Turgut Özal

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Turgut Özal
Törökország 8. elnöke
Hivatali idő 1989. november 9. – 1993. április 17.
Előd	Kenan Evren
Utód	Süleyman Demirel
Született	1927. október 13. Malatya
Elhunyt	1993. április 17. (65 évesen) Ankara
Sírhely	Topkapı temető
Párt	Haza Pártja (1983–1989) Nemzeti Megmentési Párt (1977–1980)
Házastársa	Semra Özal
Gyermekei	Tevfik Ahmet Özal
Foglalkozás	villamosmérnök
Iskolái	Isztambuli Műszaki Egyetem (1950–, Bachelor of Engineering, elektrotechnika)
Halál oka	szívinfarktus
Vallás	iszlám szunnita iszlám
Díjak	Honorary Companion of the Order of Australia (President Turgut OZAL, 1991. február 8.) Ausztrália Rendje
Turgut Özal aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Turgut Özal témájú médiaállományokat.

Turgut Özal (1927. október 13. – 1993. április 17.) Törökország nyolcadik köztársasági elnöke, valamint miniszterelnöke volt. Adnan Menderes és Süleyman Demirel után a harmadik demokratikusan választott köztársasági elnököt 1989. november 9-én választotta meg a török parlament. 1991-ben az Öbölháborúban a koalíciót támogatta Irakkal szemben.

Malatyában született, részben kurd családból. Az elemi iskoláit Silifkében (Mersin tartomány) végezte, a középiskolát Mardinban (Mardin tartomány), a főiskolát Kayseriben (Kayseri tartomány). Az Isztambuli Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát 1950-ben. 1952–1953 között az Amerikai Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1958-ig különböző török vállaltoknál dolgozott, mint elektromérnök. 1961-ben – a katonai szolgálatot követően – szintén vezető beosztásokat töltött be állami cégeknél, valamint előadásokat tartott a Közel-keleti Műszaki Egyetemen (ODTÜ, Ankara). 1971–1973 között a Világbanknál dolgozott konzultánsként. Ezt követően török magáncégeknél volt vezető beoszásban egészen 1979-ig. Visszatért állami szolgálatba, és miniszterhelyettesi rangban dolgozott a Süleyman Demirel vezette kormányban az 1980. szeptember 12-i katonai puccsig bezárólag. A puccsisták kinevezték gazdasági ügyekért felelős államminiszternek és helyettes miniszterelnöknek 1982 júliusáig.

1983. május 20-án alapították meg az Anavatan Partisi-t (rövidítve: ANAVATAN), melynek egyből elnöke is lett. A párt megnyerte a választásokat, így lett Turgut Özal Törökország 19. miniszterelnöke 1983. december 13-án. 1987-ben újraválasztották.

1988. június 18-án a pártkongresszus alatt túlélt egy gyilkossági kísérletet. Megsebesítették az ujján, valamint egy másik lövedék a feje mellé ment. A merénylőt, Kartal Demirağt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték.

A Szovjetunió feloszlását követően Turgut Özal erőfeszítései következtében létrejött Közép-Ázsia török (türk) nyelvű országaiból egy szövetségesi rendszer, mint például Azerbajdzsánnal a Kaukázusban. Erkölcsi, gazdasági, és katonai támogatást nyújtott ez utóbbinak a Hegyi-Karabahi háborúban.

Turgut Özal a hivatalában, szívinfarktusban halt meg gyanús körülmények között 1993. április 17-én. A felesége, Semra Özal, azt állította, hogy megmérgezték egy limonádéval, s ezt követően a boncolás elmaradt, valamint halála után a vérmintái is összetörtek. Egy állami gyászszertartás keretében eltemették Isztambulban, példaképe, Adnan Menderes mauzóleuma mellett. A halála 14. évfordulóján ezrek gyűltek össze és emlékeztek meg róla Ankarában.

Feleségétől két fia és egy lánya született (Ahmet, Zeynep, Efe).

• A köztársasági elnök honlapja (törökül) és (angolul)