Gyapjas orrszarvú

Gyapjas orrszarvú
	Evolúciós időszak: 0,35–0,01 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Festmény az állatról
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Páratlanujjú patások (Perissodactyla);
Család:	Orrszarvúfélék (Rhinoceriotidae);
Alcsalád:	Rhinocerotinae;
Nemzetség:	Dicerorhinini;
Nem:	Coelodonta;
Faj:	C. antiquitatis;
Tudományos név
	Coelodonta antiquitatis; (Blumenbach, 1807)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gyapjas orrszarvú témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas orrszarvú témájú kategóriát.

A gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) az orrszarvúfélék családjának egy kihalt faja, amely körülbelül 350 000 éve (újabb kutatások szerint legalább 460 ezer éve^[1]) jelent meg a pleisztocén kori Eurázsiában és a kainozoikumi eljegesedés végével (Würm-glaciális) tűnt el, mintegy 10 000 éve. Legközelebbi ma élő rokona a szumátrai orrszarvú.

A jégkorszak emberének kortársa volt, őseink vadászták és a barlangok falain ábrázolták. Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt volt. A mai orrszarvúakhoz hasonlóan két hatalmas tülke volt, amelyek közül az első akár az 1,35 méteres hosszt is elérhette, a második a 47,5 centimétert.^[2] Hosszú, tömött szőrzetet viselt a hideg ellen és a mai rokonainál mélyebben hordta fejét.

Tömege 1500–2000 kilogramm között, hossza 3,2–3,6 méter között, a marmagassága pedig körülbelül 1,45–1,6 méter lehetett.^[3]^[4] Úgy élhettek a tundrán, mint afrikai rokonaik a szavannákon: vagyis egyedül vagy kis csoportokban a tundra növényeit legelték.

Ősei valószínűleg Ázsiából származnak. Legkorábbi ismert rokonsága mintegy 1,7 millió évvel ezelőttről, a Duna-glaciális időszakából ismert, a Dicerorhinus nembe tartozó D. etruscus. legközelebbi rokona a kihalófélben levő szumátrai orrszarvú. Valószínűleg az utolsó glaciálist követő felmelegedés miatt pusztulhatott ki. Mások szerint őseink túlzott vadászata okozhatta eltűnésüket.

2019-ben jelölték a 2020-as év ősmaradványának, a tengerililiomok (Crinoidea) és az óriásfogú cápa (C. megalodon) mellett.^[5]

Képek

A csontváza
Mumifikálódott példány
Kiállított csontváz

Jegyzetek

↑ Félmillió éves gyapjas orrszarvút találtak
↑ (2011. augusztus 1.) „Woolly rhino discovery in the lower Kolyma River”. Quaternary Science Reviews 30 (17–18), 2262–2272. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2011.02.010. ISSN 0277-3791.
↑ Hans-Dieter Sues, Ross D.E. MacPhee. Extinctions in Near Time. Causes, Contexts, and Consequences. Springer US, 262. o. (1999. június 30.). ISBN 9780306460920
↑ (2012) „Some specific morphological and ecological features of the fossil woolly rhinoceros (Coelodonta antiquitatis Blumenbach 1799)”. Biology Bulletin 39 (8), 692–707. o. DOI:10.1134/S106235901208002X.
↑ Az év ősmaradványa program honlapja. (Hozzáférés: 2019. november 12.)

Források

Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Félmillió éves gyapjas orrszarvút találtak

[Kolyma-2] (2011. augusztus 1.) „Woolly rhino discovery in the lower Kolyma River”. Quaternary Science Reviews 30 (17–18), 2262–2272. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2011.02.010. ISSN 0277-3791.

[3] Hans-Dieter Sues, Ross D.E. MacPhee. Extinctions in Near Time. Causes, Contexts, and Consequences. Springer US, 262. o. (1999. június 30.). ISBN 9780306460920

[Boeskorov2012-4] (2012) „Some specific morphological and ecological features of the fossil woolly rhinoceros (Coelodonta antiquitatis Blumenbach 1799)”. Biology Bulletin 39 (8), 692–707. o. DOI:10.1134/S106235901208002X.

[Az_év_ősmaradványa-5] Az év ősmaradványa program honlapja. (Hozzáférés: 2019. november 12.)

[1]