Genealógia/Történelmi genealógia forrásának megtekintése

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Your IP address is in a range that has been blocked on all Wikimedia Foundation wikis.

The block was made by ‪EPIC‬. The reason given is Open proxy/Webhost: See the help page if you are affected.

Start of block: 2024. július 2., 09:48
Expiry of block: 2025. július 2., 09:48

Your current IP address is 206.189.44.186. The blocked range is 206.189.32.0/20.

Kérünk, hogy érdeklődés esetén minden fenti részletet adj meg. Ha azt gondolod, hogy a blokkolás félreértés következménye, további információkat találhatsz a nyílt proxykat tiltó globális irányelvben.

Egyébként a blokk megbeszéléséhez küldj egy felülvizsgálati kérelmet a Metára. You could also send an email to the stewards VRT queue at stewards@wikimedia.org including all above details.

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását.

<noinclude>[[Kategória:Genealógia]]
[[Kategória:Történelem segédtudományai]]</noinclude>
{{Genealógiafej}}

A '''genealógia''' (származástan) a [[nemzetség]]ek, [[Család (szociológia)|családok]] történetét, [[leszármazás]]i rendjét tanulmányozó történeti [[Tudomány#Segédtudományok|segédtudománya]].

A családtörténeti kutatások eredményét elsősorban [[Családfa|családfákon]] vagy jegyzékekben foglalják össze. Kétféle alapvető megközelítésben '''őstábla''' és '''leszármazási tábla'''. Az őstábla fentről lefelé időben visszafelé halad, a leszármazási tábla fordítva.
<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
== A genealógia tudománya ==
=== Története ===
A görög és római korból már sok emléke van létezésének. Önmagában a vallásban is nagy szerepet játszottak bizonyos leszármazási elemek. A görögöknél az ''ősatya'' kultusza miatt a vezetők előszeretettel vezették vissza eredetüket valamely héroszig vagy akár istenségig, a római korból pedig nemzetségtáblák maradtak fenn. A római családkutatást a görög kultúra importja indította meg, de önálló eredményeket is felmutatott, mivel a római nemzetségek az örökbefogadások és ''clienturák'' miatt egészen bonyolultak voltak. A genealógia kezdeti idejében természetesen csak az uralkodók családi kapcsolatait jegyezték fel, később kibővült az uralkodó osztályokkal, még később egészen széles társadalmi rétegekre. Ezek és a középkori családfák természetesen tele voltak ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen adatokkal.

A germán népeknél a vérrokonságon alapuló genealógiát művelték, erre már az V-VI. századból vannak adatok (gótok, burgundok, angolszászok). ''Suntheim'' a XV. század végén a ''Babenbergek'' és ''Habsburgok'' családját kutatta, majd a genealógia tudományos fejlődése a reneszánsz idején indult meg, a XVI. századtól elsősorban latin nyelven publikáltak ilyen tárgyú munkákat. Ezek megbízásra készültek, az uralkodó osztályok tagjai részére. A tudományosság szempontjából alapvető fontosságú volt a családtörténeti eredmények és a köztörténet összekapcsolása. 1764-től jelenik meg a ''Gothai almanach''<ref>egy gothai könyvkiadónál 1764-ben megindult családtörténeti évkönyv az uralkodóházakról és a főnemesekről.</ref>, amely a mai napig élő sorozat.

A magyar középkori irattárak tartalmaznak leszármazási adatokat, de csak a XVII. századtól ismerünk családfákat. Az első nyomtatott magyar családkutatás-tárgyú munka [[Budai Ézsaiás]] családlexikona a XVII. század második feléből. E korra az idealizált családtörténetek jellemzőek. A ma is hasznosítható forrásmunkák 1778-tól jelentek meg ''Wagner Károly'', ''Lehoczky András'' tollából. 1857 és 1868 között készült az a munka, amely a mai napig megalapozza a magyar családkutatást: ''[[Nagy Iván:Magyarország családai]] czimerekkel és nemzékrendi táblákkal (I-XIII)''<ref>(reprintben 1987-1988. Helikon)</ref>. 1883-ban megalakult a [[Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság]], melynek folyóirata a ''Turul''. Szakfolyóiratként említhető a ''[[Családtörténeti Értesítő]]'' (1899-1901), vagy a ''[[Genealógiai Füzetek]]'' (1903-1912).

A második világháború után a genealógiát hatalmi eszközökkel visszaszorították, két okból: egyfelől a leszármazási adatok felhasználásának hitleri módja miatt, másfelől pedig ''kispolgári'' allűrökre és a nemességkutatásra hivatkozva. A [[Genealógiai Társaság]] 1950-ben megszűnt, csak 1983-ban alakult újjá, 1992-től pedig a ''Turul'' is újraindult.

A genealógia tudománya alapul szolgált újabb tudományágak létrejöttéhez is, mint a [[történeti demográfia]] és a [[történeti szociológia]].

=== Alkalmazása ===
A [[történelem]] egyik segédtudományaként a birtoktörténet és helytörténet kutatásában elengedhetetlen az alkalmazása. Az orvostudományban is fontos szerepet játszhat egyes öröklődő betegségek felismerésében, tanulmányozásában. Fontos felhasználója a [[néprajz]] is.

A korábbi időkben polgári felhasználása (a hobbi jellegű tevékenységen felül) birtokviták és örökösödési perek terén nyert jelentőséget. Gyakori volt az ''ősigazolás'' vagy ''őspróba'', amely a polgári rétegben több polgárjoghoz kötődő tevékenység vagy jog elnyerésének eszköze volt (tanulás, polgárjog, tisztségviselés joga, stb.).

A legkorábbi időktől fogva alkalmazták a közeli rokonok házasságának megakadályozására, melynek első írásos forrása [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] idejéből származik.
{{főcikk|Családfakutatás}}

== A genealógia forrásai ==
=== Szájhagyomány ===
A kortársak kutatásának fontos eleme, mivel a vizsgálatot általában nehéz megindítani, alapadatokat találni. A mai világban gyakoriak a költözések, válások, adoptálások, amelyek az első lépések megtételét bonyolítják, hiszen az adatokat általában a szülőhelyen találni meg, a későbbi válásokról, adoptálásokról vagy esetleg névváltozásokról a születési anyakönyvekben nincs adat.

A szájhagyomány általában három, de legfeljebb öt generációra terjed ki.

=== Írott források ===
Az írott források - természetüknél fogva - rendkívül sokrétűek lehetnek, az elbeszélő történeti forrásoktól az önéletrajzon és emlékiraton keresztül a halotti beszédekig és anyakönyvekig.

Ezek legfontosabb képviselői természetesen az egyházi anyakönyvek, azonban ezek vezetését csak a tridenti zsinat rendelte el (1545-1564), és Magyarországon a XVII-XVIII. század fordulója körül kezdett rendszeressé válni a vezetése. Az egyházi anyakönyvek lehettek születési-, házassági- és halotti-anyakönyvek. Ezt a rendszert 1894-től az állami anyakönyvezés is átvette és alkalmazta. Az állami anyakönyvek vezetését és tartalmát az 1894. évi XXXIII. törvénycikk szabályozza.

Ritkábbak, szórványosabbak a családi feljegyzések, genealógiai táblázatok, címereslevél, illetve annak folyamodványa, a nemesség-igazolások, periratok (örökösödés, birtok, stb.), névváltozások jegyzékei, összeírások, katonai adattárak, polgárjegyzékek, céhnyilvántartások, személyes iratok (igazolványok, bérletek, tagsági könyvek, stb.), telekkönyvek és eredeti felvételük, rendőrségi regiszterek és címnyilvántartások, orvosi kartotékok.

=== Nyomtatott források ===
A genealógia számára az úgynevezett ''aprónyomtatványok'' fontosak, amelyek az élet fontos eseményeiről készített üdvözlő-, értesítő kártyák, lapok. Esküvői meghívó, gyászjelentés, évfordulók és fontos események emléklapjai, névjegyek.

=== Epigráfiai emlékek ===
Az [[epigráfia]] épületek, építmények feliratozásával, táblák, domborművek, vésetek tartalmával és stílusjegyeivel foglalkozó tudományág. Ezek sokszor tartalmaznak évszámot, személynevet, az aktuális uralkodó nevét, eseményeket. Gyakorlatilag minden lakó- és közösségi célú építményen megjelenik.

=== Funerális emlékek ===
Használható adatokkal szolgálnak a ''síremlékek'' általában, és az azokat kísérő halotti címerek és zászlók. A temetkezésben igen régi hagyomány az elhunyt személyes adataival feliratozni a sírhelyet.

=== Tárgyi emlékek ===
Bármilyen használati- vagy dísztárgyon előfordulhat genealógiai adat, úgymint évszámok, címerek, személynevek.

=== Történeti ikonográfiai emlékek ===
Bármilyen technológiával és tárgyban készített festmény, bár legtöbbször a portrék fontosak. Éppígy a fényképek és filmfelvételek.

== Lásd még ==

* [[Heraldikai lexikon/Ősgaléria|Ősgaléria]]

{{A történelem segédtudományai}}

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6557 Az 1894. évi XXXIII. tc.]
* [http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1297.html Genealógia]
* [http://www.familysearch.org/Eng/Library/FHL/frameset_library.asp Mormon családtörténeti honlap]
* [http://www.familyhistory.ro/ Erdélyi történelmi családok honlapja]
* [http://www.conce.com Conce Project] (english)

== Irodalom ==
*{{cite book|last=Bertényi|first=Iván (szerk.)|title=A történelem segédtudományai|year=2001|publisher=Osiris K.|isbn=963-389-505-7}}

== Jegyzetek ==
<references />




[[en:Genealogy]]
[[ar:علم الأنساب]]
[[ast:Xenealoxía]]
[[az:Genealogiya]]
[[bg:Генеалогия]]
[[br:Lignezouriezh]]
[[bs:Genealogija]]
[[ca:Genealogia]]
[[co:Genealogia]]
[[cs:Genealogie]]
[[cv:Генеалоги]]
[[cy:Hel achau]]
[[da:Slægtsforskning]]
[[de:Genealogie]]
[[dv:ނަސަބުގެ ޢިލްމު]]
[[el:Γενεαλογία]]
[[eo:Genealogio]]
[[es:Genealogía]]
[[et:Genealoogia]]
[[fa:تبارشناسی]]
[[fi:Sukututkimus]]
[[fr:Généalogie]]
[[he:גנאלוגיה]]
[[hr:Genealogija]]
[[id:Genealogi]]
[[io:Genealogio]]
[[is:Ættfræði]]
[[it:Genealogia]]
[[ja:系譜学]]
[[ka:გენეალოგია]]
[[la:Genealogia]]
[[lv:Ģenealoģija]]
[[ml:വംശാവലിപഠനം]]
[[nl:Genealogie (geschiedkunde)]]
[[nn:Slektsforsking]]
[[no:Slektsforskning]]
[[nrm:Généalogie]]
[[oc:Genealogia]]
[[pl:Genealogia]]
[[pt:Genealogia]]
[[ro:Genealogie]]
[[ru:Генеалогия]]
[[scn:Catanannu (antinatu)]]
[[simple:Genealogy]]
[[sk:Genealógia (história)]]
[[sl:Rodoslovje]]
[[sr:Генеалогија]]
[[sv:Genealogi]]
[[tr:Soy bilimi]]
[[uk:Генеалогія]]
[[vi:Gia phả học]]
[[vo:Genealog]]
[[yi:ייחוס]]
[[zh:系譜學]]

Vissza a(z) Genealógia/Történelmi genealógia laphoz.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Genealógia/Történelmi_genealógia”