Ugrás a tartalomhoz

Potsdam

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Potsdam
Potsdam címere
Potsdam címere
Potsdam zászlaja
Potsdam zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBrandenburg
JárásBrandenburg (1990–)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve993
PolgármesterJann Jakobs (SPD)
Irányítószám14401–14482
Körzethívószám
  • 033208
  • 033201
  • 0331
RendszámP
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség187 119 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség782 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság35 m
Terület187,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 24′, k. h. 13° 04′52.400000°N 13.066667°EKoordináták: é. sz. 52° 24′, k. h. 13° 04′52.400000°N 13.066667°E
Potsdam (Brandenburg)
Potsdam
Potsdam
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Potsdam weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Potsdam témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Potsdam város Németországban, Brandenburg szövetségi tartomány fővárosa.

Fekvése

[szerkesztés]

Berlintől délnyugatra fekszik 26 km-re.

Történet

[szerkesztés]
Potsdam 1852-ben
Potsdam légifelvételről

A város történelme 1000 éves múltra tekint vissza, de már a bronzkorban is lakott terület volt. A 7. században a szláv törzsek népesítették be a területet. III. Ottó 993. július 3-án alapította meg a várost.

A település neve a szláv Pod Stupa szavakból származtatható, melynek jelentése oszlopok alatt.

1150-ben Medve Albert szász herceg megszerezte a várost. 1317-ben a várost Postampként említik, ekkor már vára is volt a településnek. 1345-ben városi jogot kapott és innentől Potsdamként nevezik. 1416 és 1918 között a Hohenzollernek birtoka volt. A harmincéves háborúban többször felégették a várost.

1806 októberében Napóleon császár seregeivel megszállta a várost, amit 1815-ben III. Frigyes Vilmos porosz király kapott vissza.

1945. április 27-én vette be a várost a Vörös Hadsereg. 1945. július 17. – augusztus 2. között itt zajlott le a Potsdami konferencia.

1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaság része.

1952 és 1990 között a város a Potsdam kerület székhelye volt.

Lakosság

[szerkesztés]

Fő cikk: Potsdam lakossága

Galéria

[szerkesztés]

Látnivalói

[szerkesztés]

Múzeumok

[szerkesztés]
A filmmúzeum
  • Potsdam-Museum
  • Haus der Brandenburgisch-Preußischen Geschichte
  • Urania Sternwarte
  • Naturkundemuseum Potsdam
  • KGB-Gefängnis Potsdam
  • Jan Bouman Haus
  • Mozarthaus
  • Einsteinhaus
  • Filmmuseum Potsdam
  • Nowaweser Weberstube
  • Kita-Museum
  • S-Bahn-Museum

Közigazgatása

[szerkesztés]
Északi területek Déli területek Új városrészek
  • Potsdam-Innenstadt (1)
  • Westliche Vorstadt (2)
    • Brandenburger Vorstadt
    • Potsdam West
    • Wildpark
  • Nördliche Vorstadt (3)
    • Nauener Vorstadt
    • Jägervorstadt
    • Berliner Vorstadt
  • Potsdam-Nord (4)
    • Bornim
    • Bornstedt
    • Eiche
    • Grube
    • Nedlitz
    • Sacrow
  • Babelsberg (5)
    • Babelsberg Nord
    • Babelsberg Süd
    • Klein-Glienicke
    • Villenviertel Neubabelsberg
  • Potsdam-Drewitz (6)
  • Potsdam-Süd (7)
    • Templiner Vorstadt
    • Teltower Vorstadt
    • Schlaatz
    • Waldstadt I und II
    • Industriegelände
    • Forst Potsdam Süd
  • Eiche (8)
  • Fahrland (9)
  • Golm (10)
  • Groß-Glienicke (11)
  • Grube (12)
    • Schlänitzsee
    • Nattwerder
  • Marquardt (13)
  • Neu Fahrland (14)
  • Satzkorn (15)
  • Uetz-Paaren (16)
    • Paaren
    • Uetz

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A10-es autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]
Potsdam, Régi városháza

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)