]. Az SKG rövidítés hármójuk nevének kezdőbetűiből származik.
* [[Miramax]] – A céget Harvey és Bob Weinsten alapította [[1980]]-ban. A 90-es évek elején vált sikeres filmforgalmazóvá.
* [[Metro-Goldwyn-Mayer|Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)]] – az MGM a [[1930-as évek|harmincas években]] Hollywood leghíresebb stúdiója volt.
* [[New Line Cinema]] – A Robert Shyne által létrehozott New Line [[1967]]-ben kezdett el tevékenykedni underground filmek független forgalmazójaként
* [[Orion Pictures]] – Az '''Orion Pictures''' vállalat a Kaszás csillagkép latin nevéről kölcsönözte a nevét, maga a logója is a csillagkép. [[1978]]-ban alapította öt, [[United Artists]]-ból kivált vezető.
* [[Paramount Pictures]] – A magyar származású [[Adolf Zukor]] alapította a Famous Players Film Company átszervezésével.
* '''Tri-Star Pictures''' – A CBS Televízió, a Home Box Office (HBO) és a Columbia Pictures hozta létre [[1982]]-ben. Ma a Tri-Star a Sony Pictures Entertainment holding önálló részeként működik Kaliforniában. Korai sikerei között található [[Alan Parker]] ''Madárka,'' a ''Nicsak ki beszél'' és [[Paul Verhoeven]] [[Total Recall – Az emlékmás (film)|Total Recall – Az emlékmás]] című mozija, a ''Hook, A szerelem hullámhosszán'' és a ''Függő játszma.''
* [[United Artists]] – [[Mary Pickford]] (1892–1979), [[Douglas Fairbanks (színművész, 1883–1939)|Douglas Fairbanks]] (1883–1939), [[Charlie Chaplin|Charles Chaplin]] és [[D. W. Griffith]] (1875–1948) alapította [[1919]]-ben, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák.
* [[Universal Pictures]] – Carl Laemmle alapította [[1912]]-ben. [[Los Angeles]] környékén nyitotta meg a Universal City stúdiótelepét, a világ legnagyobb filmgyártó vállalkozását
* [[Warner Bros.|Warner Brothers]] – [[1903]]-ban kezdték meg működésüket, de csak [[1925]]-ben kezdődött a Warners Stúdió szárnyalása, mikor a cég hajlandó volt kockáztatni a hangosfilm technológiájával.
* [[RKO Pictures]] – A Radio–Keith–Orfeum a többi stúdióhoz képest későn, [[1928]]-ban jelent meg, mikor a stúdiók a hangosfilm átállás lázában égtek.

=== Idő szerinti osztályozás ===
{{bővebben|:Kategória:Évek a filmművészetben}}

==== 1890-es évek ====
[[1895]]-ben Filoteo Albertini olasz feltaláló szabadalmaztatta kinetografónak nevezett, mozgóképet bemutató készülékét, majd [[Párizs]]ban a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière fivérek]] megtartották első nyilvános vetítésüket. Egy évvel később a [[Thomas Alva Edison]] által alapított társaság New Yorkban megrendezte az első nyilvános filmvetítés az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], valamint [[Budapest]]en megtartották az első mozielőadást a körúti Royal Szállóban, melyet egy éven át naponta többször is megismételtek. Budapesten egy másik helyszínen, a millenniumi ünnepségekre elkészült városligeti ''Ős-Budavár'' mulatóban láthattak mozgóképet. Itt ''Az élő fényképek műsora'' (Kinematoskop) során 1896 júniusában mutatták be ''A táncoló néger'' című némafilmet.<ref>{{cite book|1=|url=http://real-j.mtak.hu/4698/1/ZenetudomanyiDolgozatok_1995-1996.pdf|work=Ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában|first=Géza Gábor|last=Simon|title=Zenetudományi Dolgozatok 1995-1996|page=338|publisher=MTA Zenetudományi Intézete Budapest|year=1997|isbn=0139-0732|accessdate=2018-05-04|archívurl=https://web.archive.org/web/20180717183704/http://real-j.mtak.hu/4698/1/ZenetudomanyiDolgozatok_1995-1996.pdf|archívdátum=2018-07-17}}</ref>

==== 1900-as évek ====
[[1902]]-ben [[Georges Méliès]] bemutatta az ''[[Utazás a Holdba (film, 1902)|Utazás a Holdba]]'' című trükkfilmjét, amely a [[sci-fi]] elődje is volt. [[1903]]-ban [[Edwin S. Porter]] elkészítette ''[[A nagy vonatrablás (film, 1903)|A nagy vonatrablás]]'' című filmjét, mely megteremtette a [[westernfilm|western]] műfaját. Ekkor alkalmazzák először a „fártot”, a sínen mozgó felvevőgépet. [[Fájl:Great train robbery still.jpg|bélyeg|100px|A nagy vonatrablás]]
[[1904]]-ben szabadalmaztatták a hangzófilmet. Két évvel később megnyitották Budapesten az első igazi mozgóképszínházat, a Projectograph-ot. Robbanásszerűen megnőtt a produkciók száma. Stúdiókat, műtermeket rendeztek be, hogy függetlenítsék magukat az időjárási és egyéb változásoktól. [[1906]]-ban a világ első, egész estét betöltő filmjének a [[Melbourne (Ausztrália)|Melbourne]]-i városházán ünnepelték a bemutatóját. A Tait testvérek filmje, a ''[[Kelly bandájának története]]'' az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] mindennapokat elevenítette meg. Rá egy évre az Egyesült Államokban az igazságszolgáltatás kiterjesztette a [[szerzői jog]] elvét a filmre is.

==== 1910-es évek ====
[[Fájl:Birth of a nation still 2.jpg|bélyeg|150px|[[Egy nemzet születése (film, 1915)|Egy nemzet születése]], (1915)]]
[[1911]]-ben [[Hollywood (Los Angeles)|Hollywood]]ban megnyílt az első filmstúdió. A következő évben erőteljesen gyarapodik a számuk, ami felkeltette a filmgyártók érdeklődését. Ennek talán az oka az volt, hogy a szenzációhajhász históriák jól megalapozott piacába nem volt nehéz bekerülni. Az izgalom, a feszültség tetőfokán végződő részek így biztosítani tudták a moziba járó tömegek visszatérését.
[[1913]]-ban [[Charlie Chaplin]], artista kialakította a kacsázva járó, bánatos toprongy figuráját. Két évre rá az Egyesült Államokban a Fox vállalat kerül az élre. [[1917]]-ben megszületett az első színes film, a ''The Gulf Between.'' [[1919]]-ben Magyarországon [[államosítás|államosították]] a filmipart.

==== 1920-as évek ====
[[Fájl:DWGriffith.jpg|bélyeg|100px|D.W.Griffith]]
[[1920]]-ban [[Lugosi Béla]] Hollywoodba került. Neve még ma is fogalom. Ő játszotta legmeggyőzőbben a vérszívó erdélyi vámpírt, [[Drakula (film, 1931)|Drakulát]]. [[1921]]-ben [[D. W. Griffith]] megalkotta első hangosfilmkísérletét, ''Az álmok utcájá''t. A némafilm egyes részeihez hangot adott. [[1924]]-ben [[Walt Disney]] filmtrükkproducer először mutatott be [[rajzfilm]]et. Két évvel később az egyszerű, olcsó „kismozikat” óriási filmpaloták váltották fel. A némafilmkorszak végére a film, a „hetedik művészet” is kivívta az őt megillető helyet. [[1927]]-ben hódítani kezdett a hangosfilm ''A dzsesszénekes''sel. A hangosfilmek zenéjének története 2 szakaszra osztható: [[1925]]–[[1960]]-ig, illetve [[1960]]-tól napjainkig. A filmtörténet kezdetén nem a szavaknak, hanem a zenének jutott szerep, és eleinte úgy tűnt, a hangosfilm alig különbözik majd a némafilmtől. Ekkor indult el a [[musical]]. [[1927]]-ben létrehozták [[Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye|Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteményét]].

==== 1930-as évek ====
[[Fájl:Paul Robeson and Ágay Irén - London, 1934.tif|bélyeg|Paul Robeson és Ágay Irén a Sanders, a folyam ura forgatásán – London, 1934]]
[[1932]]-ben [[Velence (Olaszország)|Velencében]] megrendezték az első [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál]]t, kiosztották a fesztivál fődíját, az [[Arany Oroszlán díj]]at. [[1936]]-ban [[George Cukor]] magyar származású filmrendező és producer elkészítette a ''[[Rómeó és Júlia (film, 1936)|Rómeó és Júlia]]'' című filmjét, melyet később [[Franco Zeffirelli]] is filmre vitt [[1967]]-ben. [[1939]]-ben Az [[Oscar-díj]]as ''[[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szél]]'' került bemutatásra.

==== 1940-es évek ====
[[1946]]-ban a [[Cannes-i fesztivál|cannes-i]] lett a legfontosabb európai filmfesztivál, amelynek a fődíja az [[Arany Pálma]].

==== 1960-as évek ====
[[1963]]-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban a fekete polgárjogi szervezet panaszt emelt a Hollywoodban tapasztalható faji megkülönböztetés ellen. ''[[A leghosszabb nap]]'' című filmben ugyanis, amely egy fontos [[háború]]s esemény hiteles bemutatásának tekinthető, az együtt harcoló 1500 [[Katona (foglalkozás)|katona]] között egy fekete bőrű katona sem található. A tiltakozás eredményeként augusztus 20-án a NAACP megegyezett a nagy filmstúdiókkal a fekete szereplők kötelező arányáról. [[1963]]-ban a ''[[Kopár élet]]'' című film [[Rio de Janeiro|Rio de Janeiró]]-i bemutatásával a [[Brazília|brazil]] ''cinéma novo'' (új film) mutatkozott be.

==== 1970-es évek ====
[[1970]]-re az amerikai mozik válságba kerültek, a stúdiók 5 hónap alatt 700 alkalmazottat bocsátottak el. [[1976]]-ban [[Párizs]]ban először osztották ki a [[César-díj]]at. Egy évvel később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] bemutatták [[George Lucas]] filmjét a [[Csillagok háborúja|Csillagok háborúját]], amelynek amerikai bevételi rekordját jóval később csak a [[Titanic (film, 1997)|Titanic]] tudta megdönteni; az inflációt is figyelembe véve még ma is abszolút első. Mindemellett a Csillagok háborúja volt az első film, amit [[Dolby surround|Dolby Stereo]] hanggal mutattak be.

==== 1980-as évek ====
[[1986]]-ban az amerikai [[Canon]] cég megszerezte [[Anglia]] legnagyobb moziláncát. Ezzel az angol mozik 40%-a a Canon kezébe került.

Az ún. [[független filmstúdiók]] és a [[Hollywood (Los Angeles)|hollywood]]i B kategóriájú filmek hatalmas hulláma mind az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban, mind a világ egyéb pontjain elárasztja a [[Filmszínház|mozikat]] és a [[VHS|videó]]kölcsönzőket, köszönhetően a csökkenő előállítási költségeknek, és olyan országok anyagi és humán „ébredésének”, mint [[Hongkong]] (lásd [[Kínai harcművészet|kungfu]]filmek), [[India]] ([[Bollywood]]).
[[Franciaország]]ban hatalmas összegeket költ az állam az európai (értsd francia) filmek támogatására, megpróbálván ellenállni [[hollywoodi filmgyártás|Hollywood]] dömpingjének.

==== 1990-es évek ====
[[1996]]-ban a mozi századik évfordulójának ünnepségsorozata keretében első ízben rendezték meg [[Budapest]]en a Magyar Filmesek Világtalálkozóját. A [[kína]]i kormány betiltja a Disney, a Sony és az [[Metro-Goldwyn-Mayer|MGM]] amerikai filmgyártó cégek működését Kínában. Az indok: a ''Kundun,'' a ''[[Hét év Tibetben]],'' és a ''Vörös sarok'' című filmek torz képet festenek Kínáról.
[[1998]]-ban a ''Titanic'' című film nemzetközi bevétele átlépte a bűvös egymilliárd dollárt.

== Filmgyártás ==
{{bővebben|Filmgyártás}}

A filmgyártás az egész világon más rendszerben működik. Sok [[hollywoodi filmgyártás|hollywoodi film]] 3D animációt, robottechnikát, [[CGI (film)|CGI]]-t használ. A filmesek szakszervezetekbe tömörülnek, munkájuk igen jól szervezett, szerződéseikben előre meghatározott tiszteletdíjakat kötnek ki. Európában a filmművészet dominál és nem a filmipar. A fizetések sokszor nagyon alacsonyak, kis [[filmes munkakörök|stábbal]] dolgoznak, a forgatási nyersanyaggal takarékosan bánnak.

A filmgyártás lépései 5 szakaszra bonthatók:

# Forgatókönyv
# Előkészítés
# Forgatás
# Utómunkálatok
# Forgalmazás

== Filmek csoportosítása ==
Már a filmtörténet kezdetén felmerült az igény arra, hogy a filmeket valamilyen szempont szerint csoportokba sorolják. Először az irodalmat hívták segítségül, és megszületett pl. a filmvers, a filmeposz, a filmdráma stb., azonban hamar rájöttek, hogy ez nem a megfelelő kategorizálási mód, mivel az irodalom anyaga a szöveg, a film viszont a látványon alapszik.

A mai napig nem sikerült olyan osztályozási rendszert kialakítani, amibe minden egyes film tökéletesen beilleszthető lenne. Van azonban néhány jó szempont:
# Műfaj szerint
# A rendező szándéka és a nézői elvárás szerint
# A valósághoz való viszony szerint

=== Műfaj szerint ===
A [[műfaj]]ok (zsánerek) alatt a filmek rokonsági csoportjait értjük. Közös bennük, hogy hasonló a történet, a karakterek, a konfliktusok, az ábrázolási módok.
A filmeket különböző műfajokba soroljuk a következő paraméterek figyelembevételével:

# a film hossza;
# a film dramaturgiája;
# a film témája;
# a film történésének helyszíne;
# a film történésének ideje.<ref>{{Cite web |url=http://estiklopedia.hu/index.php?title=Filmes_m%C5%B1fajok |title=műfajok |accessdate=2010-03-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140825011536/http://estiklopedia.hu/index.php?title=Filmes_m%C5%B1fajok |archivedate=2014-08-25 }}</ref>

=== A rendező szándéka és a nézői elvárás szerint ===
A rendező szándéka és a nézői elvárás szerint kétféle filmtípust lehet megkülönböztetni: közönségfilmet és szerzői filmet.

{{bővebben|Közönségfilm}}
A közönségfilmek (tömegfilm, zsánerfilm, műfaji film) a [[Popkultúra|populáris kultúra]] részét képezik, a tömegek számára készülnek. A készítők célja a [[profit]]szerzés, ebből kifolyólag a nézők szórakoztatására összpontosítanak. Szinte mindig besorolhatók egy-egy filmműfajba. Régi, jól bevált történeteket elevenítenek fel, a jó és a rossz örök harcát mutatják be, ahol szinte mindig a jó győzedelmeskedik, az ábrázolási módokban nem igazán kísérleteznek. (A leggyakoribb műfaji filmes irányzatok: [[burleszk]], [[Westernfilm|western]], [[film noir]], [[bűnügyi film]], [[melodráma]], [[romantikus film]], [[filmvígjáték|vígjáték]], [[akciófilm]], [[horrorfilm]], [[thriller (műfaj)|thriller]], [[filmdráma]], [[Animációs film#Felosztás|bábfilm]], [[rajzfilm]], [[animációs film]] stb.) Ebből a kategóriából a legjobban kitörni vágyó irányzat a film-noir, nem véletlenül erre az irányzatra építkeztek leginkább a francia [[új hullám (film)|új hullám]] (a szerzői film) megalapítói.

{{bővebben|Szerzői film}}
A szerzői filmek (rendezői film) a [[magaskultúra]] részét képezik. Az uralkodó jegyük nem a műfaj (általában többműfajúak), hanem a stílus, a rendező személyisége ugyanis átüt a filmen. Jacques Rivette meghatározása a legelfogadottabb, miszerint: „a szerzői film az, amikor a rendező egyes szám első személyben beszél.” Témájuk általában a hétköznapi élet; a mindennapi élet egyszerű embereinek láthatatlan drámáit mutatják meg. Gyakran nagyon eseménytelenek és befejezetlenek. A rendezők szívesen alkalmaznak egyéni megoldásokat, így pl. összekeverik az idősíkokat, az ok-okozati viszonyok néha nehezen érzékelhetők. A szerzői filmek célja legtöbbször nem a puszta szórakoztatás (még Chaplin esetében sem), inkább a szellemi továbbgondolás előidézése, az „elgondolkodtatás”. Ebből következően a szerzői film sohasem egyműfajú, s ezáltal lesz több az egyszerű, redukált tömegfilmnél. Azonban a szerzői filmeken belül is meg kell különböztetni a nézők (és producerek) felé is „kikacsintó” tömeg-művészfilmeket. Éppen ezért lesz örök harc, hogy a választás ki mellett dőljön el: [[Jean-Luc Godard]] vagy [[François Truffaut]], [[Buster Keaton]] vagy [[Charlie Chaplin]], [[Roberto Rossellini]] vagy [[Vittorio De Sica]], [[Szőts István]] vagy [[Radványi Géza]], [[Fehér György (filmrendező)|Fehér György]] vagy [[Tarr Béla (filmrendező)|Tarr Béla]]…

A XX. század végére létrejött egy harmadik meghatározó irányzat is, amely e két filmtípus között helyezkedik el, amely a szélesebb közönség számára gyárt tömegesen szerzői filmeket, amelyeket a filmtípust meghatározóan kifacsart elnevezéssel tömeg-művészfilmeknek nevezzünk. (Az irányzat egyik legjelentékenyebb képviselője [[Quentin Tarantino]].)

A szerzői film precízebb osztályozása során – a tömeg-művészfilm mellett (és/vagy helyett) – meg kell különböztetnünk a fesztivál-művészfilmeket is. A teljesen autonóm, független szerzői filmek és a fesztivál-művészfilmek között az a lényegi különbség, hogy a tisztán (valódi) szerzői filmek esetében (l. [[Buster Keaton]], [[Jean-Luc Godard]], [[John Cassavetes]], [[Michelangelo Antonioni]], [[Robert Bresson]], [[Jean Renoir]], [[Jean Cocteau]], [[Orson Welles]], [[Roberto Rossellini]], [[Jacques Rivette]], [[Agnès Varda]], [[Jacques Demy]], [[Jean Eustache]], [[Philippe Garrel]], [[Jacques Doillon]], [[Christian Petzold]], [[Szőts István]], [[Gaál István (filmrendező)|Gaál István]], [[Novák Márk]], [[Fehér György (filmrendező)|Fehér György]], [[Dömölky János]], [[Bódy Gábor]], [[Huszárik Zoltán]], [[Zolnay Pál]], [[Hajdu Szabolcs]], [[Horváth Lili]] stb.) sohasem érdekelte a rendezőt (szerzőt) a filmjeinek népszerűsége – akár a közönség, akár a kritikusok, akár a (vagy egy) fesztiválzsűrik részéről – vagy hogy egyáltalán eljut-e valaha a filmjük a közönséghez (vagy sem). Csupán egyetlenegy cél lebeg(ett) szemük előtt: álmaik minél tökéletesebben való filmvászonra vitele.

=== A valósághoz való viszony szerint ===
{{bővebben|Dokumentumfilm}}
A dokumentumfilm gyökerei a filmhíradókban fogantak.<!-- nem képzavar ez? --> Olyan tényeken alapuló film, amely valós eseményekről és emberekről szól. A műfaj megnevezése a francia „documentaire” kifejezésből származik, amelyet eredetileg útifilmekre használtak.

{{bővebben|Játékfilm}}
A játékfilm műfaja az első filmek korában alakult ki, amikor a filmesek ráébredtek, hogy érdemes filmre vinni különféle kitalált történeteket is. A film ekkor lett a szórakoztatóipar egyik alapköve. Az elmúlt 100 év során rengeteg játékfilmes műfaj keletkezett.

{{bővebben|Animációs film}}
Az animációs film rajzok olyan fényképészeti reprodukálása, amihez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjék. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, s így lesz a 24 rajzból az ábrázolt mozgás egy másodperce. Míg a játékfilm és a dokumentumfilm készítője a valós térből rögzít élő mozgást, a rajzfilm szerzője a teret és a mozgást is megrajzolja.

== Filmes munkakörök ==
{{bővebben|Filmes munkakörök}}
Egy játékfilm megszületéséhez legalább száz ember munkája szükséges, de némely szuperprodukció több ezer filmes munkáját is igényli (Például ''[[A Gyűrűk Ura (filmsorozat)|A Gyűrűk Ura]]'' című filmen 3000 ember dolgozott). Magyarországon a stáb szűk alkotói csapatához tartozik a rendező, az operatőr, a forgatókönyvíró, a dramaturg, a jelmez- és díszlettervező, a vágó, a zeneszerző és a hangmérnök. A gyártási munkálatok felügyelői pedig a producer, a rendező, a gyártás- és felvételvezető.

== Földrajzi osztályozás ==
=== Európai film ===
{{bővebben|Európai film}}
Az európai film az [[amerikai filmművészet|amerikai film]]mel összehasonlítva sokkal [[liberalizmus|liberálisabb]] világnézetet mutat, amikor a [[meztelenség]]et és a [[szexualitás]]t ábrázolja, de kevésbé megengedő, amikor az [[erőszak]]ot mutat be.

=== Amerikai film ===
{{bővebben|Amerikai filmművészet}}

A [[20. század]] végére mind a nézők, mind a filmkészítők számára világossá vált, hogy a filmgyártás fő vonalát egyértelműen az amerikai film képviseli. Egészen pontosan a hollywoodi filmgyártás; ez a dollármilliós költségvetésű, még több dollármilliókat hozó filmekre specializálódott „gépezet”. A műfajt, sztorit, színészeket, technikai elemeket és – sokszor utolsóként – a rendezőt gondosan választják ki, mindent a gazdasági haszon érdekében. A legnagyobb amerikai filmrendezők közé tartoznak [[Charlie Chaplin]], [[Orson Welles]], a magyar származású [[George Cukor]] és [[Kertész Mihály]], [[Alfred Hitchcock]] és [[Stanley Kubrick]], a ma élők közül [[Francis Ford Coppola]], [[Steven Spielberg]], [[Martin Scorsese]], [[Woody Allen]] és a független filmes [[Quentin Tarantino]]. (A leghíresebb amerikai filmsztárokat lásd a [[Hollywoodi filmsztárok listája]] szócikkben!)

=== Ázsiai film ===
{{bővebben|Ázsiai film|kínai filmművészet|Bollywood|japán filmművészet|koreai filmművészet}}
{{Lásd|Japán új hullám}}

[[India]] a világ legnagyobb filmgyártó országa. Az indiai hagyományokat követő zenés tömegfilmek mellett több világhírű filmalkotás fűződik [[Szatyadzsit Raj]] és [[Mira Nair]] nevéhez. A [[japán]] filmművészet világhírű mesterei [[Jaszudzsiro Ozu]] és [[Kuroszava Akira|Akira Kuroszava]]. A [[kína]]i film a 90-es évek óta ér el komoly nemzetközi sikereket, elsősorban [[Csen Kaj-ge]] és [[Csang Ji-mu]] alkotásaival. Meg kell még említeni a grúz [[Tengiz Abuladze]] filmjeit, az [[irán]]i [[Dzsafar Panahi]], [[Mohszen Makhmalbaf]] és [[Abbasz Kiarosztami]] különleges filmkölteményeit, valamint a [[Dél-Korea|koreai]] rendező, [[Kim Gidok|Kim Ki-duk]] filmjeinek legújabb nemzetközi sikerét.

== Filmművészet ==
=== Irányzatok ===
==== Transzcendentális stílus ====
Olyan rendezők életművét jellemzi, mint például [[Robert Bresson]], [[Carl Theodor Dreyer|Dreyer]], [[Ozu Jaszudzsiró|Ozu]], [[Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij|Tarkovszkij]], [[Ingmar Bergman]], [[Fehér György (filmrendező)|Fehér György]], [[Tarr Béla (filmrendező)|Tarr Béla]] stb. (l. [[Paul Schrader]] nagyszerű tanulmánykötetét a témában).

==== Olasz neorealizmus ====
{{bővebben|Neorealizmus}}
A '''neorealizmus''' [[olasz filmművészet|olasz filmirányzat]], melynek első darabja és alapműve [[Luchino Visconti (filmrendező)|Luchino Visconti]] ''[[Megszállottság (film, 1943)|Megszállottság]]'' (Ossessione) című filmje. Csak 1945 után mutatták be mozikban, de már előbb nagy hatást tett az egész olasz filmszakmára. Egyébként a kifejezést [[Umberto Barbaro]] használja először [[1943]]-ban. A neorealizmus gyökeresen szakított az addigi olasz film hamis valóságábrázolásával, dokumentarista szemléletet honosított meg, és óriási hatást tett az egész európai filmművészetre.

==== Francia új hullám ====
{{bővebben|Új hullám (film)}}
A ''francia új hullám'' (nouvelle vague) nevét az ''Express'' c. folyóirat egy [[1957]]-es cikke adta. Kiemelkedő egyéniségei közül [[François Truffaut]] ''([[Négyszáz csapás]], [[Jules és Jim]], [[Lopott csókok]])'' pályáját filmkritikusként kezdte, és már mint rendező megmaradt az új hullám teoretikusának. Talán ennek is köszönhető az új hullám (más nemzetek új hullámainak is) nagy fokú stiláris tudatossága.

==== Dán Dogma filmek ====
{{bővebben|Dogma-filmek}}
A mozgalom követői egyfajta szakítást hirdetnek a múlttal, a konvencionális filmkészítéssel, s saját megfogalmazásuk szerint autentikus filmeket akarnak készíteni, hogy megmutathassák a valóságot a nézőknek. Ehhez egyes helyeken meglehetősen bizarr, formabontó, mégis a filmes világban felpezsdülést hozó „tízparancsolatot” alkottak.

=== Díjak, filmfesztiválok ===
Az 1990-es évektől világszerte körülbelül 200 [[filmfesztiválok listája|filmfesztivált]] tartanak meg. Európában a legfontosabb, A-kategóriás fesztiválok a következők:
* [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]]
* [[Cannes-i fesztivál]]
* [[Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál]]
* [[Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál]]
* [[Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál]]
* [[San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál]]
* [[Tallinni Fekete Éjszakák Filmfesztivál]]
* [[Varsói Nemzetközi Filmfesztivál]]
* [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál]]

A producerek, rendezők és színészek számára egy fesztivál díj különlegesen fontos jelentőségű, mivel ez gyakran belépő a nemzetközi filmpiacra. Az újságírók gondoskodnak a népszerűségéről, ami számos nagy produkciónak moziközönséget szervez.

Az [[Oscar-díj]] (hivatalos nevén Academy Award) az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) ad ki több kategóriában [[1929]] óta.

A [[Golden Globe-díj]] a hollywoodi külföldi sajtó díja, az Oscar-díj előszobájának is nevezik.

Az [[Európai Filmdíj]] (1996-ig Felix-díj) az [[Európai Filmakadémia]] (EFA) által 1988 óta évente odaítélt filmművészeti elismerés, különböző műfaji és alkotói kategóriában.

A [[LUX – a legjobb filmnek járó európai közönségdíj|LUX közönségdíj]] az [[Európai Parlament]] és az [[Európai Filmakadémia]] közös filmművészeti díja, melyet 2007 óta ítélnek oda (2019-ig ''Lux-díj'' elnevezéssel) minden évben.

A [[César-díj]] a [[Franciaország|francia]] [[Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia]] évente kiosztott filmművészeti díja.

A [[British Academy of Film and Television Arts|BAFTA-díj]] a [[British Academy of Film and Television Arts|Brit Film- és Televíziós Akadémia]] díja, melyet minden évben több témában és kategóriában oszt ki.

A [[A Japán Filmakadémia díja|Japán Filmakadémia díját]], amit japán Oscar-díjnak is szoktak nevezni, 1978 óta adják át.<ref>{{hiv-web |url=http://www.japan-academy-prize.jp/prizes/view.php |cím=受賞結果一覧 |nyelv=japán |elérés=2017-01-08 |archívurl=https://web.archive.org/web/20161226184015/http://www.japan-academy-prize.jp/prizes/view.php |archívdátum=2016-12-26 }}</ref>

=== A világ legjobbnak tartott filmjei ===
{{bővebben|1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz}}
==== A 20. század első fele ====
===== Brüsszeli tizenkettő =====
{{bővebben|Brüsszeli tizenkettő}}

===== Dokumentumfilmek =====
A [[dokumentumfilm]] népszerűsítésére és a szavazás sikerén felbuzdulva [[1964]]-ben hasonló módon szavazták meg a műfaj tizenkét legjobbnak tartott alkotását.
{{bővebben|Mannheimi tizenkettő}}

===== Minden idők 100 legjobb amerikai filmje =====
{{bővebben|Minden idők 100 legjobb amerikai filmje}}
Az Amerikai Filmintézet tíz évenként állítja sorrendbe minden idők 100 legjobb amerikai filmjét.

===== Budapesti tizenkettő =====
{{bővebben|Budapesti tizenkettő}}

A Magyar Filmművészek Szövetsége játékfilmes és filmkritikusi szakosztályának tagjai 1968-ban titkos szavazással jelölték ki a 12 legjobb magyar filmet.<ref>{{cite book|title=A BUDAPESTI 12|author=Ujhelyi Szilárd|year=1969|editor=Karcsai Kulcsár István|publisher=M. Filmtud. Int. és Filmarchívum (Filmbarátok kiskönyvtára)| location = Budapest|language=magyar|chapter=Bevezetés|chapterurl=http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/budapesti12.hu.html#bevezetes}}</ref>

'''A 25 legjobb film az IMDb Top 250 ranglistája alapján'''<ref>{{Cite web|url=http://www.imdb.com/chart/top|title=IMDb Top Rated Movies|accessdate=2017-09-29|last=Users|first=IMDb|work=IMDb|archiveurl=https://www.webcitation.org/66d9NDw53?url=http://www.imdb.com/chart/top|archivedate=2012-04-02}}</ref>
{{oszloplista|2|
# [[A remény rabjai (film)|A remény rabjai]] (1994) 
# [[A Keresztapa|A keresztapa]] (1972)
# [[A Keresztapa II.|A keresztapa II]] (1974)
# [[A sötét lovag]] (2008)
# [[Tizenkét dühös ember (film, 1957)|Tizenkét dühös ember]] (1957)
# [[Schindler listája]] (1993)
# [[Ponyvaregény (film)|Ponyvaregény]] (1994)
# [[A Gyűrűk Ura: A király visszatér (film)|A Gyűrűk Ura: A király visszatér]] (2003)
# [[A Jó, a Rossz és a Csúf]] (1966)
# [[Harcosok klubja]] (1999)
# [[A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (film)|A Gyűrűk Ura: A gyűrű szövetsége]] (2001)
# [[Forrest Gump]] (1994)
# [[Star Wars: A Birodalom visszavág|A Birodalom visszavág]] (1980)
# [[Eredet (film)|Eredet]] (2010)
# [[A Gyűrűk Ura: A két torony (film)|A Gyűrűk Ura: A két torony]] (2002)
# [[Száll a kakukk fészkére (film)|Száll a kakukk fészkére]] (1975)
# [[Nagymenők]] (1990)
# [[Mátrix (film)|Mátrix]] (1999)
# [[A hét szamuráj]] (1954)
# [[Star Wars: Egy új remény|Csillagok háborúja]] (1977)
# Isten városa (2002)
# [[Hetedik]] (1995)
# [[A bárányok hallgatnak (film)|A bárányok hallgatnak]] (1991)
# [[Az élet csodaszép]] (1946)
# [[Az élet szép]] (1997)
}}

== Magyar felsőoktatási intézmények ==
* [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]
* [[Budapesti Metropolitan Egyetem|Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola]] – Kommunikációs és Művészeti Kar
* [[Eszterházy Károly Katolikus Egyetem|Eszterházy Károly Egyetem]] – Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar
* [[Kaposvári Egyetem]] – Rippl-Rónai Művészeti Kar

== Kapcsolódó szócikkek ==
'''A Wikipédiában szereplő filmkészítő személyek életrajzi szócikkei''':
* [[:Kategória:Színészek|Színészek]]
* [[:Kategória:Filmrendezők|Filmrendezők]]
* [[:Kategória:Forgatókönyvírók|Forgatókönyvírók]]
* [[:Kategória:Operatőrök|Operatőrök]]
* [[:Kategória:Filmproducerek|Producerek]]
* [[Filmrendezők listája]]

'''Filmes listák''':

* [[Lovas filmek listája]]
* [[Magyar filmek listája (1945–1989)]]
* [[Magyar nyelvű filmes újságok listája]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* [http://mek.niif.hu/00100/00125/00125.pdf Mozgóképkultúra és médiaismeret szöveggyűjtemény], mek.niif.hu
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400002.TV 2004. évi II. törvény a mozgóképről], net.jogtar.hu

== Bibliográfia ==
=== Könyvek a filmről ===
* [[Georges Sadoul]]: ''A filmművészet története'', Bp., Gondolat, 1959
* ''Filmek könyve'' (szerkesztő: B. Egey Klára), Bp., Magvető, 1967
* ''Új filmlexikon'' (főszerkesztő: Ábel Péter), Bp., Akadémiai Kiadó, 1978
* [[Szergej Mihajlovics Eisenstein]]: ''Premier plánban'', Bp., Európa, 1979
* [[Carlo Lizzani]]: ''Az olasz film története'', Bp., Gondolat, 1981
* Nemes Károly: ''Jean-Luc Godard. Kortársaink a filmművészetben,'' Bp., Múzsák–Népművelési Propaganda Iroda, 1983
* [[Nemeskürty István]]: ''A képpé varázsolt idő,'' Bp., Magvető, 1983
* Ulrich Gregor – Enno Patalas: ''A film világtörténete'', Bp., Gondolat, 1985
* [[Ingmar Bergman]]: ''Laterna magica'', Bp., Európa, 1988, 2007
* [[Bikácsy Gergely]]: ''Bolond Pierrot moziba megy. A francia film ötven éve 1939–1989''; Héttorony–Budapest Film, Bp., 1991
* [[Ingmar Bergman]]: ''Képek'', Bp., Európa, 1992
* [[Zsugán István]]: ''Szubjektív magyar filmtörténet 1964–1994'', Bp., Osiris-Századvég, 1994
* [[François Truffaut]]: ''Önvallomások a filmről'', Bp., Osiris, 1996
* [[Francesco Casetti]]: ''Filmelméletek 1945–1990'', Bp., Osiris, 1998
* [[Robert Bresson]]: ''Feljegyzések a filmművészetről''; ford. Sujtó László; Osiris, Bp., 1998
* ''Magyar filmográfia. Játékfilmek 1931–1997'', Bp., Magyar Filmintézet, 1998
* [[Varga Csaba (filmrendező)|Varga Csaba]]: ''Film és story-board,'' Bp., Fríg, 1998 (''Árnyékvilág'' sorozat)
* Bárdos Judit (szerk.): ''Eisenstein. Válogatott tanulmányok'', Bp., Áron, 1998
* Csúri Ákos-Illich Lajos: ''Gutenbergtől Spielbergig'', Sylvester, 1998
* ''Oxford Filmenciklopédia'' (szerkesztő: Geoffrey Nowell-Smith), Bp., Glória, 1999, 2007
* ''A film krónikája'', Bp., Magyar Könyvklub, 2000
* [[Bíró Yvette]]: ''A hetedik művészet'', Bp., Századvég, 1994., Bp., Osiris, 1998, 2001, 2003
* [[Szabó Z. Pál]]: ''Lázadás a halál ellen. Salvador Dali–Luis Bunuel: [[Andalúziai kutya]]'', Bp., Áron, 2002
* [[Szabó Gábor (operatőr)|Szabó Gábor]]: ''Filmes könyv. Hogyan kommunikál a film?'', Bp., Noran, 2002
* [[William Goldman]]: ''Mit is hazudtam? Egy hollywoodi filmíró tapasztalatai''; ford., jegyz. Upor László; Európa, Bp., 2002
* [[Pethő Ágnes]]: ''Múzsák tükre. Az intermedialitás és önreflexió poétikája a filmen'', Csíkszereda, ProPrint, 2003
* [[Marx József (esztéta)|Marx József]]: ''A kétdimenziós ember. A játékfilm dramaturgiája'', Bp., Vince, 2003
* [[Hevesy Iván]]: ''A némafilm egyetemes története'', Bp., Magyar Filmintézet, 2003
* Zalán Vince (szerk.): ''Filmrendezőportrék'', Bp., Osiris, 2003
* Balogh Györgyi, Gyürey Vera, Honffy Pál: ''A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig'', Bp., Műszaki, 2004
* ''[[1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz]]'' (főszerkesztő: Steven Jay Schneider), Bp., Gabo, 2004
* [[Joe Eszterhas]]: ''Hollywoodi fenevad. Memoár''; ford. Komáromy Rudolf; Litkey, Bp., 2005
* [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: ''A látható ember – A film szelleme''; Bp., Gondolat, 1984; Bp., Palatinus, 2005
* [[Kovács András Bálint]]: ''A modern film irányzatai''; Palatinus, Bp., 2005
* [[Luis Buñuel|Luis Bunuel]]: ''Utolsó leheletem''; Bp., Európa, 1989; Bp., L'Harmattan, 2006
* Zalán Vince (szerk.): ''Bódy Gábor egybegyűjtött filmművészeti írások I. kötet'', Bp., Akadémiai, 2006
* David Bordwell–Kristin Thompson: ''A film története''; Palatinus, Bp., 2007
* [[Bokor Pál]]: ''A siker helye Hollywood''; Atlantic Press, Bp., 2008
* [[Tóth Róbert (forgatókönyvíró)|Tóth Róbert]]: ''Hogyan írjunk közönségfilmet''; MTFSZ, Bp., 2008
* [[Marc Vernet]]: ''A hiány alakzatai. A láthatatlan és a mozi;'' ford. Füzi Izabella, Kovács Flóra; 2. jav., bőv. kiad.; Apertúra, Szeged, 2010 (''Apertúra könyvek'')
* Fűzi Izabella (szerk.): ''Hitchcock. Kritikai olvasatok''; Apetúra, Szeged, 2010
* Walter Murch: ''Egyetlen szempillantás alatt. Gondolatok a filmvágásról''; Francia Új Hullám, Bp., 2010
* ''A transzcendentális stílus a filmben. Ozu, Bresson, Dreyer''; ford. Kiss Marianne, Novák Zsófia; Francia Új Hullám, Bp., 2011 (''Szerzőifilmes könyvtár'')
* Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): ''JLG/JLG. Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása''; Francia Új Hullám, Bp., 2012
* Bokor Pál: ''A film mint mozgás. Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról''; Atlantic Press, Bp., 2015
* [http://mandadb.hu/cikk/667676/Filmevkonyv_19792010 Filmévkönyv 1979–2010]
<div style="height:250px; overflow:auto; padding:3px; border:1px solid #aaa;" class="scrollbox">
* Hevesy Iván: ''A filmjáték esztétikája és dramaturgiája''; Athenaeum, Bp., 1925 (''Élet és tudomány'')
* André Bazin: ''Válogatott filmesztétikai tanulmányok''; vál., ford. Baróti Dezső; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1961 (''Filmművészeti könyvtár'')
* Almási Miklós–Gyertyán Ervin–Hermann István: ''Filmesztétikai tanulmányok''; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1961 (''Filmművészeti könyvtár'')
* Gró Lajos: ''Filmesztétikai tanulmányok''; bev. Kassák Lajos, sajtó alá rend., jegyz. Magyar Bálint; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1967 (''Filmművészeti könyvtár'')
* ''Szovjet filmesztétikai tanulmányok''; vál., szerk., jegyz., bev. Kovács Mária; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1971 (''Filmművészeti könyvtár'')
* ''Szöveggyűjtemény a filmesztétika tanulmányozásához''; összeáll. Zalán Vince; NPI, Bp., 1975 (''Filmbarátok kiskönyvtára'')
* J. M. Lotman: ''Filmszemiotika és filmesztétika''; ford. Réthy Ágnes; Gondolat, Bp., 1977
* ''Fejezetek a filmesztétikából''; vál., szerk. Zalán Vince, ford. Nyilas Vera et al.; Múzsák, Bp., 1985 (''Kép, mozgókép, kultúra'')
* ''Mozgóképkultúra''; vál., szerk. Kakuk Jenő, Hauser Zoltán, Szilágyi Erzsébet; EKTF Líceum, Eger, 1998
* ''A kortárs filmelmélet útjai. Szöveggyűjtemény''; vál., bev. Kovács András Bálint, szerk. Vajdovich Györgyi, ford. Borsody Gyöngyi et al.; Palatinus, Bp., 2004 (''Palatinus filmkönyvek'')
* Bíró Yvette: ''Időformák. A filmritmus játéka''; Osiris, Bp., 2005 (''Osiris könyvtár. Film'')
* Duló Károly: ''A néző filmje''; Gondolat, Bp., 2006
* ''Film, kép, nyelv''; szerk. Pethő Ágnes; Scientia, Kolozsvár, 2007 (''Sapientia könyvek'')
* Virginás Andrea: ''Az erdélyi prérin. Médiatájkép''; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2008 (''Ariadné könyvek'')
* Margitházi Beja: ''Az arc mozija. Kközelkép és filmstílus''; Koinónia, Kolozsvár, 2008
* Gilles Deleuze: ''Film, 1-2.''; ford. Kovács András Bálint; Palatinus, Bp., 2008 (''Palatinus filmkönyvek'')
** 1. ''A mozgás-kép''
** 2. ''Az idő-kép''
* Kovács András Bálint: ''Mozgóképelemzés''; Palatinus, Bp., 2009
* Stőhr Lóránt: ''Keserű könnyek. A melodráma a modernitáson túl''; Pompeji, Szeged, 2013 (''Apertúra könyvek'')
* Karol Irzykowski: ''A tizedik múzsa. A filmesztétika kérdései''; ford. Szíjártó Imre, Dabi M. István; Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola, Bp., 2011
* Berkes Ildikó–Nemes Károly: ''A filmművészet fejlődési vonala''; Uránusz, Bp., 2011 (''Uránusz könyvek'')
* Vincze Teréz: ''Szerző a tükörben. Szerzőiség és önreflexió a filmművészetben''; Kijárat–Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, Bp., 2013 (''Metropolis könyvtár'')
* Pethő Ágnes: ''Reflexivitás a filmben''; Ábel, Kolozsvár, 2013
* Gregus Zoltán: ''Észlelés és értelemképződés a filmművészetben''; Pro Philosophia–Egyetemi Műhely, Kolozsvár, 2016 (''Műhely'')
* Gyenge Zsolt: ''Kép, mozgókép, megértés. Egy fenomenológiai filmelemzés elmélete''; L'Harmattan, Bp., 2017 (''Láthatatlan múzeum'')
* Király Jenő: ''A mai film szimbolikája''; vál., szerk. Balogh Gyöngyi, utószó Varga Anna; Eszmélet Alapítvány, Bp., 2017
*''A vászon és a dívány találkozása. Tanulmányok filmről, pszichoanalízisről''; szerk. Fecskó-Pirisi Edina, Lénárd Kata, Papp-Zipernovszky Orsolya; Oriold, Bp., 2018
*Kránicz Bence–Lichter Péter: ''Kalandos filmtörténet. Szerzők, műfajok és irányzatok''; Scolar, Bp., 2019
*Fám Erika: ''Viszontképek a filmben. Képfilozófiai, képelméleti és médiafilozófiai megközelítés''; Pro Philosophia–Egyetemi Műhely, Kolozsvár, 2020 (''Műhely'')
*''Az ébredő jogerő. Galaxis útikalauz jogászoktól''; szerk. Kis Kelemen Bence, Nagy Ádám; Athenaeum, Bp., 2021
</div>

== További információk ==
{{commonskat|Cinema}}
{{Wikidézet|Kategória:Filmek|Film}}
* [https://web.archive.org/web/20050204055658/http://www.mmka.hu/ Magyar Mozgókép Közalapítvány]
* [https://web.archive.org/web/20070416130644/http://www.nemzetifilmiroda.hu/ Nemzeti Filmiroda]
* [http://www.bfi.org.uk/ British Film Institute]
* [http://www.afi.com/ American Film Institute]

=== Filmes portálok ===
* [http://www.port.hu PORT.hu]
* [http://kritikustomeg.org/ Kritikus Tömeg]
* [http://www.mozinet.hu/ Mozinet]
* [http://www.magyar.film.hu/ Magyar.film.hu]
* [http://www.moziplussz.hu/ Moziplussz]
* [http://imdb.com/ The Internet Movie Database] (lásd [[Internet Movie Database|a magyar szócikket]] is)
* [https://web.archive.org/web/20150211080412/http://mozinezo.hu/ MoziNéző]
* [https://filmrakat.hu/ Filmrakat]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}

[[Kategória:Film]]
A lapon használt sablonok:
Sablon:Bővebben (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Cite book (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Cite web (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Commonskat (szerkesztés)
Sablon:Dablink (szerkesztés)
Sablon:Egyért2 (szerkesztés)
Sablon:Hasáb eleje (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Hasáb vége (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Hiv-web (szerkesztés)
Sablon:Hivatkozás/Könyv (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Hlist/styles.css (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:ISO-dátum (szerkesztés)
Sablon:Isodátum (szerkesztés)
Sablon:Jegyzetek (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Lásd (szerkesztés)
Sablon:Lásd még (szerkesztés)
Sablon:Nemzetközi katalógusok (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/style.css (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Oszloplista (szerkesztés)
Sablon:Portál (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Portál/leírások (szerkesztés)
Sablon:Portál/speciális (szerkesztés)
Sablon:References (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Társprojekt alap (szerkesztés)
Sablon:Társprojekt alap/style.css (szerkesztés)
Sablon:Wayback (szerkesztés)
Sablon:Wikidézet (szerkesztés)
Portál:Filmművészet/ikon (szerkesztés)
Modul:Arguments (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:Authority control (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:Dátumszűrés (szerkesztés)
Modul:Navbar (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:Navbox (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:Navbox/configuration (szerkesztés)
Modul:Navbox/style.css (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:String (lapforrás) (műszaki védettségű)
Vissza a(z) Film laphoz.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Film”