Ugrás a tartalomhoz

Fiedler Rezső

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fiedler Rezső
Született1884. június 14.
Budapest
Elhunyt1939[1]/1940[2]
Szovjetunió
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • esztergályos
Tisztségea Tanácsok Országos Gyűlésének tagja (1919–1919)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiedler Rezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiedler Rezső, teljes nevén Fiedler Rezső János József, tévesen olykor Fidler[3] (Budapest, 1884. június 14. – Szovjetunió, 1939[1][4]/1940[2]) vasesztergályos, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a KMP alapító tagja, a Forradalmi Kormányzótanács hadügyi népbiztosa.

Élete

[szerkesztés]

Fiedler Antal és Bajdich Teréz gyermeke, római katolikus vallású.[5] 1898. október 11-én letartóztatták lopásért, egynapi elzárást kapott.[6] 1900-ban lépett be a vasasszakszervezetbe és az MSZDP-be, 1910-től pedig a párt aradi titkáraként működött, egészen 1912-ig. 1905. május 7-én Budapesten az V. kerületben házasságot kötött Almer Máriával, Almer Vince és Sebestyén Alojzia gyermekével, kitől később elvált.[7] 1909. december 19-én Budapesten a VI. kerületben házasságot kötött Papp Ilonával, Papp Mihály és Kiss Mária gyermekével.[5] Részt vett Budapesten az 1912. május 23-i sztrájkban (vérvörös csütörtök), s emiatt feketelistára került. 1914-től 1916-ig a fronton harcolt, majd a Lipták Lőszergyárba vezényelték mint specialistát. Itt a gyár főbizalmijaként háborúellenes propagandát fejtett ki, és előkészítője volt az 1918-as sztrájkoknak. Részt vett a KMP megszervezésében és az első Központi Bizottság tagja lett, emellett pedig a Vörös Ujság munkatársa is volt.[8] A Tanácsköztársaság idején munkaügyi és népjóléti népbiztoshelyettesként, majd április 3-tól június 24-éig hadügyi népbiztosként volt a kormányzótanács tagja. Szervezte a Vörös Hadsereg ellátását, tagja volt a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak és a Tanácsok Országos Gyűlésének.[9] 1919 júliusában székesfehérvári hadtestparancsnok volt.[10]

A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, s titkára lett a vörös vasasszakszervezetnek és a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőségének is. Kiutasítása után 1922-ben Ukrajnában, a következő évtől pedig Franciaországban végzett pártmunkát. 1927-ben Németországba költözött, 1928-ban pedig Moszkvába ment, ahol gyári üzemvezető lett. 1934-ben az ottani Gépipari Főiskola igazgatójává nevezték ki. 1938-ban koholt vádak alapján bebörtönözték, majd kivégezték.[8]

Emlékezete

[szerkesztés]

Budapest III. kerületében 1984 és 1992 között a mai Torma Károly utca viselte a nevét.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  2. ↑ a b Fiedler Rezső. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  3. ↑ A rettegett Korvin. Pesti Hírlap, 41. évf. 118. sz. (1919), 8. o.
  4. ↑ Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 09 0412 8  
  5. ↑ a b Házasságkötése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1485/1909. folyószám alatt.
  6. ↑ HU BFL - VII.104.a - fogoly - 1898 - 1376
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 181/1905. folyószám alatt.
  8. ↑ a b Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36.). Arcanum, 2000. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  9. ↑ Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a.. Arcanum, 1986. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  10. ↑ Kanyar József: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 20. pp. 275. Arcanum, 1989. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  11. ↑ Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona. [Budapest], [2004], Sprinter Kiadó. ISBN 963-9469-06-8

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Szántó Rezső: Fiedler Rezső (Párttörténeti Közlemények 1963. 3. sz.)
  • Fejes Endre: Párizsi emlék (Bp., 1959)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fiedler_Rezső&oldid=27548382”