Neerwindeni csata (1793)

Neerwindeni csata
Johann Nepomuk Geiger festménye a csatáról (1850)
Konfliktus	első koalíciós háború
Időpont	1793. március 18.
Helyszín	Neerwinden, Osztrák-Németalföld (ma: Belgium)
Eredmény	császári győzelem
Szemben álló felek
Franciaország  Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Charles-François Dumouriez  Frigyes Józsiás, Coburg hercege
Szemben álló erők
45 000 fő 39 000 fő
Veszteségek
4000 fő 2000 fő
Térkép
Neerwindeni csata Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 46′ 00″, k. h. 5° 03′ 00″50.7667, 5.0550.766700°N 5.050000°EKoordináták: é. sz. 50° 46′ 00″, k. h. 5° 03′ 00″50.7667, 5.0550.766700°N 5.050000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Neerwindeni csata témájú médiaállományokat.

„Neerwindeni csata” lehetséges további jelentéseiről lásd: Neerwindeni csata (egyértelműsítő lap).

Első koalíciós háború (1792–1797)
Verdun Valmy Jemappes Mainz (1793) Neerwinden Famars Hondschoote Wattignies Kaiserslautern Tourcoing Tournai Ushant Fleurus Vogézek Dego (1794) Luxemburg Genova Groix Hyères-szigetek Mainz Montenotte Millesimo Dego (1796) Mondovì Lodi Castiglione Neresheim Amberg Würzburg Bassano Rovereto Arcole Rivoli Neuwied Camperdown Campo Formió-i béke
Sablon:Első koalíciós háború m v sz

A neerwindeni csatára 1793. március 18-án került sor az Osztrák-Németalföldi Neerwinden falu mellett (a mai Belgium területén) a Frigyes Józsiás szász–coburg–saalfeldi herceg vezette osztrák és a Charles-François Dumouriez tábornok irányította francia erők között. Ez az ütközet a flamand hadjárat része volt a francia forradalmi háborúk történetében.

A csata Dumouriez azon kísérletének végét jelentette, hogy az ország határain kívül próbálja elejét venni a szövetségesek inváziójának Franciaország ellen. Az osztrákok Coburg hercege vezetésével Maastrichtból Brüsszel irányába nyomultak előre. Soraikban volt két magyar gyalogos- és egy huszárezred is.^[1] A francia hadsereg harcedzettebb részei Tienen (fr: Tirlemont) városánál gyülekeztek 1793. március 15-én, és Neerwinden–Neerlanden között építették ki állásaikat.

Március 18-án kisebb előzetes csatározások után, Coburg hercege csökkentette a távolságot a két sereg között és újrarendezte seregét, és kiterjesztette Racour és Dormael közé a támadás irányát, így visszaverte a Tienenből érkező franciákat. Dumouriez tábornok ezt követően kénytelen volt felvenni a harcot párhuzamosan minden fronton. Bár a falvakban a francia katonák lelkesedésükkel igyekeztek kiegyenlíteni az elégtelen kiképzést és a fegyelmezetlenséget, a nyílt terepen vívott harcokban érvényesült a harcedzett osztrák reguláris seregek ereje. Ilyen körülmények között az esély egy második Jemappes-hoz hasonló győzelemre kicsi volt, a támadás azzal fenyegetett, hogy francia forradalmi hadsereg szinte teljesen összeomlik.

A tapasztalatok azt mutatták meg, hogy a 18. századi tömeghadseregek ütközeteiben a katonák rossz képzettsége nem pótolható pusztán lelkesedésükkel. Azok a harci módszerek, amelyekkel majd az ilyen csapatok is győzelmet érhetnek el (az ún. „sans-culotte-csatákban”), csak később alakultak ki. Dumouriez tábornokot a szövetséges haderők később visszaszorították Észak-Franciaországba.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Neerwinden (1793) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!